Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2022. augusztus 31-én 59,3 milliárd forint, ebből 35,6 milliárd az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, valamint az egészségügyi ágazati háttérintézményeket). Ebből az állammal szemben fennálló tartozás 0,6 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozás alacsonyabb, mint 0,1 milliárd, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás pedig 35,0 milliárd, amelyből 1,0 milliárd államháztartáson belülre irányul.
Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László szerdán azt mondta az ATV Start műsorában, hogy az év végére a kórházak hátraléka elérheti majd az 50 milliárd forintot is. Ezért célszerű lenne negyedévente kifizetni a beszállítóknak a tartozásokat az éves kórházi konszolidáció helyett.
„Az egészségügyi államtitkár a minap egy konferencián azt mondta, hogy megvan bennük a szándék erre. De valahogy a politika mindig azt hiszi, hogy az egészségügyben vannak még tartalékok” – tette hozzá Rásky László.
Pusztai Erzsébet szerint ez a feltételezés sokkal inkább a pénzügyi oldalról érezhető azzal a metódussal, hogy ha nincs elég pénz az intézményeknél, akkor jobban takarékoskodnak.
„Csakhogy múlik az idő, és az évek bebizonyították, hogy ez nem igaz. Ebben a hozzáállásban is változás kell, nem is kicsi, hanem rendszerszintű, ám amíg a rendszer változatlan, addig lehetetlen” – tette hozzá az infektológus.
Rásky László és Pusztai Erzsébet arra is felhívták a figyelmet, hogy a kórházi adósságokon túl itt van a kórházi rezsi kérdése is, ami az energiaválság miatt igen fontos, de senki nem tud erről semmit, hogyan fogja az állam ezt megoldani. Állatólag annyi hangzott el szakmai berkekben, hogy a kérdést a Pénzügyminisztérium kezeli. És akkor az élelmiszerárak emelkedése kapcsán a kórházi étkeztetés drágulásáról még nem is beszéltünk.
A tavaly nyár végén beharangozott teljesítményalapú finanszírozást a koronavírus ötödik hulláma elmosta, tehát tovább folytatódik az eddigi, sikeresnek nem nevezhető átalány-finanszírozás, amelyet számos egészségpolitikus illetett kritikával.
Az orvosképző egyetemek adósságai már egy éve nem kerülnek bele a kórházi adósságok állami összesítésébe, hiszen 2021 augusztusától alapítványi formában üzemelnek, így a náluk felgyülemlett adósság már nem látható.
Ebben az évben a következőképpen alakultak a kórházi adósságok:
- Januárban 3,3 milliárd forint
- Februárban 13 milliárd forint
- Márciusban 16,1 milliárd forint
- Áprilisban 20 milliárd forint
- Májusban 22 milliárd forint
- Júniusban 24,9 milliárd forint
- Júliusban 29,2 milliárd forint
- Augusztusban 35,6 milliárd forint
Legnagyobb adósok augusztusban:
(itt a TOP-5 sorrendje az elmúlt hónapban kísértetiesen ugyanez volt):
- Észak-Közép-Budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő: 2,94 milliárd forint
- Dél-pesti Centrumkórház-Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet: 2,11 milliárd forint
- Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet: 1,73 milliárd forint
- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet: 1,69 milliárd forint
- Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet: 1,4 milliárd forint
Legjobb adósok augusztusban:
- Állami Szívkórház – Balatonfüred, Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház: 0 forint
- Uzsoki Kórház, Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő, Deák Jenő Kórház: 6 millió forint
- Tüdőgyógyintézet – Törökbálint: 7 millió forint
- Karolina Kórház-Rendelőintézet: 12 millió forint
- Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház: 16 millió forint
