Az RB Leipzig és a Liverpool kezdte, egyelőre a Molde és a Granada fejezi be: egy hónap alatt hat európai kupamérkőzésnek (négy Bajnokok Ligája, két Európa-liga) biztosít helyszínt a budapesti Puskás Aréna, Magyarország legnagyobb befogadóképességű stadionja. De hazánk ad helyet március végén a katari válogatott három találkozójának (ezeket a debreceni Nagyerdei Stadionban rendezik meg); Gyirmóton, az Alcufer Stadionban játszották az LSK–Wolfsburg női BL-meccset és a budapesti Szusza Ferenc Stadionban kerül sorra a Chelsea–Wolfsburg női BL-párharc mindkét mérkőzése.
Az UEFA március 16-i nyilvántartása szerint 27 mérkőzést vagy tornát kellett átszervezni a pandémia miatt, többségüket semleges helyszínen bonyolítják le, pár találkozón pedig pályaválasztói jogot kellett cserélni. Ezek harmada – egyelőre kilenc találkozó – Magyarországra került, hazánk mellett még Olaszország, Spanyolország, Románia, Görögország, Ciprus és Horvátország „beugró házigazda”.
FUTBALLABSZURD JÁRVÁNY IDEJÉN
"Ha összemérjük azt, hogy mi történik most Lipcsében, Liverpoolban és Budapesten, akkor van egy város, amelyben biztosan nem kellene játszani, már ha ezek a számok tényleg fontosak. Az a város pedig nem Lipcse és nem Liverpool. De Budapesten mindent előkészítettek, nagyszerű házigazdák, a lelküket kiteszik és örülnek, hogy megrendezhetik ezeket a meccseket (…) Ha ez jó az UEFA-nak, akkor ezt kell csinálnunk ahhoz, hogy menjen a sorozat tovább. Nyilván egy normális versenysorozatnak jobban örülnék, de ha már ez van, akkor a budapesti megoldás is teljesen oké" - beszélt a kialakult helyzet abszurditásáról sajtótájékoztatóján Jürgen Klopp, a Liverpool német menedzsere.
Klopp arra célzott, hogy járványügyi szempontból jelenleg Liverpool és Lipcse kevésbé veszélyes helynek tűnik Budapestnél, ugyanakkor a helyszínváltoztatás mögött nem az UEFA állt, hanem a német járványügyi szabályok és a Nagy-Britanniából beutazókra vonatkozó korlátozások. A Liverpool még külön engedélyt is megpróbált beszerezni, de egyszerűen nem engedték be Németországba, így kellett Lipcse helyett Budapestre vinni az első találkozót. A visszavágót meg azért, mert a hazaérkező német csapatnak karanténba kellett volna vonulnia, de ez a Bundesliga-menetrendet borítaná fel…
Ugyanez igaz a Borussia Mönchengladbach esetében. "Észak-Rajna-Vesztfália karanténszabályai megváltoztak, és nekünk ehhez kell alkalmazkodnunk. Először 5 napról volt szó, de most már 14 nap a karantén, így aztán tájékoztatnunk kellett az UEFA-t, hogy nem tudunk Manchesterbe utazni" - jelentette be a Gladbach sportigazgatója, Max Eberl. A Mönchengladbachnak és a Leipzignek nagyjából másfélmillió eurót kell fizetnie kompenzációs díjként, mivel angol ellenfele önhibáján kívül nem tudja használni hazai stadionját, holott pályaválasztó.
Budapestnek már van rutinja a "beugrásban": a 2020-as európai Szuperkupa-mérkőzés helyszíne a portugáliai Porto lett volna, ám az UEFA a magyar fővárosba helyezte át azt, és a Puskás Arénában tesztelte a szurkolók visszaengedését a lelátókra. A Bayern München–Sevilla Szuperkupa-mérkőzés megrendezése sikeres volt, az operatív törzs tájékoztatása szerint járványgóc sem alakult ki – mindenki elégedett lehetett. Amikor a pandémia újabb hullámai "beterítették" Európát, a futballt irányító nemzetközi szervezeteknek gyorsan B-terveket kellett bevetniük. Nem csak kontinentális, világszinten is ugyanezzel a problémával küzdenek.
Így került egy sor európai kupamérkőzés vagy a katari válogatott három találkozója Magyarországra, az Atlético Madrid–Chelsea meccs Bukarestbe, a norvég–török vb-selejtező Málagába vagy így kellett átköltöznie saját országából nagyjából a fél CONCACAF-zónának a világbajnoki kvalifikáció miatt (a CONCACAF az észak- és közép-amerikai, valamint a karibi csapatok zónája). Valóban abszurd.
Kloppnak annyiban igaza volt, hogy a nemzetközi szövetségek legnagyobb értékű, legnagyobb bevételt hozó küzdelemsorozatainak mennie kell tovább, járvány ide vagy oda. Még egy, a 2020 tavaszihoz hasonló leállást senki sem viselne el, és az azt követő újraindítás mutatta, szigorú protokollok betartásával viszonylagos biztonságban lehet játszani. Megszokottá vált, hogy egy-egy csapatnak vannak hiányzói koronavírus miatt, vagy egy egész keretet „letarol” a betegség, de a játék akkor sem áll le újra. A közvetítési jogok tulajdonosainak, a kereskedelmi partnereknek „tartalom” kell – és persze a szurkolóknak is, akik megint csak otthonról szoríthatnak kedvenceiknek. Kell a meccs és kell a pénz – akkor is, ha a Liverpool Budapesten, az Atlético Madrid Bukarestben, a portugál válogatott Torinóban lel új otthonra.
NEM TÚL NAGY RIZIKÓ
"Már csak néhány külföldi delegáció kell ide!" – mondhatja az aggódó polgár, akinek a járványadatok miatt már úgyis van miért (teljes joggal) aggódnia. Vajon jelentenek-e plusz kockázatot a Magyarországra érkező futballcsapatok?
Ha az eddigi tapasztalatokból és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság adataiból indulunk ki, aligha. A NOB márciusi kongresszusán ismertette a tokiói olimpia megrendezésével kapcsolatos terveinek egy részét, és Thomas Bach, a szervezet elnöke hangsúlyozta: a sportélet újraindítása óta 270 nagy nemzetközi esemény tapasztalatait vizsgálták meg, és ebből egy sem vált szuperterjesztő "víruskeltetővé".
"Egyetlen sporteseményből sem lett vírusterjesztő esemény. Egyértelmű és tiszta bizonyítékaink vannak arra, hogy még nagy létszámú sportoló mellett is biztonságosan megtarthatók a rendezvények" – mondta.
A bevételeinek döntő részét szolgáltató főeseményét féltő NOB nyilván nem kommunikálhat mást. Bach nyilvánvalóan a saját szervezetének megfelelő üzenetet hangsúlyoz, és azt sem tudni, hogy az említett események után milyen volt a delegációk hazaérkezést követő tesztelése-utánkövetése. Olyan kontinentális szintű esemény biztosan volt az előző évben, amely alatt és után többen is pozitív tesztet adtak, s a hazaérkezés utáni tesztadatok (ha voltak) nem nyilvánosak. Ilyen volt a torna és a ritmikus gimnasztika Európa-bajnokság is – mindkettőn akadt pozitív eset, mindkettőt lebonyolították rendben, ám az utánkövetésről publikusan nem tudni semmit. Szóval a transzparencia nem teljes.
Ugyanakkor a Bach által említett számok is meggyőzőek. A 270 nagy sportesemény több mint 30 000 sportolót érintett (a delegációk száma ennél is jóval nagyobb), több mint 200 000 tesztet végeztek el. A legtöbb szervezet szigorú COVID-protokollt dolgozott ki, amelyet meg is próbál betartatni (változó sikerrel) – mivel a tét az, hogy mehessenek tovább a sportrendezvények, jobb, ha mindenki beáll a sorba.
Egy labdarúgó-esemény ráadásul kevésbé kockázatos, mint egy nagy egyéni sportág rendezvénye. A futballcsapatokat rengeteget tesztelik, így általában gyorsan ki tudják szűrni a fertőzötteket. A célországba csak negatív teszttel lehet belépni, ha érkezés után ad valaki pozitív tesztet, jön az izoláció. A delegációk létszáma korlátozott, s a két résztvevő csapat két országból érkezik. A válogatott mérkőzések – a csapatok, országok sorából összeválogatott keretekkel – már nagyobb kockázatot rejthetnek magukban, de a Budapesten lejátszott BL- és El-találkozókhoz hasonló meccsek rizikófaktora kicsi.
Hogy legyen összehasonlítási alap: március közepén Budapesten rendeztek olimpiai kvalifikációs kardvívó-világkupaviadalt, melyre öt kontinens 49 országából közel négyszáz vívó érkezett (plusz a delegációtagok). Ez már nagyobb kockázattal jár, hiszen sok helyről érkeznek és sok helyre távoznak a versenyzők. A Magyar Vívószövetség közleménye szerint összesen nyolc résztvevőnek lett pozitív a vizsgálati eredménye az elvégzett 1758 PCR- és 3952 antigénteszt után. Ha már új realitásokról beszélünk, ez is egy. Minden bizonnyal olyan rizikó ez, amit el kell fogadnia a sportvilágnak annak érdekében, hogy folytatódni tudjanak a versenyek. Amíg nincs tömeges fertőzés, a versenyek nem állnak le.
Vissza a futballra és a magyarországi mérkőzésekre: semmi jel nem utal arra, hogy a hazatérő delegációk megfertőződtek volna, és remélhetőleg nem fertőztek meg mást itt. A magyarországi meccsrendezések nagyon úgy tűnik, vállalható rizikót jelentenek, ha betartják a szabályokat.
De kinek érik meg?
INKÁBB PRESZTÍZS, MINT PÉNZ
A sportlétesítmények lelátói immár egy éve többnyire üresek, ez pedig a szektor sok területére kisugárzik: a meccsnapi bevétel elmaradása súlyosan érinti a klubokat és szövetségeket – csak az angol Premier League, tehát a futball egy igen kicsi, ám befolyásos és nagyon gazdag „szigete” kétmilliárd fontos bevételveszteséggel kalkulál. Ha nincsenek nézők, akkor a rájuk épülő kiszolgálás sincsen (catering, merchandising), nem kell annyi biztonsági ember, és így tovább. A stadionok állandó fenntartási költségei viszont ugyanúgy megmaradnak. Ebben a helyzetben leginkább a veszteségek csökkentése lehet a cél.
Erre például kézenfekvő megoldás lehet felkínálni egy stadiont semleges helyszínként, ha „helyzet van”. Ez történt most is. Hivatalosan nem tudni, mennyi pénzt adtak ki a Puskás Aréna bérléséért a rendező csapatok, a Nemzeti Sportközpontok (NSK) üzleti okokból nem hozta nyilvánosságra a számokat. Annyit tudni, hogy a pályaválasztók fizetik a rendezés teljes költségét, bérlik a stadiont. A 24.hu információi szerint az árak megegyeznek a zárt kapus válogatott mérkőzések rendezési bevételeivel, a portál nagyjából százezer euróra becsli az összeget. Ez nagyságrendileg egybevág az Index értesüléseivel (90 000 euró plusz ÁFA, 114 000 euró). A Bild az RB Leipzig költségeit összesen 300 ezer euróra becsülte, de ebben az utazás és a szállásköltségek is benne voltak. Az osztrák Wolfsberger AC annyit közölt, jóval drágább volt a budapesti túra, mintha Klagenfurtba vitték volna a találkozót, hiszen megnőttek az utazási költségek és ki kellett fizetni a szállást, valamint a bérleti díjat, az UEFA pedig nem nyújt pénzügyi segítséget a rendező csapatnak.
A COVID-PANDÉMIA MIATT MAGYARORSZÁGRA VITT NEMZETKÖZI FUTBALLMÉRKŐZÉSEK
BUDAPEST, PUSKÁS ARÉNA
Február 16.: RB Leipzig–Liverpool (Bajnokok Ligája)
Február 18.: Wolfsberger AC–Tottenham Hotspur (Európa-liga)
Február 24.: Borussia Mönchengladbach–Manchester City (Bajnokok Ligája)
Március 10.: Liverpool–RB Leipzig (Bajnokok Ligája)
Március 16.: Manchester City–Borussia Mönchengladbach (Bajnokok Ligája)
Március 18.: Molde–Granada (Európa-liga)BUDAPEST, SZUSZA FERENC STADION
Március 24., Chelsea–Wolfsburg (női Bajnokok Ligája)
Március 31., Wolfsburg–Chelsea (női Bajnokok Ligája)DEBRECEN, NAGYERDEI STADION
Március 24.: Katar–Luxemburg (felkészülési válogatott mérkőzés)
Március 27.: Katar–Azerbajdzsán (felkészülési válogatott mérkőzés)
Március 30.: Katar–Írország (felkészülési válogatott mérkőzés)GYŐR (GYIRMÓT), ALCUFER STADION
Március 10.: LSK–Wolfsburg (női Bajnokok Ligája)
Ugyancsak homály borítja a bukaresti Atlético Madrid–Chelsea mérkőzés számait. A spanyol El Mundo úgy tudja, az Atlétinek durván 200 ezer eurójába került a bukaresti rendezés, ebből 100 ezer utazási költség volt, a többi a szállás, ellátás, transzfer és a Nemzeti Aréna bérleti díja (utóbbit 45 ezer euróra becsülte a lap). A semleges pályás meccs a hazai rendezés nagyjából húszszorosába kerül a pályaválasztó klubnak.
Ha mérkőzésenként százezer euróval számolunk – és azonosnak vesszük a BL- és El-mérkőzések bérleti díját –, a Puskás Aréna és üzemeltetője olyan bevételhez jut, amely ugyan nem gigantikus, de nagyon jól jön egy nézők nélküli időszakban. Javul a stadion kihasználtsága, növekszik a láthatósága, illetve sportdiplomáciailag is kiaknázható a rendezés: ha minden rendben megy – és eddig minden idelátogató delegáció felsőfokon beszélt a szervezésről –, akkor a Puskás Aréna az eddiginél is jobban bekerül a körforgásba. Ha pályázni kell jövőbeli események megrendezésére, ha megint beugróként kell funkcionálni – hosszú még ez a tavasz –, akkor referenciaként lehet mutatni az eddigi mérkőzéseket. Az utazó delegációk elszállásolása, ellátása a szállodai szektornak hoz némi bevételt. Tulajdonképpen minimális rizikó mellett elég sok pozitív hozadéka lehet a találkozóknak.
"Budapest az UEFA biztos menedéke" – írja cikkében a német Sportschau. A portál rámutat: a kluboknak gyorsan kell új, semleges rendezőt kell találni, olyan országban, amely nem léptetett életbe extrém szigorú korlátozásokat. Budapest ilyen, az UEFA és Magyarország kötelékei szorosak (Csányi Sándor, az MLSZ elnöke az európai szövetség alelnöke is egyben). Tegyük hozzá, Magyarország ráadásul kiemelkedően jó rendező ország hírében áll a sportvilágban. Az UEFA pedig pörgeti a mérkőzéseket, hiszen zsúfolt a versenynaptár, a kupasorozatoknak le kell menni a nyári Európa-bajnokságig. Az európai kupákban 3.3 milliárdos, az Eb-n 2.1 milliárdos futballüzlet a tét, amely nemcsak a kontinentális szövetség, hanem a nemzeti szövetségek kasszáját is gyarapítja.
Ehhez képest a semleges pályás rendezés költségei tényleg elhanyagolhatók…
