Az ellenőrzés részleteiről szólva Süth Miklós közölte: nemcsak az állat- és növény-egészségügyi hatóság, valamint az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet szakemberei végzik majd az ellenőrző vizsgálatokat, hanem bevonják a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, valamint a GVH, esetenként akár a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársait is.
Az ellenőrzések célja az, hogy a teljes élelmiszerláncra kiterjedően vizsgálják az élelmiszereket a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig. Ellenőrzik mind az alapanyagok előállítását, mind a szállítást, a feldolgozást és a kiskereskedelmi forgalomba kerülő késztermékeket is. A szakértők nagy figyelmet fordítanak többek között a halak, a pulyka, a sertéshúsok, a húskészítmények, továbbá a zöldségek, gyümölcsök, különösen a déligyümölcsök minőségének vizsgálatára és ellenőrzésére.
Az országos főállatorvos szerint a magyar élelmiszer élelmiszerbiztonság tekintetében a jó európai középmezőnyben található. Mikrobiológiai szempontból a kifogásolási arány néhány százalékos, toxikológiai szempontból ennél is alacsonyabb értékű, azaz néhány tizedszázalékos, míg radiológiai kifogásra az utóbbi években nem volt példa. Minőségileg a magyar termékek átlagosan 10-12 százaléka esik kifogás alá. Az ellenőrök elsősorban a fehérjetartalmat, a szénhidrátmennyiséget, a termék tömegét és a címkézést, azaz a vásárlók tájékoztatását kifogásolják. A kifogások közül kiemelkedő mértékű a hibás jelölés, ez az áruk 10-15 százalékát érinti általában.
