Vége a nyárnak, kezdődnek a tárgyalások a jövő évi bérekről a munkaadók és munkáltatók között. Az egyik sarkalatos pont a minimálbér, melynek emeléséről mindkét félnek megvan az elképzelése, de a kormány is készen áll meghozni a döntést, ha más nem teszi meg.
Utóbbiról Gulyás Gergely miniszter beszélt az mfor-nak a legutóbbi Kormányinfón. Megkérdeztük ugyanis a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy a kormány mekkora minimálbér-emelést látna szívesen 2019 elején.
Gulyás szerint ezt nem a kormány dolga eldönteni, hanem a munkaadók és a munkavállalók megállapodásán múlik, hogyan alakulnak jövőre a minimálbérek. Jelezte, hogy az elmúlt években ez így is történt.
Ha mégsem kerülne sor a megállapodásra, akkor a kormány dönteni fog - tette hozzá. Az biztos, hogy emelkedni fog a minimálbér, erre Gulyás szerint folyamatosan szükség van.
Valójában az elmúlt két évben a hatéves bérmegállapodás szerint emelték a minimálbért. Egy olyan megállapodás alapján, amit a kormány iránymutatása szerint kötöttek meg a szociális partnerek, és elsősorban a kormány akaratát tükrözte.
Ennek megfelelően tavaly 15, illetve 25 százalékkal nőtt a minimálbér, illetve a garantál bérmininum (amit a szakképesítéshez kötött munkakörökben fizetnek), majd idén további 8, illetve 12 százalékot pakoltak rá. Ennek megfelelően idén a minimálbér összege 138 ezer forint, a garantált bérminimumé pedig 180 500 forint.
A jövő évi emelés mértékéről természetesen még nincs megállapodás. A munkaadókat képviselő szervezetek - mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara - álláspontja szerint legfeljebb akkora mértékben kellene emelni a teljes munkaidőben adható legkisebb bért, mint amennyivel az átlagos bruttó bér emelkedik majd a jövő év elején. Ez a feltétel tavaly nem teljesült, nagyobb volt a minimálbér emelésének üteme, idén talán teljesülni fog.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ennyire nem konkretizálta az emelés mértékére vonatkozó elvárásait, de mindenképpen jelentős emelést szeretnének.
A munkavállalók érthetően a minél nagyobb növekményben érdekeltek. A kormány eddig nem jelezte, hogy számára mekkora lenne az elfogadható új minimálbér, de például a Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi inflációs jelentésében a következő évre 7,1 százalékos bruttó átlagos béremelkedést jelzett. A kormány pedig 8,8 százalékosat a 2019-e költségvetéshez mellékelt makropályában.
Ezek alapján akkora ütemű béremelésre nem lehet számítani, mint az előző években. Idén a már említett, 8 illetve 12 százalékos mértékű minimálbér-emelés mellett 11,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset az év első hat hónapjában.
Van ráadásul egy fontos különbség: míg idén az év elején került sor a szociális hozzájárulási adó csökkentésére, a további 2 százalékpontos vágás időzítése a jövő évet illetően bizonytalan. A kormány ugyanis nem rendelkezett az adótörvényekben arról, hogy már január elején sor kerüljön erre. Mai tudásunk szerint leghamarabb jövő júliusban csökkenhet a szochó, ez viszont elfigadhatatlan például a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége számára. A szervezet szerint nem lehet szó a minimálbér emeléséről addig, amíg nem történik meg az adócsökkentés.
A Gulyás Gergely által elmondottak viszont arra utalnak, hogy a kormány kész maga meghozni a döntést erről, amennyiben a szociális partnerek nem jutnak dűlőre az őszi tárgyalásokon. Ami valójában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát jelenti, ennek határkörébe utalja a bérmegállapodás a döntéseket a béremelésekről.
A hivatalos előrejelzések alapján mindenesetre arra lehet számítani, hogy 7-10 százalék közötti mértékben nőhet a minimálbér a következő évben.
