Egy választás eredménye alapvetően meghatározza egy-egy ország jövőjét, hiszen minden induló párt más-más értékrendet képvisel, eltérő stratégiát alkot és bizonyos helyzeteket másként kezelne. Bár optimális esetben egy választás eredménye négy évre szól, az abban az időszakban meghozott döntések a ciklusokon is túlmutatnak. Igaz, ez a hatás az elmúlt 12 évben olyan nagy problémát nem tudott okozni Magyarországnak és a magyar gazdaságnak, hiszen a három ciklust végig a Fidesz-KDNP-kormány vezette.
Egy-egy kampányidőszakban a fókusz hagyományosan az induló pártok programjára irányul - már ha van egyáltalán, hiszen a Fidesz a 2014-2018 közötti és a most kifutó ciklusát is érdemi választási program, célkitűzések megfogalmazása nélkül húzta be. Arról ugyanakkor már sokkal kevesebb szó esik, hogy a pártok vezetői - nem függetlenül a saját programjuktól és a tervezett intézkedések hatásaitól - hogyan látják a távolabbi jövőben Magyarországot, hova szeretnék elvezetni. Nyilván az ilyen kinyilatkozásokat és elképzeléseket a legoptimistább és legbizakodóbb forgatókönyv mentén fogalmazzák meg, ugyanakkor ennek ellenére is igazán beszédesek és árulkodók tudnak lenni.
Lapunk a választás előtt interjúsorozatot készített az ellenzéki pártok vezetőivel, melyek során a többségüket megkértük, árulják el, milyennek látják Magyarországot 10 év múlva. Ez a reggel pedig kiváló alkalom arra, hogy felidézzük, miket válaszoltak lapunknak.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke általánosan jó életszínvonalat és szabadságot lát:
"Egy olyan országnak, ahol 2022-ben végre valóra váltottuk a 30 évvel ezelőtti ígéretet, nevezetesen, hogy Magyarországon valódi rendszerváltásra van szükség. Szabadságra és jólétre. Tíz év múlva egy olyan Magyarországon fogunk élni, ahol az embereknek nem kell félniük felvállalniuk a véleményüket és nem kell félniük, hogy hó végén elfogy a pénzünk."
Dobrev Klára, a DK elnöke erős és szabad Magyarországot szeretne:
"Euróval fizetünk, egy erős Európai Unió tagjai vagyunk és egy igazi kiegyensúlyozott, szabad országnak, ahonnan nem elmenekülnek az emberek, hanem visszajönnek."
Donáth Anna, a Momentum elnöke békésebb és szolidárisabb Magyarországot szeretne:
"Egy békésebb, szolidárisabb Magyarországon szeretnék élni, egy olyan országban, ahol nincs ekkora egzisztenciális kiszolgáltatottság és újra közösségként tudunk egymásra tekinteni."
Talán nem kell külön megjegyezni, de nagyon szívesen feltettük volna ugyanezt a kérdést a jelenlegi miniszterelnöknek, Orbán Viktornak is, ám a kormányfő hagyományosan csak a 'baráti' médiával hajlandó szóba állni - leszámítva évi egy alkalmat, amikor a kormányinfó keretein belül várja a kérdéseket. Ám ennek ellenére idén mégis kiderült, hogy Orbán Viktor milyen távoli jövőt lát maga előtt. Február közepén ugyanis hosszú beszédet tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó eseményén, amiben nagy változásokra utalt.
Orbán Viktor válságot és hatalmas stresszhelyzetet lát (idézet a beszédéből):
"2030 környékén, amikor mindenfajta nagy átrendeződések lesznek a világban, amiről most már nincs időm beszélni, de Amerikától az Európai Unióig sok minden történni fog, arra a 2030 környéki időpontra, ami minden nemzetet megpróbál majd, és komoly, ennél a mostani pandémiánál sokkal nagyobb stresszteszt alá helyez majd, arra a 2030-ra a mi nemzetünknek, a mi nemzeti közösségünknek, ideértve annak a gazdaságát olyan állapotban kell lenni, hogy azokat a kihívásokat ott és akkor majd bírjuk, sőt gyarapodásra tudjuk fölhasználni. Ez van előttünk.”
Ezek az idézetek nem igényelnek külön kommentárt, ám az ellenzéki vezetők és Orbán Viktor jövőképe közötti egy jelentős különbségre mégis érdemes felhívni a figyelmet. Míg az ellenzéki vezetők által felvázoltak egyfajta ideális és vágyott célkitűzést, állapotot fogalmaznak meg, melyeket el szeretnének érni minden egyéb külső kihívás ellenére, addig Orbán Viktor minden korábbinál borúsabb - és tegyük hozzá, homályosabb - jövőképet festett le. Nem tudni ugyanis milyen átrendeződésekre és stressztesztre utalt, és az általa megfogalmazott célkitűzés is nagyon általános: a gazdaságnak "olyan állapotban kell lenni, hogy elbírja a kihívásokat". Ebből pedig arra lehet következni, hogy Orbán Viktor továbbra sem vízionál békés jövőt - és itt tekintsünk el a szó háborús összefüggésű jelentésétől -, sőt, további küzdést és bizonytalanságot vetít előre, mindezt pedig egy minden eddiginél nagyobb "valamilyen" világszintű átrendeződés és komoly kihívás tükrében.
