Elsősorban a vezető szemléletén múlik, hogy egy munkahely családbarát-e – mondta Gergácz Lili, a Kürt Zrt. hr igazgatója egy, a napokban tartott szakmai műhelybeszélgetésen. Hozzátette: általában nem a szervezésen múlik, hogy egy cégnél be tudják-e vezetni a rugalmas munkaidőt, sokkal többet számít az odafigyelés.
Elmondása alapján az információbiztonsággal és adatmentéssel foglalkozó cégnél már az alapítástól kezdve jelen van a családbarátság. Ezért a rugalmas és atipikus foglalkozatás már a kezdetektől elérhető az alkalmazottak számára. Mint közölte, a vállalatnál sok funkció működtethető otthonról, ezért sokan dolgoznak távmunkában.
Komoly gazdasági megfontolásból odafigyelnek arra is, hogy a kismamáknak is lehetőséget adjanak a munkavégzésre. A várandós és kisgyermekes állapot nem lehet akadály számukra, ha dolgozni szeretnének, hiszen ezt otthonról is megtehetik. A vállalatnak pedig ez sokkal kevesebbe kerül, mintha új embert venne fel.
A hr szakember szerint valószínűleg ennek is köszönhető, hogy náluk a fluktuációval sosem volt probléma, jelenleg is nyolc százalék alatti a munkaerő-elvándorlás. "Ráadásul így folyamatosan friss, kreatív, mentálisan egészséges emberekkel dolgozhatunk" – fűzte hozzá.
Üzleti érdek a családbarátság
A rendezvényen megjelent vállalati képviselők az mfor.hu kérdésére mind egyetértettek abban, hogy jól felfogott üzleti érdek a családbarát munkahely kialakítása, ezért a válságból való kilábalásban is sokat segíthet.
Barcza Ilona, a Budapest Bank Zrt. hr menedzsere szerint ez már csak azért is így van, mert a legtehetségesebb munkavállalókat csak akkor fogják tudni megtartani, ha nyújt számukra valamit a cég hűségükért cserébe. A rugalmas munkaformákat a GE cégcsoportnál – amelyhez a vállalat is tartozik – intézményesen működtetik, mégpedig a tehetséggondozásból mint vezérlő gondolatból kiindulva.
Az alkalmazottaknak így lehetőségük van több fajta rugalmas munkaidőben is dolgozni: a rugalmas munkaidő-beosztást azok választják, akik negyven órát dolgoznak, és ezt úgy osztják be, ahogy számukra kényelmes. Emellett sokan részesítik előnyben a sűrített munkahetet is, legfőképpen az egyetemista vagy kismama call centeresek.
A vállalatnál dolgozók tíz százaléka dolgozik valamilyen atipikus formában, ezen belül a legtöbben részmunkaidőben. Ugyanakkor lehetőség van megosztott munkakörben, fél- vagy teljes távmunkában is ellátni a feladatukat. Bár ez utóbbit adatvédelmi okok miatt nehéz megoldani, azért erre is akad példa.
Van még mit tenni
A hazai helyzetet borúlátóan festette le Muczán Krisztina, a Philips hr menedzsere. Szerinte sokszor már az a cég is családbarátnak mondható Magyarországon, ahol "csak" nyolc órát kell dolgozni. Szomorú, hogy a vállalatok egy dolgozóval gyakran "másfél" ember munkáját végeztetik el. Ez is magyar sajátosság, hiszen a nyugati országok többségében - ha valaki túlórázni merne - már ötkor jön a biztonsági őr megkérdezni, mi a probléma – tette hozzá.
Ráadásul a válságban nem lesz kevesebb a munka, csak éppen az emberekből lesz kevesebb, akik azt elvégzik. Szerinte fontos lenne, hogy minél több családbarát munkahely legyen, ugyanakkor a "bölcsőde helyzet" is megoldásra vár: valakinek vigyáznia kell a csemetére adott esetben öt-hat óráig is, ha az anyuka dolgozni szeretne.
Emellett nagy kérdés, hogyan lehet rávenni a vezetőket a rugalmas munkaidő bevezetésére, hiszen akiben nincs alapban benne, hogy család- és emberbarát intézkedésekkel tegye könnyebbé alkalmazottai dolgát, az valószínűleg a hr munkatárs érvelését is nehezen fogja elfogadni – vélte.
A hazai cégek többsége nem foglalkoztat rugalmasan
Bár arra nincsenek hivatalos statisztikák, hány munkavállaló dolgozhat ma rugalmas munkarend szerint Magyarországon, a felmérések szerint hazánkban ez még nem túlságosan elterjedt. Egy nemrégiben, döntően a magyar kkv-k körében készült kutatás szerint a cégek 61 százalékánál nincsen rugalmas komponense a munkarendnek, és csupán 39 százalék alkalmaz ilyen elemet is. 51 százaléknak tapasztalata sincsen rugalmas munkarendi tényezővel.
A rugalmas munkarend tekintetében tapasztalattal rendelkező cégek húsz százaléka nagyon jó, hetven százaléka jó, nyolc százaléka rossz, míg két százaléka nagyon rossz tapasztalatokkal rendelkezik. A módszer előnyei között az optimális munkaidő-kihasználást és az alacsonyabb bér- és járulékterheket említették legtöbben, jóval kevesebben mondták a túlóra megszűnését vagy a kedvező munkahelyi légkört.
A főállású, nyolc órás munkajogviszony keretében távmunkásként foglalkoztatottak száma Magyarországon nagyjából 160 ezer főre tehető. Kiegészítő tevékenységként, egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében ennél jóval többen végezhetnek távmunka jellegű tevékenységet, ennek pontos statisztikai mérése azonban igen bonyolult.
A világon az Egyesült Államokban alkalmaznak távmunkát a legintenzívebben, itt az aktív munkavállalók 24 százaléka dolgozik ilyen módon. Az Európai Unióban ez az arány 13 százalék, míg Magyarországon csupán 4-5 százalékot tesz ki.
Kovács Zita
