<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
		


		
		

Bod Péter Ákos írásában a várhatóan egyre nagyobb számban ideérkező külföldi munkavállalókról ír. Miközben a kormány a migránsok ellen hangoló kampányaival igyekszik a magyar lakosságot a külföldiek ellen hangolni a gazdasági szükségszerűség ezzel ellentétes lépésekre kényszeríti őket. Persze a felhergelt emberek helyzete sem egyszerű, hiszen várhatóan mind többen fognak találkozni, netán együtt dolgozni ellenségnek kikiáltott személyekkel. 

A hazánkkal kapcsolatos mostani zűrzavaros ügyek sokasága között nyilván nem nagy figyelmet kapott az a szabályozási változás, amely a magyarországi munkaerőpiacot érintette. A sokfejű magyar gazdaságpolitikai vezetés egyik újabb pólusaként feltűnő külgazdasági miniszter jelentette be a kormánydöntést, mely szerint 10 százalékról 20-ra emelik a kvótát, ameddig külföldi munkavállalókat alkalmazhatnak a külföldi cégek Magyarországon. Külföldinek az Európai Unión kívüli, azaz „harmadik országbeli” számít. A magyar munkaügyi szabályzás azt az elvet követi, hogy munkavállalási engedélyt akkor ad ki, ha az adott munkakörre nincs helyi (azaz magyar és egyéb EU-s) munkaerő. Ezen felüli korlát érvényesül az adott konkrét vállalkozásra; ezen a tíz százalékos limiten lazított most a kormány. A bejelentést azzal magyarázta Szijjártó a „gazdasági operatív törzs” vezetőjeként, hogy máskülönben nem jönnek Magyarországra a külföldi vállalatok.

Idejönnek, de nem veszik el a magyarok munkáját

Hogy jönnek, vagy sem, és miért jönnek, ha jönnek – sok tényezőn múlik. Nyilvánvalóan az első helyek között szerepel a szükséges munkaerő rendelkezésre állása és költsége, valamint az üzleti működés kiszámíthatósága.

Meg főleg a piac, és távolról sem a kilenc és félmillió közepes vásárlóerejű magyar: az itt-lét hazánk EU-tagsága révén félmilliárd fogyasztós potenciális felvevőpiacot jelent.

A sajátos magyar válságkezelés részeként a kormány viszonylag szűkmarkúan bánt, bánik a munkahelyüket elvesztő magyar munkavállalókkal, és láthatóan sokra tartja a külföldi beruházókat.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.