4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Eközben kezd felpörögni a beruházás, egyre-másra jelennek meg az új blokkok megépítéséhez kapcsolódó pályázatok.

Szinte napra pontosan két éve írtunk arról, hogy a magyar és az orosz kormány a paksi atomerőmű hitelszerződésének felülvizsgálatáról tárgyalt, melynek eredményeképpen módosulni fog a futamidő - ennek részeként tolódik a törlesztés kezdő időponja -, de a kamatfizetési kondíciókat nem fogják érinteni a változások.

Ez még nem az új blokk (Fotó: Paks2.hu)
Ez még nem az új blokk (Fotó: Paks2.hu)

Az úgynevezett szakmai sajtó kétkedve fogadta az értesülésünket, de az élet minket igazolt: a parlamenthez benyújtott, a hitelszerződést módosító csomag szerint öt évvel, 2031-re tolódik a törlesztés kezdő időpontja.

A szerződésmódosítás értelmében az orosz fél által nyújtott, maximum 10 milliárdos hitelt (a beruházás teljes, 2014-ben tervezett költsége 12 milliárd euró, vagyis a hitel ennek jelentős részét teszi ki) a magyar fél 2014-2030 között használja fel. A módosításra váró dokumentumban még 2014-2025-ös időszak szerepel.

A futamidő hossza nem igazodik az új helyzethez (erről tehát nem sikerült megalkudni az oroszokkal), a végső törlesztés időpontja nem változott, így a hitelt 2046-ig kell visszafizetni az oroszoknak. Ami egyben azt jelenti, hogy mivel rövidebb futamidő áll a magyar kormány rendelkezésére, a változatlan kamatfeltételek ellenére is növekszik az egy évre jutó átlagos törlesztési összeg.

A beruházás jelentős csúszásban van, az eredeti, 2024-2025-ös átadást 2030 előttre időzítette át a kormány az elmúlt időszakban. Ennek okát az európai uniós jóváhagyási processzus elhúzódásával magyarázták, de a teljes igazsághoz tartozik, hogy az orosz technológia uniós adaptálása nem ment könnyen, és a magyar szakhatósági engedélyezések sem haladtak az eredetileg tervezett ütemben. Hét év telt el a beruházás bejelentése óta, és még mindig nem épülnek az új blokkok, egyelőre a felvonulási terület előkészítése zajlik.

Az mindenképpen a projekt felgyorsulására utal, hogy megszaporodtak a beszerzési pályázatok, csak áprilisban 13 ilyen tendert tettek közzé a Paks II. Zrt. honlapján - ám ezeknek csak egy kis szelete kapcsolódik közvetlenül az építkezéshez, más pályázatokat iroda- és lakóépületek bérlésére, könyvvizsgálói, jogi, informatikai szolgáltatásokra írtak ki.

A paksi beruházással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ idén március végi közlése szerint 26,45 milliárd forint devizaadósságot tartottak nyilván. Ez nagyjából akkora összeg forintban, mint amennyiről - 72,7 millió euró - szó van a megállapodás módosításában, s mint amely tételt a magyar félnek idén április végéig tőkeként törlesztenie kellett (plusz kamatok). A magyar kormány egyébként eddig mindig törekedett arra, hogy előtörlessze a lehívott hitelt, ami logikus döntés volt, tekintve, hogy a múlt évtized közepén elérhető kamatokhoz képest, kedvezőbb feltételekkel lehetett hitelhez jutni az elmúlt időszakban - és ez a helyzet a koronavírus-járvány gazdasági rombolása kezelésére megnyitott jegybanki pénzeső közepette sem romlott drámaian.

A kormány azzal is érvelt a módosítás mellett, hogy az eddigieknél rugalmasabbá válik a rendelkezésre tartási díj elszámolása. A kiegészítés beiktat egy mechanizmust, mely alapján a magyar fél jelezheti az oroszok felé, ha adott évben nem kívánja igénybe venni a felhasználandó hitel megállapodás szerinti teljes összegét. Ezt azonban legkésőbb adott év július 1-ig az oroszok tudomására kell hozni. A 0,25 százalékos rendelkezésre tartási díjat pedig e csökkentett összegre vetítve kell meghatározni.

A következő időszakban tehát fel kell pörögnie a beruházásnak, különben a 2030-as céldátum is veszélybe kerül. A 2022-es költségvetésben 270 milliárd forint szerepel erre a célra. De a gyorsítás jelének látják egyesek azt is, hogy áprilisban váltás történt a hatósági engedélyezésben kulcsszerepet játszó Országos Atomenergia Hivatal (OAH) élén: Fichtinger Gyula némiképp váratlanul távozott a hivatal éléről, pont azelőtt, hogy a paksi projekt új feltételei napvilágot láttak volna. Az előttünk álló időszakban az OAH-n is nagyban múlik majd a beruházás sebessége: egy kevésbé akadékoskodó engedélyezési folyamat nagy időnyereséget jelenthetne a kormány számára. Eközben egy olyan törvénymódosítás is bekerült a parlamentbe, amely az OAH felügyeletét is megváltoztatná, a "függetlenség" garantálása jegyében, egyben kilenc évre bebetonozná a vezetői mandátumot betöltő személyt a posztján.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!