<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Új ombudsmani intézmény, a rendvédelmisek nyugdíjának helyreállítása, kibervédelem és átláthatóság – ezek az ellenzék fő irányvonalai

Az ellenzék honvédelmi elképzeléseit bemutató sajtótájékoztatón Márki-Zay Péter kiemelte, hogy Magyarország hűséges és aktív résztvevője kíván lenni az EU-nak és a NATO-nak egyaránt, ezzel szemben felháborítónak tartja, hogy Orbán Viktor nem utasította vissza azt a putyini felvetést, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie a NATO-ból. Szerinte Orbán a „Ruszkik haza”-kijelentéstől odáig jutott, hogy az oroszok gyámságuk alá helyezték Magyarországot.

Nemet mond a korrupcióra a hadseregben is - forrás: Márki-Zay Péter facebook oldal Nemet mond a korrupcióra a hadseregben is - forrás: Márki-Zay Péter facebook oldal

Márki-Zay kifejtette, hogy az ellenzék a keresztény gyökerű Európához tartozik, és az EU-ban látja az ország jövőjét, ami azt jelenti, hogy közös európai haderőben és haderőfejlesztésben gondolkodnak. Kijelentette továbbá, hogy szeretnék visszaállítani az önálló határőrséget, és megerősíteni a kibervédelmet.

Vadai Ágnes, a DK alelnöke és a Honvédelmi Bizottság alelnöke kiemelte, hogy az ellenzék kormányra jutása esetén aktívan szeretné alakítani a NATO és az EU politikáját, amelynek fontos része, hogy a magyar értékek valóban érvényesüljenek a két szervezetben. Emellett támogatják az európai titkosszolgálatok együttműködését is.

A DK alelnöke elmondta, hogy az elmúlt években a kormány alig támogatta a honvédelmet, míg 2018-ban nagyon nagyvonalú, de titkos támogatásokba nem kezdett. Egyetlen információt hozott nyilvánosságra a kormány Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos révén ehhez kapcsolódóan, mégpedig azt, hogy

az elmúlt 5-6 évben a kormány 12 000 milliárd forintos beszerzésekkel járult hozzá a hadügyekhez.

Vadai Ágnes kiemelte, hogy az ellenzék a titkos beszerzéseket nem támogatja, ilyen összegű ügyleteket nem lehet titokban csinálni, legalább az országgyűlés honvédelmi bizottságával meg kellene vitatni. Mindez eddig nem történt meg, főleg mert – Vadai szerint – ma nem a honvédelmi miniszter irányít ezekben a kérdésekben, hanem Palkovics László és Maróth Gáspár, akik a honvédelem ügyét üzletnek tekintik.

Problémás továbbá, hogy a kibervédelem nem fejlődött, és azzal a feltételezéssel élt, hogy a kormány talán ebben nem lát ebben annyi pénzt, mint a haditechnikában.

Az ellenzék másik törekvése, hogy a katonát állítsák középpontba, mert eddig a katonák szociális, lakhatási- és egészségügyi kérdéseire nem fordítottak pénzt, nem jó lakhatás tekintetében a helyzet.

Ehhez kapcsolódik, hogy a kormány által Kádár-huszároknak bélyegzett rendfenntartó erőket, akik a rendszerváltás előtt szolgáltak, „megbélyegezte és megfosztotta juttatásaitól” a kormány. Az új kormány azt tervezi, hogy visszaállítja nyugdíjas státuszukat, és újra korlátlanul munkát vállalhatnak. Vadai hangsúlyozta, hogy a szolgálati nyugdíjasok a legnehezebb körülmények között is ott voltak.

A katonát akarják a középpontba állítani - forrás: MTI/Vasvári TamásA katonát akarják a középpontba állítani - forrás: MTI/Vasvári Tamás

Vadai kiemelte emellett, hogy a honvédelemben is tapasztalható szexuális zaklatásokhoz kapcsolódó ügyeket is kivizsgálják és megszűntetik, és kezdeményezik az egyenruhások ombudsmani intézményének bevezetését, hogy ezen az úton is bejelentést lehessen tenni, mert mindenkinek biztonságban kell éreznie magát.

Fontosnak tartja továbbá, hogy politikától független vezetők legyenek a honvédelem élén, akik a megfelelő eszközökkel ki tudják szorítani a nem kívánatos elemeket.

Megválasztásuk esetén létrehozzák a strukturált párbeszéd intézményét, hogy a magyarok tisztában legyenek azzal, hogy milyen feladatokat lát el a honvédség és mire mennek el a pénzek.

Ahogy Vadai fogalmazott:

„Mi igen mondunk a hazafiságra, de nemet mondunk a militarizált államra.”

Vadai többször utalt arra, hogy a honvédelemmel kapcsolatos szerződések, amelyekbe bele tudott tekinteni, önmagukért beszélnek, de ő nem szólhat róluk a titoktartási kötelezettsége miatt, ami viszont biztos szerinte, hogy a NER betette a lábát a honvédelmi tárcába is.

Márki-Zay azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy a legsúlyosabb kérdés a korrupció és a hazaárulást súroló idegen érdekek védelme, ami sajnos már az első Orbán kormány alatti Gripen-beszerzések alatt is csorbát szenvedett.              

És mit akar a kormány?

Ami a kormányoldalt illeti, tavaly júniusban jelentette meg Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiáját, ebben pedig kiemelte a hadiipar és a haderő fejlesztését, amelyre azért van szükség, mert a nemzeti önerő szerintük a 21. század gyorsan változó biztonság környezetében szükségesebb, mint a hidegháborút követően bármikor. Azt is hozzátették, amely mára és ebben a kontextusban különösen érdekessé válhat, hogy

bár a NATO Magyarország biztonságának alapja, szükség van arra, hogy az ország önállóan is megfelelő elrettentő katonai erővel rendelkezzen és hozzájáruljon a kollektív védelmi erőfeszítésekhez.

„Magyarország stratégiai célkitűzése, hogy 2030-ra olyan Magyar Honvédséget építsen, amely a NATO tagjaként és a régió egyik meghatározó haderejeként képes garantálni az ország biztonságát, elrettenteni az  esetleges agressziót, támogatni az  összkormányzati védekezést a  katonai és nem katonai fenyegetésekkel és kihívásokkal szemben, továbbá képes ellátni szövetségi és európai uniós tagságából származó feladatait”, írták tavaly júniusban a Magyar Közlönyben.

Titkos eszközbeszerzésekről beszélt Vadai - forrás: MTI/Vasvári TamásTitkos eszközbeszerzésekről beszélt Vadai - forrás: MTI/Vasvári Tamás

Kiderült továbbá, hogy 2021-ben új légvédelmi rendszereket, páncéltörőket és aktív védelmi rendszereket kezdett beszerezni a kormány, bár valóban: a beszerzésekkel kapcsolatos pontos információk nem álltak rendelkezésre. Ami a 2022-es beszerzési terveket illeti, tudjuk, hogy a kormány érdeklődött a Rheinmetall Mission Master portfóliójával kapcsolatosan, főként az önvezető technika részleteit illetően, úgy tűnt, hogy török Karayel-drónokat tervez vásárolni, tárgyalt Dél-Koreával hadiipar témában, török páncélozott katonai járművek beszerzéséről tárgyalt, és megállapodott a belga FN Herstallal ismeretlen hadiipari témában.

A 2022-es honvédelmi büdzsé a GDP 1,7 százaléka, tavaly óta 37 milliárdról 64 milliárdra bővült. Ebből 28 milliárd jut Gripen repülőgépekre, 48 milliárd 16 helikopterre, és folytatódok a helikopterek szolnoki hangárkomplexumának kialakítása. 132 milliárd forintos beruházással segítik a harckocsizó és tüzérségei csapatok eszközparkját. Az infrastruktúra fejlesztése 6,8 milliárdot kap, a katonák páncéltörő fegyverekkel való felszerelésére 1,7 milliárdot juttatnak.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.