<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Azután, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter november 9-én bejelentette, ársapka kerül a tojásra és a burgonyára, sokan fellélegeztek, hiszen a boltokban észrevehetővé vált a termékek drágulása. De mi a helyzet európai összehasonlításban, mennyire egyedi a magyar tojás- és krumplihorror?

Ha az árstopok bevezetéséről van szó, minden újabb termékkör hozzáadásakor felmerül a kérdés: mennyire volt indokolt mindez? Nos, a legutóbb bekerült burgonya és tojás esetében az nem kérdés, hogy itthon brutálisan megdrágult mindkét termék, de hogy áll Magyarország a nemzetközi összehasonlításban?

Tényleg megdrágult a tojás

Az egyértelműen kirajzolódik az Eurostat adatain is, hogy a kormány időben lépett közbe, hiszen októberre gyakorlatilag két hónap alatt a duplájára emelkedett az áremelkedés üteme Magyarországon – ez az év végéig pedig valószínűleg még kellemetlenebb drágulást ígért volna.

A hazai áremelkedés az idei évben végig az uniós átlag felett volt, sokkal nagyobb ütemben gyorsult, mint az EU átlaga. Hiszen míg januárban a magyar tojásárak emelkedése az uniós átlagnak még "csak" kevesebb mint duplája volt, addig októberre ez a különbség már közel négyszeresre duzzadt. Az előző év azonos időszakához mért, októberi 87,9 százalékos drágulás egyébként olyannyira kiugró, hogy semmilyen más országban nem mértek hasonlót, a legközelebb Észtország járt, a maga 60,1 százalékos áremelkedésével.

Az összehasonlítás szempontjából Magyarország számára mindig különösen fontos V4-ek és régiós országok fogyasztói közül a cseh vásárlók szembesülhettek a legnagyobb áremelkedéssel, hiszen itt 52,9 százalékkal volt drágább a tojás októberben, mint egy évvel korábban, míg aránylag legkevésbé Lengyelországban emelkedett a tojás ára, 21,7 százalékkal.

Így alakult ki a kis magyar tojáshorror

Arra a kérdésre, hogy mi történt a tojás árával, Németh Zoltán, a tojástermelő Capriovus Kft. ügyvezető igazgatója október végén a Forbes-nak a háborút, az energiaválságot, az aszályt, és a forintgyengülést nevezte meg a megdöbbentő drágulás fő okaként. A szakember szerint még az is közrejátszott, hogy Magyarország csak 50-60 százalékban tudja saját forrásból fedezni a tojásfogyasztását, a maradékot pedig főleg Lengyelországból importálta, amely azonban hirtelen nehéz helyzetbe került, hiszen részben az ukrán tojásszállításokra támaszkodik. Ez a csatorna viszont a háborúval elapadt, így Lengyelországból beszerző lett szállító helyett – írta cikkében a portál.

Ennek fényében egyébként különösen érdekes, hogy Lengyelországban a tojás ára nem ugrott meg kiugróan az elmúlt hónapokban, azaz valószínűleg ahhoz maradt elég tojása a lengyeleknek, hogy a saját igényeiket többé-kevésbé sikeresen kielégítsék.

A tojásra is megérkezett az árstop. Fotó: Depositphotos
A tojásra is megérkezett az árstop. Fotó: Depositphotos

A termelőket aggasztja az árstop

A Magyar Tojásszövetség árstopra reagáló korábbi közleményéből ugyanakkor kiderült, hogy ez az intézkedés jelentős nehézségeket és termékhiányt hozhat.

Mint írták, több mint 2 milliárd tojást eszünk évente Magyarországon, aminek nagy részét nem húsvétkor, hanem a karácsonyi csúcsidőszakban fogyasztjuk. Felhívták a figyelmet, hogy ekkor tud a termelő arra a haszonra szert tenni, amit egyébként a szűkös nyári szezonban nem tudnak érvényesíteni, illetve elveszítenek.

Ha a termelő nem tudja az önköltséget és a megélhetéshez szükséges árbevételt realizálni, számítani kell termékhiányra, már középtávon is - figyelmeztettek.

A szövetség ekkor ismertette azt is, hogyan alakul ki Magyarországon a tojás ára. Ezen tényezők alapján pedig igazán jól látszik az, hogy pontosan mi miatt ugorhatott meg annyira a tojás ára, hogy a kormányzat indokoltnak látta bevenni az árstopos termékek körébe a tojást:

  • Termelői költségek: a termelői költségek 70 százaléka a takarmányköltség, ami egyrészt az orosz-ukrán háború miatt (mindkét ország jelentős búza, kukorica és napraforgó termelő ország) akár négyszeresre drágultak. A takarmánynál világpiaci árakkal számolnak, sok esetben euróban kell fizetni, így a forintgyengülés sem tett jót. A jelentős kiadások közt említették még például a tojótyúkok beszerzését és felnevelését, valamint az energetikai (fűtés, hűtés, légcsere) költségeket is, ezen tétel esetében a szövetség tízszeres, húszsoros drágulásokkal találkozott.
  • Csomagolóhelyi ár: a tojások nagy része csomagolóközpontokba kerül, ahonnan csomagolóhelyi áron továbbítják az árut az üzleteknek. Itt a legnagyobb költség a csomagolóanyag, ami egy újabb „hozzávaló”, mely a ​papír drágulása miatt szintén ​jelentősen emelkedett.
  • Fogyasztói ár: a nagy áruházláncok általában versenyeztetik a tojásbeszállítókat, kiválasztják a legalacsonyabb áron szállító termelőt. Így a tojás végső, fogyasztói árát – a saját költségeik ráterhelése után – a kereskedők határozzák meg.

A burgonya helyzete nem olyan extrém

Mi a helyzet a másik friss árstopos termékkel? Az rögtön látszik, hogy az áremelkedés mértéke egyáltalán nem annyira kiugró európai szinten sem, mint a tojás esetében, hiszen az előző év azonos időszakához képest az októberben mért 45,6 százalékos adat az uniós toplista második helyét jelentette, a hazai drágulást a ciprusiak 60,8 százalékos indexe megelőzte.

Ennél sokkal érdekesebb, hogy korábbi cikkünkben a magyarok krumplija még azon termékek közt szerepelt, amelyek áremelkedése elmaradt az uniós átlagtól.

Ez a tendencia mostanra teljesen megfordult, és a hazai áremelkedés októberben az uniós szint több mint kétszeresére emelkedett, azaz itthon lényegesen gyorsabban emelkedik a burgonya ára, mint az EU-s államok átlaga.

Ha a régiós összehasonlítást nézzük, a tojás árának emelkedéséhez hasonlóan alakult a toplista ezen termék esetében is, hiszen a legjobban Magyarországon drágult a burgonya, ezt szorosan Románia követi, 38,8 százalékos áremelkedéssel. A legkevésbé a krumpli esetében is Lengyelországban emelkedtek az árak, az uniós átlagtól éppen elmaradó 16,2 százalékkal.

A burgonyatermelők sem nyugodtak

Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, az Infostartnak nyilatkozva Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense azt mondta, a termelők számára a bejelentett ársapka a legrosszabb forgatókönyv megvalósulását jelentette:

számunkra az a legrosszabb szcenárió, hogy az ársapka az új- és az édesburgonya kivételével minden kiszerelésű és minden fajtájú burgonyát érint.

A szakmai szervezet szerint idén nagyjából 14 ezer burgonya termett hazánkban, és mivel az éves burgonyafogyasztás fejenként 28 kilogrammra rúg, az idei számok azt jelentik, hogy december végéig, január elejéig elfogy a hazai krumpli.

Az alapvető probléma az, hogy idén nagyjából 11 százalékkal kevesebb burgonya termett Magyarországon, mint egy évvel korábban - fejtette ki Kulich Éva, aki arról is beszélt, hogy a kistermelők szinte már mind el is adták az idén termett krumplit, így az ársapka elsősorban a nagyobb területeken gazdálkodókat érintheti hátrányosan, akiknek ráadásul a jócskán megemelkedett tárolási költségeket is fizetniük kell.

Mindezek alapján tehát úgy tűnik, hogy a burgonya esetében a rossz termés, valamint a megemelkedett tárolási és működési költségek okozhatták az áremelkedést.

Akkor most irigykedjünk a lengyelekre?

Az újonnan bevezetett ársapkák hatása elsőként majd a novemberre vonatkozó részletes inflációs adatokban fog megjelenni, amelyekre december 8-áig kell várni, akkor teszi azt közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Az azonban biztos, hogy túlságosan jelentős inflációcsökkentést a kormány sem vár a krumpli és tojás árának korlátozásáról, hiszen a döntést a Kormányinfón bejelentett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter maga is úgy fogalmazott, hogy ettől a kabinet nem vár 0,1 százalékpontnál nagyobb inflációcsökkentő hatást.

Mindezek fényében pedig könnyen felmerül az a gondolat, hogy lehetséges, hogy a lengyelek végső soron jobban jártak a maguk uniós átlag alatti áremelkedésével, hiszen abban az országban attól sem kell majd tartani, hogy a kormányzati belepiszkálás miatt egyszerűen eltűnnek egyes termékek a polcokról.