Miután több olvasónk is jelezte felénk, hogy a villamosenergia-, illetve gázárak rangsora esetében kíváncsi lenne arra is, hogy mindez a minimálbér függvényében hogyan alakul, megvizsgáltuk az energiaárakat ebből a szempontból is.
Egy korábbi cikkünkben már feldolgoztuk az uniós minimálbérek alakulását, ezt ismét elővéve megnéztük, hogy az egyes országokban az adott keresetből hány egységnyi áramra, illetve gázra jutna a fogyasztóknak. Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy csak azokra az országokra tudtuk ezt a számítást elvégezni, amelyeknél törvényileg szabályozott minimálbér van. Így például Németország és Ausztria sem szerepel most ebben a cikkünkben.
Azt tehát már tudjuk, hogy sem a villamosenergia, sem pedig a gáz árában nem lóg ki hazánk a sorból, a vizsgált országokból felállított "drágasági rangsor" második felében vagyunk. Ha viszont az uniós viszonylatban meglehetősen alacsony magyar minimálbért is bevesszük a képbe, már más a helyzet.
Villamosenergiából ugyanis az ötödik legkevesebb mennyiséghez lehet hozzájutni Magyarországon (2470 kWh), nálunk rosszabb a helyzet Szlovákiában, Litvániában, Romániában és végül Bulgáriában. A visegrádi országokat nézve azonban megközelítőleg a magyarral megegyező mennyiséget kaptunk Csehországban, és 500 kWh-val többet Lengyelországra.
Az, hogy villamosenergiából a francia, a luxemburgi és a holland minimálbérből jut a legtöbb, nem túl meglepő, hiszen például a luxemburgi minimálbér kimagaslóan a legnagyobb az Unión belül.
Ha a gázt nézzük, akkor sem sokkal jobb a helyzet, sőt, még rosszabb is, hiszen a magyar minimálbérből kevesebb gázhoz csak a litván és a bolgár fogyasztók juthatnak. Utóbbi esetben már érthető az is, hogy önmagában, adókkal is terhelve hiába Bulgáriában az egyik legalacsonyabb a gáz ára, miért voltak tüntetések a magas rezsiköltségek miatt, és miért kényszerült emiatt lemondani a miniszterelnök. A minimálbérek függvényében ugyanis jelentős terhet jelent például a gáz ára.
Ezzel szemben a minimálbérből a legnagyobb gázmennyiséget a luxemburgi, a brit és a francia lakosok tudnák megvenni, ha a kereset minden "centjét" erre fordítanák.
Összességében tehát az mondható el, hogy uniós összevetésben egyáltalán nem kirívóan drága a magyar villamosenergia és gáz, viszont a minimálbér függvényében már nem igazán nevezhetjük olcsónak a hazai árviszonyokat. Így tehát három területen van lehetőség a változtatásra, vagy az áfa- és adótartalmat csökkenti a kormány, vagy a jövedelmi viszonyok javulnak, vagy pedig a szolgáltatókat kötelezik arra, hogy az adómentes alapárakat csökkentsék. A kormány elsősorban ez utóbbihoz hasonlító megoldáshoz ragaszkodik foggal-körömmel.
mfor.hu
