A KSH adatai szerint a harmadik negyedévben 33 ezerrel (0,87 százalékkal) többen dolgoztak Magyarországon mint az előző év azonos időszakában, így a foglalkoztatottak száma 3 millió 856 ezer volt.
A munkanélküliek száma az egy évvel korábbival lényegében megegyezett, 462 ezer fő volt, amely 10,7 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett a 15-74 évesek körében.
Idén június-augusztushoz képest 19 ezerrel 2,49 millióra csökkent a gazdaságilag inaktívak száma, így mivel a munkanélküliek száma csökkent, munkaerőpiacon újonnan megjelenők a foglalkoztatottak számát növelték.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében kiemeli, hogy az adatok szerint immár 14 hónapja töretlen a foglalkoztatottak számának előző év azonos időszakához viszonyított emelkedése. A létszám és kereset statisztika adatai alapján a foglalkoztatottság bővülése mögött a versenyszféra állt, hasonlóan az eddigi tendenciákhoz - emeli ki az NGM. Az összes új feldolgozóipari rendelésállomány augusztusi, előző évhez képest mért 12 százalékos növekedése az ágazatok teljesítményének javulását, valamint ezen keresztül a foglalkoztatás további növekedését vetíti előre.
Barta György, a CIB Bank elemzője elmondta: a munkanélküliségi ráta a vártnál kissé jobban alakult, ez elsősorban annak tudható be, hogy a foglalkoztatottak száma tovább emelkedett, bár még mindig nem éri el a válság előtti szinteket. Mint megjegyezte, a munkanélküliek számában az ilyenkor általában támogató szezonális tényezők ellenére sem volt esés, ezenkívül még mindig jelentős a munkanélküliként eltöltött idő átlagos hossza.
Az elemző pozitívumként értékelte, hogy feljebb kúszott a gazdaságilag aktívak száma. Ez Barta György szerint egyrészt a munkaerő-piacra újonnan belépőknek, például a frissdiplomásoknak, másrészt valószínűleg a várt nyugdíjszigorítások közvetett hatása.
Hangsúlyozta: egyértelmű munkaerő-piaci fordulatról csak a munkanélküliségi ráta több, egymást követő esése után lehet beszélni. A CIB előrejelzése szerint idén még nem várható érdemi javulás a munkaerőpiacon, az év végi munkanélküliségi ráta - hasonlóan a tavalyihoz - 10,8 százalék lehet. Barta György hozzátette: 2012-ben már lehet javulás, de az elsősorban az "igencsak költséges" közmunkaprogramokból adódhat. A szakértő szerint a munkanélküliségi ráta jövőre is végig kétszámjegyű marad, éves átlagban 10,5 százalék lehet.
A szakértő elmondta, 2012-ben a munkanélküliek számát növelheti a korábban nyugdíjazottak részleges visszavezetése a munkaerő-piacra, az állami szférában várható elbocsátások, valamint a minimálbér emelése.
Oszlay András, a Takarékbank elemzője az MTI-nek elmondta: a szeptember-novemberi időszakban még kissé csökkenhet a munkanélküliség, előrejelzése szerint 10,6 százalék lehet a ráta, mivel a közfoglalkoztatásban a nyári hónapok kissé gyengébbek foglalkoztatási szempontból (például zárva vannak az oktatási intézmények). Az év egészében azonban átlagosan 11 százalék lehet az állástalanok aránya, mivel a foglalkoztatás növekedése "nem túl impresszív" (a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest kevesebb mint egy százalékkal nőtt).
A szakértő hozzáfűzte: bár a gazdaságilag inaktívak közül ugyanakkor sokan térnek vissza a munkaerő-piacra a valamelyest szigorúbb szabályozás miatt (például rokkantnyugdíjasok), nem mindenki tud ugyanakkor közülük elhelyezkedni, így a munkanélküliségi ráta a következő időszakban is kétszámjegyű marad.
Oszlay András várakozása szerint jövőre csak kismértékben, az idei 11-ről 10,7 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, de még 2013-ban sem csökken 10 százalék alá.
MTI
