A globálisnál is rosszabb eredmények
A kutatások azt mutatják, hogy a Kárpát-medencében még a globálisan tapasztalható mértéknél is gyorsabban emelkedik az átlaghőmérséklet. Míg 1901 és 2018 között a globális növekedés 0,9, addig Magyarországon ez 1,23 fok volt. Változott a csapadék eloszlása is. Ritkábban esik és nagyobb az esély az aszályra, viszont megnőtt a heves csapadékesemények száma. Így egyre gyakoribb rövid ideig tartó, villámlással, jéggel és erős széllel kísért erős zápor.
A szélsőséges változásokat mutatja az OMSZ azon mérése is, ami szerint az eddigi legesősebb év 2010, míg a legszárazabb a rögtön azutáni, 2011 volt. Ha a holnapi időjárás érdekli minden eshetőségre felkészülhet a Holnapi időjárás oldalán.
A hatáshullámok
A változások minden bizonnyal jelentős következményekkel járnak majd területünkön az ökoszisztémára és az emberekre is. Az egyik legnagyobb elszenvedő az üvegházgáz kibocsátás legnagyobb részéért felelős energiaszektor. Ennek következtében pedig, mivel az energiatermelés a gazdaság alappilére, a következmények elgyűrűzhetnek annak minden szegletébe. Az erőműveknek már most alkalmazkodniuk kell számos változáshoz, hiszen télen csökkent a fűtési, nyáron viszont rohamosan megnőtt a hűtési energiaigény. Ezek a jövőben valószínűleg még tovább fognak távolodni egymástól.
Egy 2019-ben készült éghajlati sérülékenységvizsgálatra alapozva 2050-ig 2 fokot emelkedhet a legmagasabb és 5 fokot a legalacsonyabb hőmérséklet átlaga. Ezek fényében a fűtési szezon hossza jócskán lerövidül a jövőben, viszont annál jelentősebb lehet majd a távhűtés kialakítása.
Olyan klímaváltozás olyan hosszútávú hatásaival is számolnunk kell, mint a légvezetékek, áramátalakítók instabilitása a heves viharok következtében. A tartószerkezetek elmozdulása a felázott talajzatban. A villámárvizek kialakulása dombvidékeken és a kábelvezetékek ezzel szembeni gyenge ellenállása. Ezt mind-mind orvosolni, erősíteni, javítani szükséges a jövőben.
Csökkenő gázfogyasztás
Az egyre gyakoribb forró napok a villamosenergia eddig nem látott csúcsterheléseit idézik elő, ami áramkimaradásokat is okozhat. A földgázszektor viszont fellélegezni látszik, hiszen a fogyasztás várhatóan csökkenni fog, ami hatással lesz a tárolói kapacitások tervezésére is. A kevesebb tárol gázmennyiség nem csak a kiegyensúlyozottabb ellátáshoz, hanem az energia elégetéséből származó üvegházhatású gáz kibocsátást is csökkenteni fogja.
Az éghajlatváltozás előbb-utóbb érinteni fogja a megújuló energiahordozók elérhetőségét is, de ez egyelőre több szempontból is bizonytalan változó.
