2001. augusztus 8. 11:00

Augusztus végén kezdődik az országos hulladékgazdálkodási terv (oht) egyeztetése, miután a környezetvédelmi minisztériumhoz megérkeztek a tárcák véleményei.

A késésben lévő program várhatóan ősszel kerül a parlament elé. Magyarországon 75 millió tonna hulladék keletkezik évente. Eddig mintegy ötszázmillió tonna halmozódott fel.

A környezetvédelmi tárcához megérkeztek a minisztériumoknak az országos hulladékgazdálkodási tervvel kapcsolatos véleményei. Ezek feldolgozása folyamatban van, s két hét múlva kezdődik az újabb egyeztetési forduló. Ám a pénzügyi és a gazdasági tárca, valamint a Miniszterelnöki Hivatal aggályosnak tartja a finanszírozást -- értesült a Világgazdaság. A szakminisztérium számításai szerint (tavalyi árfolyamon) legalább 330 milliárd forintnyi környezetvédelmi fejlesztést kell elvégezni 2008-ig. Ennek egyharmada terhelné a központi költségvetést, a 4,4 milliárd forintra becsült intézményfejlesztést viszont teljes mértékben a központi büdzsének kellene állnia.

A tervet június 30-áig a parlament elé kellett volna terjeszteni. A késés a regionális programok elkészítését is elodázza, azok határideje ugyanis az oht országgyűlési elfogadását követő 270. nap. Lapunk információi szerint legkorábban az ősszel kerülhet a parlament elé az oht.

A központi költségvetésből pályázati úton igénybe vehető, fejlesztésre fordítható források elsősorban a környezetvédelmi, a gazdasági és a belügyi tárca kezelésében vannak. Jelenleg a környezetvédelmi alap célelőirányzat, a gazdaságfejlesztési célelőirányzat, a területfejlesztési, a munkahelyteremtést támogató előirányzatok, a címzett és céltámogatási rendszer és az egyéb ágazati fejlesztési programok jöhetnek szóba.

A gazdasági szféra arra számíthat, hogy hulladékgazdálkodási fejlesztéseihez átlagosan 30 százaléknyi visszatérítendő állami támogatáshoz, illetve kedvezményes kölcsönhöz juthat a Világbankon és az Európai Fejlesztési Bankon keresztül. A jövőben az állami támogatásban részesülők körét ki szeretnék terjeszteni, ami úgy valósítható meg, hogy a jelenleg jellemző vissza nem térítendő dotáció helyett kamattámogatásban részesítenék az érintetteket. A gazdálkodók környezetvédelmi fejlesztéseihez 50-60 százalék saját erőre van szükség és a mintegy 10-20 százalék hitelarány a reális. A kis- és középvállalkozásoktól kisebb -- 30 százalék körüli -- forráshányadot követelnének az állami támogatás mellé.

Az önkormányzatok továbbra is csak nagyarányú állami támogatás és a nemzetközi források igénybevételével képesek környezetvédelmi beruházásokat megvalósítani. A források felét biztosítaná a központi büdzsé, 30 százalékát az ISPA és a PHARE, s a maradékot kellene az önkormányzatoknak lakossági segítséggel előteremteni.

Magyarországon évente 75 millió tonna hulladék keletkezik, miközben eddig mintegy ötszázmillió tonna halmozódott fel, melynek 7 százaléka veszélyes. Az ipari hulladék 90 százalékát erőművi és kohászati salak, bányászati meddők, illetve ipari szennyvíz- és vízkezelési iszapok adják. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladék 85 százalékát a növénytermesztésben, az erdőgazdálkodásban és az állattartásban keletkezett trágya teszi ki, amelyet teljes mértékben vissza lehet forgatni a természetbe. A települési hulladékok kétharmada származik háztartásokból, a többi a szolgáltatásból és iparból. Az évente keletkező 3,5-4,5 tonna veszélyes hulladék egyötöde a timföldgyártásból, egymillió tonna pedig az erőművek és hulladékégetők égetési maradékaiból származik.