A UBS bankház tanulmányt készített a fenti kérdések megválaszolására "Nagyobb Európa - erősebb Európa?" címmel – ezt foglalta össze a Neue Zürcher Zeitung "Gazdaságilag is nyereség" című cikkében. A tanulmány gazdasági növekedés szempontjából világosan kettéválasztja az új és régi EU tagokat. Az új tagországok esetében egyértelműen pozitív tendenciát tapasztal. Folytatódik az a felzárkózási folyamat, amely ezekben az országokban 1993 és 2002 között átlagosan a GDP 4,5 százalékos növekedését eredményezte, ami 2,5 százalékponttal magasabb, mint az EU átlag - írta az MTI a cikk alapján.
Az egyes országok sikere a követett gazdaságpolitikától függ - állapítja meg a tanulmány. A jó politika meghozza a gyümölcsét és állandó magas szintű külföldi tőkebeáramlást von maga után. A jelenlegi EU országok gazdasági növekedésére kifejtett hatás elenyésző lesz, hiszen az új tagországok gazdasági ereje az EU tagországokénak jelenlegi árfolyamon számolva 5 százaléka, és vásárlóerő paritáson mérve is csupán 10 százaléka.
Nagyobb növekedési hatásra számíthatnak a jelenleg csatlakozó országokhoz közelebb lévő, illetve határos országok, Németország, Ausztria, a skandináv országok, míg a távolabbi országok, Spanyolország, Portugália, Írország gyengébb pozitív hatást érezhetnek.
Az EU-belépési kritériumok szerint a belépő országoknak idővel át kell térniük az euróra, mint fizetési eszközre. Ez olyan félelmeket okoz, hogy a jelenleg belépő "szegény" országok nemzeti valutája "destabilizálódik". Az UBS ezeket a félelmeket eltúlzottnak tartja, mivel a maastrichti kritériumok szigorú betartására számít. A bank azt prognosztizálja, hogy az euróra való áttérés lépcsőzetesen 2007-től megtörténik, első lépcsőben a kisebb országok, Észtország, Litvánia, Málta, Ciprus és Szlovénia tér át. Ezekben az országokban a maastrichti kritériumok betartása ma sem probléma, és a jövőben sem várható nehézség.
A nagyobb országoknak, így Lengyelországnak és Magyarországnak, valamint esetleg Csehországnak az évtized végéig várnia kell ezzel a lépéssel. Arról, hogy az euró-térséghez való csatlakozás az illető országok gazdasági növekedésének alakulása szempontjából mit jelent, különböző elképzelések vannak. Kritikusok példaként a kelet-német tartományokat hozzák fel példának, ahol a termelés jelenleg is alacsony, a munkanélküliség pedig magas. Párhuzam vonása az új tartományokkal mégsem állja meg a helyét, hiszen Németországban annak idején nem a német márkára való átállás ténye okozta a gondot, hanem olyan bér és keresetszint meghatározása az új tartományokban, ami nem tükrözte a reális munkatermelékenységi viszonyokat - idézte a tanulmányt a Neue Zürcher Zeitung.
Az évtized végén lehet nálunk is euró
Politikai szempontból joggal mérföldkőnek nevezhető a jövő májusi EU-bővítés, gazdasági szempontból azonban jogos két kérdés: a jelenlegi tagországokban gerjeszt-e gazdasági növekedést a bővítés, illetve mennyire veszélyezteti az euró stabilitását az új tagok belépése.
