<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
11p

Időről időre felmerül, hogy a kormány unióellenes politikájának végcélja, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból. Ha a Brexit analógiáját vesszük, vagy egyszerűen a tagság gazdasági előnyeit tekintjük, akkor nehéz elképzelni, hogy Orbán Viktor a Huxitre játszana. Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi ellentmondásos kormányzati kommunikáció ellenére is öngyilkosság lenne ennek végrehajtása.

A mérvadó elemzőknek egyértelmű, hogy értelmetlen az európai uniós tagság feladásának hasznáról spekulálni. Aki figyelemmel kísérte az EU-ból való brit kiválás kálváriáját, tudatában van annak, hogy milyen hatalmas bajokat hozott a kilépőre (kevésbé az ottmaradókra) a Brexit, és aligha hoz fel nyomós tartalmi érveket a Huxit mellett.

Ám pontosan a brit kilépéshez elvezető eseménysor mutatta meg, hogy a politikai taktikázás és a brit média jó részének felelőtlensége miként állít egy máskülönben racionális, sőt nagyon is önérdekkövető hírben álló nemzetet olyan csúszós pályára, amelyen már nem volt megállás. A politikai dinamikának valóban fura kimenetei lehetnek.

Nem először és nem is utoljára megtapasztalhattuk, hogy a gazdasági érdekek mégsem írnak felül mindent a társadalom működésében, ahogyan azt az üzletemberek, közgazdászok vélik. Marx sok lényegi tévedéseinek egyike az a feltevés volt, hogy a gazdasági alap („termelőerők”) és a felépítmény (kultúra, értékek, társadalmi helyzet, politikai viszonyok) összefüggésében az utóbbi alárendelt helyzetű. Hát nem, ennél sokkal bonyolultabb a viszony. Először is nem mindenkinek világos, hogy mi is az érdeke. A ’leave’ mellett szavazó britek egy része nem volt tudatában saját tényleges anyagi érdekeinek, mert a média (legyen hivatalos vagy társadalmi) ott sem adott hű képet a helyzetről és a lehetséges következményekről. De ami még figyelemre méltóbb: akinél főképpen identitási kérdéssé vált az uniós tagság feladása, az akkor sem gondolta újra az ügyet, ha szembesítették a brit kilépésből adódó közvetlen anyagi veszteséggel: nem a nemzetgazdasági károkkal, hanem az illetőt közvetlenül érintő veszteségekkel.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.