A folyamatosan változó energiaárak és a rezsicsökkentés szabályainak módosítása sokakat érintő témává vált az elmúlt időszakban. A Magyar Bankholding megbízásából készült kutatásban azt vizsgálták, hogyan érintik a lakosságot a megemelkedett fogyasztási árak, és milyen intézkedéseket tesznek – ha tesznek – a költségcsökkentés érdekében. A kutatásból kiderült, hogy a résztvevők több mint felének (59%) anyagi terhet okoz a megemelkedett költségek kifizetése, és emiatt a válaszadók 41 százaléka kisebb-nagyobb mértékben tervezi lakása korszerűsítését végrehajtani.
Egyre jobban odafigyelnek az emberek az energiaköltségekre
A piackutatásból eredményei alapján az áramár változása többeket érint (51%), mint a gázár változása (41%). Összességében a válaszadók több mint felének (59%) kihívást jelent az emelkedő rezsiköltségek kifizetése, átlagban ugyanis 10-60 ezer forinttal növekszik a megkérdezettek rezsiszámlája.
Arra, hogy ki és hogyan próbál meg lefaragni a költségeiből, eltérő válaszok születtek. A válaszadók 53 százaléka kizárólag a fogyasztás csökkentésével igyekszik takarékoskodni, például a kihasználatlan szobákban a fűtés elzárásával, valamint alacsonyabb hőfok beállításával. Sokan az élelmiszerre, szórakozásra, szabadidőre szánt pénzüket fogják vissza a spóroláshoz.
Érdekes adat, hogy a válaszadók 54 százaléka nem tartja korszerűnek lakóhelyét, és a nagy többség nem is újította fel azt az elmúlt öt évben. Akik felújítás mellett döntöttek az elmúlt néhány évben, azok leginkább nyílászárócsere (25%), illetve szigetelés és a fűtési rendszer fejlesztése (15-15%) céljából korszerűsítettek ingatlanjaikon.
Többen belevágnának a korszerűsítésbe – akár hitelből is
Ami a közeljövőben tervezett felújításokat illeti, a válaszadók 41 százaléka tervezi felújítani lakását a rezsi csökkentése érdekében, ezen belül is a hőmegtartást igyekeznek leginkább fejleszteni (nyílászárók cseréje: 50%, hőszigetelés: 45%). Népszerűek továbbá a megújuló energiát használó berendezések is, a válaszadók 38 százaléka tervez ilyenekre irányuló fejlesztést, de többen döntenek energiatakarékos háztartási gépek beszerzése mellett is (35%).
A korszerűsítés összege tekintetében két táborra szakadtak a kutatásban résztvevők: a válaszadók 47 százaléka 1,01 és 10 millió forint közötti összeget költene erre, 52 százaléka pedig 100 ezer és 1 millió forint közötti összeget. Mindezt a válaszadók több mint fele (52%) saját megtakarításból fedezné.
Sokaknál azonban a hiteligénylés a megoldás a beruházások megvalósításához; 29 százaléka azon válaszadóknak, akik belevágnak a korszerűsítésbe, államilag támogatott kölcsönből vagy személyi kölcsönből tervezi a költségek fedezését. Habár csak a válaszadók 10 százaléka igényelt már korábban hitelt energetikai felújításhoz, a jövőben viszont 24 százalékuk vállalná be ezt, leginkább 1-5 millió forint közötti összegekig, főként 1 és 10 év közötti futamidővel.
„Kutatásunkból kiderült, hogy a válaszadók között hasonló arányban népszerűek az 1-5 éves, tehát rövidebb futamidejű, valamint a 6-10 éves, hosszabb futamidejű kölcsönök is” – mondta Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: „Egy lakásfelújításhoz a személyi kölcsön jó választás lehet, még a jelenlegi kamatok mellett is megtérülhetnek a magasabb költségek. Vannak azonban olyan energetikai beruházások, amelyeket egy ilyen termék már nem tud fedezni, ilyenkor – amennyiben van hozzá ingatlanfedezet – az ügyfelek a szabadfelhasználású jelzáloghitelek kapcsán érdeklődnek a bankoknál. A Magyar Bankholding tagbankjainál ezen termékek mindegyike megtalálható, szakértő tanácsadóink pedig minden kérdés esetén az ügyfelek rendelkezésére állnak.”
