<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Jegyzet arról, hogy többet is nyerhet Orbán Viktor kormánya a különadókkal, mint az elsőre látszik. 

Orbán Viktor ismét a válságos, nehezebb időkben már kipróbált és bevált különadókhoz nyúl a szerdai bejelentése alapján. Az már a részletek csütörtök délutáni ismertetése előtt is világosan látszott, hiába csak az extraprofitra megy rá a kormány, az érintettek számára így is fájdalmas lépés lesz. Az viszont a Kormányinfón sem derült ki, pontosan mit is jelent az extraprofit, honnan számít extrának a nyereség. 

Mindenesetre a különadókat, mint válságkezelő, megszorító eszközöket több szempontból is nevezhetjük az Orbán-kormány remek találmányának. 

Egyrészt remekül eladható a társadalom felé, és a kormánynak nem kell attól tartania, hogy csorbát ejtene az intézkedés a népszerűségén. Persze, ebben nagyon nagy szerepe van a kommunikációs stratégiának is. A nyerészkedő, csúnya multik úgyis elbírják, ha többet kell befizetni a kasszába, így Orbánék tőlük vesznek el és nem a lakosságtól. Igaz, végső soron mint minden kormányintézkedés árát, valahol majd a lakosság fizeti meg. Vegyük a bankadót: a plusztehernek nemcsak az a következménye, hogy a végén kevesebb marad a tulajdonosoknak. Idővel drágulhatnak a szolgáltatások, csökkenhet a verseny, valamint nem nőhetnek annyira a betéti kamatok, mint amennyi az az alapkamat-emelésből logikusan következne.

Bevált fegyverével küzd a kormány. Fotó: MTIBevált fegyverével küzd a kormány. Fotó: MTI

Másrészt a költségvetésbe befolyó pluszpénzek mellett egy másik, sokkal nagyobb célt is szolgál a különadók rendszere. Az érintett szektorokban a külföldi tulajdonosok joggal érezhetik úgy, hogy amikor a gazdasági és/vagy költségvetési folyamatok kedvezőtlen irányba tartanak, akkor az Orbán-kormány velük fizetteti meg még a saját átgondolatlan költekezését is. Bár a háború számos országban érezteti a hatását márcsak a világpiaci árak tovagyűrűző hatása miatt is, a magyar gazdaság és a költségvetés helyzetén a kormány is rontott. A választások előtt ugyanis eddig még nem látott osztogatást hajtott végre azzal, hogy az eredetileg tervezettnél két évvel korábban kifizette a teljes 13. havi nyugdíjat, a gyermeket nevelő családok számára pedig visszautalta a tavaly befizetett személyi jövedelemadót. Ennek költségvetési forrásigénye bőven meghaladta az 1000 milliárd forintot, pedig enélkül is jócskán deficites volt az államkassza. 

Ha pedig mindig ugyanazokon a cégeken veri el a kormány a port, az elvezethet odáig, hogy a külföldi tulajdonos megválik magyar érdekeltségétől. Azt pedig majd valamelyik tehetős NER-lovag vagy az állam megveszi, és rögtön nő a magyar tulajdon aránya. Ez a mögöttes szándék bár feltételezésnek tűnik, mégis van valami, ami alátámasztja. 

Korábban Lázár János az élelmiszer-kereskedelmi cégeket, legutóbb pedig Nagy Márton a miniszterjelölti meghallgatásán jegyezte meg, hogy vannak szektorok, ahol még növelni kell a magyar tulajdonrészt. Ezek a szektorok a következők: 

  • biztosítók, 
  • távközlés, 
  • kiskereskedelem
  • és építőipari alapanyaggyártás. 

És lám, az első három újra a különadók célpontja lett. 

Ebből az okfejtésből következik a válasz is a gyakran elhangzó kérdésre: hol vannak a listáról a sokszor túlárazott közbeszerzéseken milliárdos profitot termelő építőipari cégek vagy épp a szintén jókora nyereséget termelő kaszinók?

A válasz egyszerű: a kormánynak egyáltalán nem érdeke bántania a saját körét. Azt a kört, melyet az elmúlt több mint 10 évben piaci beavatkozásokkal és közbeszerzések révén hoztak helyzetbe és erősítettek meg. Igaz ugyanakkor az is, hogy a különadókkal érintett szektorokban ilyen szent tehenek is működhetnek, elég csak a Coopra gondolni vagy a 4iG tulajdonában lévő Digire. Hogy közülük pontosan hányat fog érinteni és milyen mértékben a mostani intézkedés, az majd a részletszabályok, számítási metódusok alapján derülhet majd ki. Afelől azonban nem lehet kétség: Orbán Viktor és kormánya lehet, hogy most elvesz az egyik kezével, a másikkal viszont az érintett NER-cégeknek adni fog majd.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.