<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p


			
		
		


		
		

Bod Péter Ákos írásában a várhatóan egyre nagyobb számban ideérkező külföldi munkavállalókról ír. Miközben a kormány a migránsok ellen hangoló kampányaival igyekszik a magyar lakosságot a külföldiek ellen hangolni a gazdasági szükségszerűség ezzel ellentétes lépésekre kényszeríti őket. Persze a felhergelt emberek helyzete sem egyszerű, hiszen várhatóan mind többen fognak találkozni, netán együtt dolgozni ellenségnek kikiáltott személyekkel. 

A hazánkkal kapcsolatos mostani zűrzavaros ügyek sokasága között nyilván nem nagy figyelmet kapott az a szabályozási változás, amely a magyarországi munkaerőpiacot érintette. A sokfejű magyar gazdaságpolitikai vezetés egyik újabb pólusaként feltűnő külgazdasági miniszter jelentette be a kormánydöntést, mely szerint 10 százalékról 20-ra emelik a kvótát, ameddig külföldi munkavállalókat alkalmazhatnak a külföldi cégek Magyarországon. Külföldinek az Európai Unión kívüli, azaz „harmadik országbeli” számít. A magyar munkaügyi szabályzás azt az elvet követi, hogy munkavállalási engedélyt akkor ad ki, ha az adott munkakörre nincs helyi (azaz magyar és egyéb EU-s) munkaerő. Ezen felüli korlát érvényesül az adott konkrét vállalkozásra; ezen a tíz százalékos limiten lazított most a kormány. A bejelentést azzal magyarázta Szijjártó a „gazdasági operatív törzs” vezetőjeként, hogy máskülönben nem jönnek Magyarországra a külföldi vállalatok.

Idejönnek, de nem veszik el a magyarok munkáját

Hogy jönnek, vagy sem, és miért jönnek, ha jönnek – sok tényezőn múlik. Nyilvánvalóan az első helyek között szerepel a szükséges munkaerő rendelkezésre állása és költsége, valamint az üzleti működés kiszámíthatósága.

Meg főleg a piac, és távolról sem a kilenc és félmillió közepes vásárlóerejű magyar: az itt-lét hazánk EU-tagsága révén félmilliárd fogyasztós potenciális felvevőpiacot jelent.

A sajátos magyar válságkezelés részeként a kormány viszonylag szűkmarkúan bánt, bánik a munkahelyüket elvesztő magyar munkavállalókkal, és láthatóan sokra tartja a külföldi beruházókat.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.