10p

Nem meglepetés, hogy a költségvetés vitájában a kormánypárt dicséri, az ellenzék kritizálja a tervezetet. Mivel az Országgyűlés hamarosan tárgyalja a jövő évi büdzsét, megnéztük, az előkészítésben részt vevő szervezetek vezetői, kormánypárti politikusok a tavalyi évben hogyan nyilatkoztak a később összeomlott tervezetről.

Már a Költségvetési Tanács (KT) vizsgálja az egyelőre csak szűk kör számára ismert 2024-es költségvetés tervezetét. A Kovács Árpád vezette plénum május 20-án kapta meg a terjedelmes dokumentumot, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón pedig azt mondta, a tervezet várhatóan 30-a körül kerül az Országgyűlés elé, mely végül július elején szavazhat az indítványról. Gulyás közölte, „a kormány fenntartja azt a szerintünk jó gyakorlatot, hogy a tavaszi ülésszakban a költségvetést az Országgyűlés fogadja el”.

Lapunk akkor rá is kérdezett, nem tartanak-e attól, hogy a korai elfogadás ismét magában hordozza azt a kockázatot, hogy a büdzsé számai tarthatatlanok lesznek, és új költségvetésre lesz szükség. A miniszter válaszában elismerte, ennek a kockázata magasabb, mint az elmúlt években. Szavai szerint a világgazdaság kiszámíthatatlanabb, mint a korábbi években. Gulyás kérdésünkre közölte, a kormányzatban felmerült, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően ősszel szavazzanak a büdzséről, de végül az az érv győzött, hogy a magyar és világgazdaság szereplői számára szóló üzeneteket már most világossá kell tenni.

A kancelláriaminiszter által elmondott érv nem új keletű. Orbán Viktorék 2010 óta rendszeresen a tavaszi ülésszakban tárgyalják a következő évi költségvetést, és ez nem volt másképp a 2023-as büdzsé elfogadása körül sem. Az egy évvel ezelőtti eseményeket rekonstruálva ugyanezek az érvek hangzottak el a parlamenti vita során: az ellenzék a korai elfogadást kritizálta, míg a kormányoldal az ebből eredő tervezhetőséggel érvelt.

Az érvelés azonban sántít, hiszen a büdzsé alapjául szolgáló konvergenciaprogram már korábban is ismert, az adórendszert pedig – a folyamatos veszélyhelyzeti felhatalmazásra hivatkozva – akár naponta változtathatja a kabinet.

Az Orbán-kormány által bevezetett különadók (az utóbbi időben extraprofitadónak nevezik) kevés, de annál nagyobb céget érintenek. Ezek évközi változtatása pedig az ő üzleti terveiket húzhatja keresztül. Vagyis a miniszter által is emlegetett üzenet abban a pillanatban változik, ahogy a kormány megjelentet egy ezt megváltoztató rendeletet valamely éjszakai Magyar Közlönyben.

De idézzük is fel, hogyan fogadták el a tavalyi költségvetést, miket mondtak akkor a főbb szereplők!

Madár az ÁSZ

Szokás – és a stabilitási törvény előírásai – szerint tavaly is először a Költségvetési Tanács (KT) véleményezte a büdzsé tervezetét. A június elején kelt húszoldalas dokumentum többek közt így fogalmazott:

a KT-nak a költségvetési javaslat „hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését”.

A 4,1 százalékos GDP-növekedési előrejelzésre Kovács Árpádék úgy reagáltak, „a várt gazdasági növekedés megvalósulhat, amennyiben a járvány nem tér vissza, a háborús konfliktus hatásai a tervezés készítésekor megismert sávban maradnak, valamint a külkereskedelmi mérleg további romlása elkerülhető lesz. Az említett tényezők lefelé mutató kockázatot jelenthetnek a növekedésben.”

Kovács Árpád és a Költségvetési Tanács már tavaly is felhívta a figyelmet néhány kockázatra. Fotó: MTI / Kovács Attila
Kovács Árpád és a Költségvetési Tanács már tavaly is felhívta a figyelmet néhány kockázatra. Fotó: MTI / Kovács Attila

Szintén pozitívan nyilatkozott a tanács a tervezett (ESA módszertan szerinti) 3,5 százalékos államháztartási hiányról. A dokumentum szerint „a költségvetési hiánycél elérhető, amennyiben a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, illetve a tervezett adóváltozások és a kiadások csökkenése részletesen kidolgozásra, majd végrehajtásra kerül.”

A költségvetés fő számairól pedig így fogalmaz a tanácsi vélemény:

„a tervezetben a bevételi és kiadási előirányzatok összhangban vannak a 2022. évre várható, valamint a 2023-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal, különösen az említett egyensúlyi követelményekkel”.

A KT véleményében csak a büdzsé és a 4,1 százalékos növekedés tervezésének alapjául szolgáló számok között említik az 5,2 százalékosra tervezett inflációt, ám összességében úgy vélekedtek, „a tervezetben bemutatott gazdasági bővülés megvalósulhat, ha az orosz-ukrán háború lezárul, a termelési-ellátási láncok helyreállása időben megindul, az energiaárakat sikerül megfékezni, ezen és más, a gazdaság működését érintő negatív folyamatok hatásai mérséklődnek”.

Zárójelben megjegyezzük, a tanács nemrégiben véleményezte a 2024-es költségvetés (egyelőre nem nyilvános) trevezetét is, és a tavalyi évvel szemben ezúttal nem fukarkodott a kritikákkal.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ugyancsak véleményezte a 2023-as költségvetési törvényjavaslatot, és azt gyakorlatilag rendbenvalónak találta. A háborúval kapcsolatban azonban kiemelik,

értékelésük „nem számol a háború eszkalációjával, mivel az egy egészen más költségvetést tenne szükségessé, aminek elkészítésére háborús veszélyhelyzetben a Kormánynak felhatalmazása van.”

Infláció 5,2 százalékra?

A parlament elé került költségvetési törvényjavaslat vitáját Varga Mihály kezdte, a pénzügyminiszter június végi expozéjában felelevenítette, hogy 2022-ben is a tavaszi ülésszakban tárgyalja a büdzsét. „Fontosnak tartjuk, hogy az emberek, a vállalkozások és az érintett intézmények mielőbb megismerjék a kormány tervezett lépéseit” – fogalmazott a tárcavezető. Leszögezte, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számoltak 2023-ra. Varga végül megköszönte a KT és az ÁSZ munkáját, akiknek véleménye – mint fogalmazott –

„megerősíti azt, hogy egy megalapozott törvényjavaslat tárgyalását kezdheti meg az Országgyűlés”.

Varga Mihály pénzügyminiszter 2022 nyarán még megalapozottnak tartotta a később összeomlott büdzsét. Fotó: MTI / Mészáros János
Varga Mihály pénzügyminiszter 2022 nyarán még megalapozottnak tartotta a később összeomlott büdzsét. Fotó: MTI / Mészáros János

Az csöppet sem meglepő, hogy egy költségvetési vitában a kormánypártok felmagasztalják, az ellenzékiek pedig lehúzzák, de minimum kritizálják a büdzsé tervezetét. Ennek megfelelően a kormánypárti politikusok is szinte szuperlatívuszokban beszéltek a javaslatról. Bánki Erik, a Fidesz egyik vezérszónoka például ezt mondta felszólalásában:

„Azt gondolom, hogy a költségvetés, amelyet pénzügyminiszter úr a parlament elé benyújtott, mindenféle tekintetben megállja a helyét, minden olyan kihívással számolt, amelyre 2023-ban, egy ilyen különleges évben számítanunk kell.”

Nem sokkal később pedig így beszélt:

„Egy ország költségvetésénél talán a legfontosabb erény a stabilitás. Itt lényeges megjegyezni, hogy a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget szem előtt tartva az Országgyűlés nagyon helyesen  idén is a nyári szünetet megelőzően tárgyalja a következő évi költségvetési javaslatot, ami e rendkívüli időkben is biztosítja a csaknem féléves felkészülési időt mindenki számára a költségvetési keretek és a kormányzati prioritások megismerésére. A költségvetés ezzel kiszámítható és tervezhető alapot ad az ország stabilitásának megőrzéséhez, a gazdasági növekedési pálya fenntartásához, valamint az egyensúlyi mutatók javításához.”

A vita folytatásában a Fidesz másik vezérszónoka, Szűcs Lajos ugyancsak felmagasztalta a büdzsét. Beszédének elején így fogalmazott:

„Az elmúlt időszakban három szóval illettük a költségvetés tervezetét: tervezhető, kiszámítható és betartható. Most egy negyedikkel is szeretném kiegészíteni: megalapozott. Ez az a négy szó, ami mindenképpen kell, hogy vezérelje a munkánkat és ezt a törvényjavaslatot is.”

A vezérszónoki felszólalás végén pedig Szűcsnek ezt a „rosszul öregedő” mondatot sikerült kimondania:

„Az infláció mértékét is 5,2 százalékra szeretnénk leszorítani. Hol van az Európában tapasztalható két számjegyű és akár 20 százalékos infláció?!

Szűcs Lajos tavaly nyáron még nem hitte el, hogy akár 20 százalékra is ugorhat az infláció. Fotó: MTI / Illyés Tibor
Szűcs Lajos tavaly nyáron még nem hitte el, hogy akár 20 százalékra is ugorhat az infláció. Fotó: MTI / Illyés Tibor

A másik kormánypárt, a KDNP vezérszónoka, Hargitai János szintén nem fukarkodott a dicsérő szavakkal. Ő is úgy vélte, helyes dolog az Országgyűlés tavaszi ülésszakán elfogadni a büdzsét.

„Helyes ez a gyakorlat, az élet ezt beigazolta, mert ez kiszámíthatóságot, tervezhetőséget jelent a gazdaság szereplőinek, ezért ezt a gyakorlatot, én azt gondolom, a jövőben is célszerű folytatni”

– mondta felszólalásában.

A legjózanabb hangot némi meglepetésre Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára ütötte meg. A költségvetés záróvitája során elismerte a korai elfogadásban levő bizonytalansági tényezőt. Az államtitkár július közepi felszólalásában így fogalmazott:

„Ha bizonytalanságot mondtam, akkor azzal tényszerűen egyet kell értsek, hogy háborús környezetben nehezebb a költségvetési tervezés. Az erre vonatkozó kritikákat, legyen szó akár gazdasági növekedésről, akár inflációról, árfolyamról, azzal tudom illetni, hogy igen, a költségvetésben, a mindenkori költségvetésben vannak kockázatok.”

Ugyanakkor ő maga is támpontnak és a biztonságérzet erősítésének nevezte a büdzsé korai elfogadását.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára figyelmeztetett a bizonytalanságra. Fotó: MTI / Illyés Tibor
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára figyelmeztetett a bizonytalanságra. Fotó: MTI / Illyés Tibor

Ezeket a kockázatokat a zárószavazás előtti felszólalásában maga Kovács Árpád, a KT elnöke is megerősítette. Így fogalmazott:

„A testület az előző évekkel ellentétben azonban itt nem állhatott meg. Fel kellett hívnia a figyelmet a költségvetési tervezés megkezdése óta erőteljesen felerősödött makrogazdasági kockázatokra, amelyek közül négy különösen érinti a költségvetés végrehajtását: a vártnál nagyobb infláció, a világgazdaság növekedésének lassulása, az orosz-ukrán háború következményei, az így mélyülő energiaválság, a külkereskedelmi egyenleg várható alakulása, valamint az Unióval történő megállapodás elhúzódása. Mindezek összességében növelik a tervezettnél magasabb hiány és államadósság kialakulásának kockázatát. A negatív kockázatok a 2022. év második félévében és a 2023. év során tovább erősödhetnek, ezért a tanács azt ajánlotta, hogy indokolt ezek kezelésére alternatív forgatókönyvekkel felkészülni.”

Országgyűlés? Minek?

A nyáron elfogadott költségvetés számai azonban már őszre tarthatatlanná váltak, az Orbán-kormány pedig – a veszélyhelyzetre hivatkozva – egy kormányrendeletben döntött arról, a költségvetés főösszege, hiánya megváltoztatására vonatkozó általános szabályokat nem kell alkalmazni. Magyarán kihagyható a folyamatból az Országgyűlés, és ha jogilag nem is, de gazdasági értelemben egy vadonatúj, rendeleti költségvetést alkottak meg a nyilvánosság kizárásával, mely hatályba is lépett január 1-jével.

Az újratervezett büdzsé az idei évre 4,1 helyett már csak 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel, viszont 5,2 helyett 15 százalékos fogyasztóiár-indexszel számol. Az eredeti költségvetés tervezésénél alapul vett 377 forintos euró-, illetve 346 forintos dollárárfolyammal szemben a rendeleti büdzsét már 408,8 forintos euró- és 410,8 forintos dollárárfolyammal tervezték újra.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!