A gyorsan változó és nagymértékű infláció összezavarja a gazdasági mutatókat. Így a papíron megemelt („nominális”) béremelés első ránézésre tekintélyesnek látszik, ám ha az időközben bekövetkező pénzomlást beszámítjuk, akkor máris ellenkező a következtetés: a bér reális értéke, azaz tényleges vásárlóereje nem nőtt, hanem éppenséggel csökkent. Ez nem statisztikai játék a számokkal, hanem olyan tény, amelyet mindenki megtapasztalhat, ha a megemelt fizetéséből a boltban költ, és azt észleli a kasszánál, hogy a tavalyival szemben egy heti fizetéséből nem jön ki a szokásos nagybevásárlás.
Nemzetgazdasági szinten is láthattuk ezt 2022 második felétől, amikor a magyarországi árak emelkedése látványosan elszakadt az európai mértékektől, a keresetek pedig – a választási év elmúltával – sehogy sem tartottak lépést az inflációs ütemmel.
A magyar fogyasztó nem foglalkozik a nemzetközi összehasonlító adatokkal, de a hazai szakmai közvéleményt megmozgatja annak észlelése, hogy a reálgazdasági folyamatok minálunk gyakran nagyon más lefutást követnek, mint a hasonló helyzetű országokban. Amikor az OECD 2023 első negyedéve alapján közzétette a maga összehasonlító elemzését, és benne azt, hogy Magyarországon esett a legnagyobbat a bérek reálértéke, csaknem 16 százalékkal, az nagyot szólt. Különösen azzal a közléssel együtt, hogy ugyanazon időszakban a román reálbér még némileg emelkedett is. Jött rá hivatalos magyarázat, részletezve az ilyen összehasonlítás módszertani buktatóit.
