Harminc százalékos plusz finanszírozást kapnak a kórházak a járvány alatt megugrott kórházi várólisták rövidítésére, és szeptember elsejétől visszaállítják az intézmények teljesítményfinaszírozását is, hogy ismét érdekeltté váljanak a kórházak abban, hogy minél több beteget fogadjanak – ezt a régóta várt bejelentést tette Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója az IME XV. országos egészség-gazdaságtani konferenciáján, amelyről a Népszava ír.
A NEAK főigazgatója beszélt arról is, hogy a harmadik hullám vége óta (2021. május eleje) 9 000 fővel (28 százalékkal) nőtt a műtétre várakozók száma, és ezzel jelenleg 41 209 beteg áll sorba ezekért az ellátásokért, míg a pandémia kezdetén, 2019. március végén 25 240 várakozó volt. Ebből egyértelműen látszik, hogy a járvány alatt alaposan visszaesett a nem Coviddal kapcsolatos ellátás.
Több mint 40 százalékkal csökkent az orvosi kezelések száma a gyermekgyógyászatokon, a fülészeti, szemészeti szakellátásoknál, a hepatitisz kezelésével kapcsolatos szolgáltatásoknál, a különféle sebészeti beavatkozásoknál: így a sérvműtéteknél, a mellkasi, hasi, ágyéki sérülések tervezett műtéteinél. Ugyanakkor a főigazgató szerint a daganatellenes terápiára szorulók, valamint a szív és érrendszeri betegeket a járvány alatt valamennyi szükséges kezelésüket megkapták.
Érdekességként megjegyezte: az ellátott betegek számában összességében nem tapasztaltak visszaesést, de csak azért nem, mert a rendszer azokat is ellátottként regisztrálta, akiknek beadták az oltást. Mint a NEAK főigazgatója elmondta: most az a feladatuk, hogy számba vegyék, kinek, milyen ellátása maradt el, és azt mielőbb pótolják.
A lap arról is ír, hogy a főiazgató bejelentette, hogy szeptember elsejétől ismét érdekeltté válnak az intézmények abban, hogy minél több beteget fogadjanak, mert visszaállítják a számtalan egészségügyi szakértő által emlegetett teljesítményfinanszírozást.
"A pandémia alatt a kórházak, szakrendelők egy átlagos havi összeget kaptak, azaz ugyanannyi pénzhez jutottak akkor is, ha sok, és akkor is, ha kevés beteget láttak el, így nem voltak érdekeltek a betegforgalom növelésében. Az ellátás újraindulásának láthatóan komoly akadálya volt, hogy az új bérrendszerben az orvosokat nem ösztönözte semmi az ügyeletek vállalására. Ezt most szintén orvosolják" – ez már Takács Péter, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettesének előadásában hangzott el.
Az ügyeleti díjakkal egyébként az új egészségügyi szolgálati törvény alkalmazása óta probléma van. Ez a jogszabály a megemelt orvosi bérek mellett megkötötte, hogy ügyeletben senki nem kaphat magasabb óradíjat, mint az alap órabére. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy júniusban a zalaegerszegi traumatológián, augusztusban az Uzsoki utcai kórház sürgősségi osztályán lehetetlenült el a működés.
A Magyar Orvosi Kamara augusztusban ismertetett felmérése szerint most egy nyugdíj előtt álló orvos alig több mint 9 ezer forintot kap, míg egy pályakezdő ezer forintnál alig kap többet az ügyeleti munkájáért. Takács Péter szerint a jövőben az ügyeletben az orvost érő terheléshez igazítják a díjazást. Az új rendszerben nem a bértáblához kötik ezt a juttatást, hanem egy fix ügyeleti óradíjat állapítanak meg, és attól függően, mennyire „pörgős” valakinek a munkája, aszerint szorozzák azt fel. Így azok, akikre nagyobb nagyobb terhelés jut, többet is kapnak.
