Lázár János úgy fogalmazott: "Dávid és Góliát harca zajlik", a Heineken visszaél az erejével és a hatalmával, és azt a kormány nem hagyhatja, hogy egy nagy cég a magyar érdek sérelmére tegye ezt.
Hozzátette: azt akarjuk, hogy minden magyar vállalkozás, határon innen és határon túl, érzékelje és tudja azt, hogy érdekei nem sérülhetnek következmények nélkül.
Szomorúnak nevezte, hogy a Heineken március 17-én megtámadta az EU törvényszékén az európai uniós védjegyet és azt kérte, az Igazi Csíki Sört gyártó cég tulajdonosának tiltsák meg ezen elnevezés használatát. Emlékeztetett arra, két jogvita zajlott az ügyben: az egyik Romániában, a másik Brüsszelben; Romániában a Heineken nyert, Brüsszelben, az európai védjegyvitában a Csíki sör.
A miniszter szerint "aránytalan a Heineken politikája", "ágyúval lő egy verébre", az Igazi Csíki Sör sem Magyarországon, sem Romániában, Erdélyben semmiféle gazdasági érdeksérelmet nem okoz a Heinekennek. Reméli - folytatta - , hogy a Heinekennek megjön az esze és megállapodik az Igazi Csíki Sörrel az élni és élni hagyni elv jegyében.
Az ügy másik megközelítéséről elmondta, a tiltott önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatát tiltó jogszabállyal a szabad véleménynyilvánítás joga nem sérül. Úgy folytatta, különbséget szeretnének tenni a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jog és a kereskedelmi szólásszabadság joga között, a kereskedelemben az emberi méltóság fontosabb.
Jelezte, a törvényjavaslattal kapcsolatban előterjesztő társaival nyitottak a vitára, a javaslat benyújtását a miniszterelnök is támogatta, most pedig egy három hónapos uniós kodifikáció következik, amely még három hónappal meghosszabbítható.
Megjegyezte, az elmúlt években megváltozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata: új irányt szabtak a tiltott önkényuralmi jelképek alkalmazásával kapcsolatban a kereskedelmi és védjegyvitákban.
Kifejtette: 2011-ben egy angol parfümgyártó cég kérte, hogy a Szovjetunió címerét és politikai szimbólumait használhassa forgalomba hozható védjegyként. A bíróság ezt elutasította, mert Lettországban és Magyarországon az emberek érzékenységét sértené egy kommunista hatalom szimbólumának alkalmazása - részletezte.
Lázár János kitért arra is, nem gondolja, hogy a Heineken 1951 és az 1990-es évek között véletlenül cserélte le a vörös csillagot fehérre.
Elmondta, az ügyről a parlament mellett szó volt a kormányülésen is, lapunknak pedig elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök az eredeti, kemény verzió mellett tette le a voksát.
A miniszter közölte azt is: csütörtök délután Csíkszeredába utazik, ahol találkozik az Igazi Csíki Sört gyártó cég tulajdonosával. Úgy fogalmazott: a magyar kormány segítségét kell felajánlania a kialakult helyzetben.
Ma eközben a Magyar Sörgyártók Szövetsége is bekapcsolódott a sörháborúba. A szervezet egy kérdést intézett a NAV Jövedéki Főosztályához, valamint a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületéhez, hogy miként lehetséges, hogy az utóbbiak által publikált 3 százalékos piaci részesedés után csak e mennyiség töredékének megfelelő jövedéki adót fizettek be tavaly?
Az MSSZ-nek adatot szolgáltató nagy hazai sörgyártók 6,1 millió hektoliter sört értékesítettek tavaly a magyar piacon. Ennek 3 százaléka mintegy 180 ezer hektolitert tesz ki, azonban a hivatalos adatokból az derül ki, hogy a sörgyártó kisüzemek által bejelentett és adózott mennyiség ennél jóval kisebb lehetett.
A Magyar Sörgyártók Szövetsége tagjai tavaly jövedéki adó címén 42 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe. Ez 4,5 százalékkal több mint 2015-ben. Rossz fényt vetne a teljes sörágazatra valamint erodálná a piaci versenyt, hogyha egyes piaci szereplők nem vagy nem a teljes forgalomba hozott mennyiség után fizetnének meg a közterheket – írja levelében a Sörszövetség.
A MSSZ minden évben közli az ágazat legfontosabb piaci adatait, így az értékesített mennyiség, termelés, export, import és ágazati foglalkoztatási adatokat is. A Sörszövetség felkéri a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületét, hogy közölje saját hasonló statisztikáit, ezzel is biztosítva a piac átlátható és transzparens működését, egyben elősegítve a sörpiac fehérítésére tett erőfeszítéseket.
Más témák a Kormányinfón
- A kilencévfolyamos általános iskolára vonatkozó kérdésre a miniszter azt mondta, az oktatási államtitkár a terveket a köznevelési kerekasztallal, szakemberekkel vitatja meg. Az elképzelések szerint a plusz évfolyam az óvoda és az első osztály közé illeszkedne, de a részleteket még nem dolgozták ki, a szakmai egyeztetés függvényében valósíthatóak meg - magyarázta, megjegyezve: leghamarabb 2018/2019-es tanévben vezethetik be, felmenő rendszerben.
-
A vizes világbajnokság, a Duna Aréna költségeivel kapcsolatban Lázár János kérdésre beszélt arról, hogy Magyarországon nagy időbeli különbség van egy beruházás eldöntése, megtervezése és megépítése között.
Az önmagában, hogy a beruházás megvalósulása, egy közbeszerzés drágább, mint amennyi a tervezéskor volt, nem jelent semmiféle visszaélést vagy korrupciót - hangsúlyozta.
Hozzátette: a Duna Arénánál 38 milliárd forintra becsülték a költségeket a beruházás elindításakor, a beérkező legolcsóbb ajánlat összeg nem haladta meg ezt 15 százalékkal.
Mint az lapunk költségszámlálóján látható, eddig 91 milliár forint szétosztásáról rendelkeztek a közbeszerzési hirdetmények alapján. Ma éppen egymilliárddal látszik emelkedni a vb költsége.
- Egy, az Indexen megjelent, egy volt titkosszolgálati tiszttel készült interjú kapcsán arról beszélt, nem tudja nem figyelembe venni, hogy a portálon rendszeresen jelennek meg bizonyos újságírók tollaiból titkosszolgálatokkal kapcsolatos információk. Szerinte ez nem véletlen és véleménye szerint ezek a cikkek "koncepciózusak", "egy bizonyos beállításból fordítják le az eseményeket". Nem tudom, mi van mögötte, de nem tartom véletlennek - fogalmazott.
- Arra a kérdésre, hogy a hírek szerint a szervezők a Rolling Stones brit rockzenekart tervezi elhívni a vizes vb nyitóünnepségére, Lázár János közölte, a kormány ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, a kormány politikai döntéseket hoz. A szervezőbizottságé az a feladat, hogy eldöntse, milyen lesz a megnyitó- és a záróünnepség - közölte. Hozzátette: az úszó világbajnokság lehetőséget teremthet arra, hogy az átlagot meghaladó figyelem irányuljon Budapestre, ha ezt kihasználják országmarketingként, az jó dolog.
A nyitó- és záróünnepség szervezési költsége 3,8 milliárd forint, és akkor még nem számoltuk a CNN feltételét, mely szerint potom 200 millió forint leperkálása esetén hajlandóak bejelntkezni a nyitóünnepségről. Az idei atlétiaki VB-nek nincs költségvetése ezekre a ceremóniákra, hogy egy hasonló kaliberű idei rendezvénnyel össz elehessen hasonlítani a mi grandiózus világversenyünket.
MTI - mfor.hu
