Van egy magyar grafikus, akinek a műveit talán a legtöbben ismerik az országban, sőt, nagyon szeretik is, mi több, szenvedélyesen gyűjtik (aztán szabadulnak tőlük), de mindenképpen nagy becsben tartják. Ne játsszunk zsákbamacskát: ő Vagyóczky Károly, a Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakon végzett művésze, aki a rendszerváltás utáni magyar bankjegyeket tervezte (mellesleg nagyra becsült bélyegtervező is). Legutóbbi kiállításán grafikái, festményei és bankjegytervei mellett feltűnő volt néhány, olyan alkotása, amely különösségével hatott (persze a megvalósítás szabályait betartva). Ezek legfurcsábbja a ki-tudja-mikor megvalósulható magyar euró-bankjegy néhány terve volt. A másik szembetűnő jellegzetesség a festmények tűpontosságú stílusa, amely sok vonásában emlékeztetett a XVII-XVIII. századi németalföldi kismesterek hihetetlen látványhűségű, tűecsettel festett csendéleteire.– kérdeztük a művészt.