Klasszis Klub online találkozó

Módosult a program!

Május 13. 15:30

Vendég: Dávid Ferenc, a VOSZ volt főtitkára

Legyen előfizetőnk, és regisztrálhat rendezvényünkre!

Előfizetés



		
	
Bod Péter Ákos Bod Péter Ákos

Egyre több területre terjed ki a kormányzati hatalom-központosítás, ezzel a társadalom és a gazdaság életében való beavatkozás. Vajon valóban érvényesül ilyen folyamat, vagy csupán néhány vitatott ügy miatt érezzük így? Esetleg csak a korszellem érvényesül minálunk is? Az államháztartás szerkezeti változásaiból több kérdésre is választ kaphatunk.

A magyar kormány, noha ritka kényelmes parlamenti többséggel a háta mögött működhetett már a járvány kitörése előtt is, rendkívüli felhatalmasát kért és kapott a kormánypártoktól a koronavírus-járvány hatásosabb kezelésére hivatkozva. Korábban pedig a „tömeges migráció” volt a hivatkozási alap a többlet-hatáskör megszerzésére; a 2015-ös nagy menekülthullám lefutott, de a megszerzett felhatalmazást a kormány azóta is meghosszabbíttatta a kezes parlamenti többséggel. Mind a menekültügyi, mind pedig az újabb, immár járványügyi többlet-eszköztár tartalmaz gazdasági vonatkozásokat is: nagyértékű ügyletek kivonását a közbeszerzési törvény szokásos szabályai alól, vagy egész ágazatok stratégiainak minősítése, amelyre hivatkozva egyedi magángazdasági döntésekbe is beavatkozhat a kabinet, amint ez egy szokványosnak látszó biztosításügyi tranzakció esetében a minap meg is történt.

A gazdasági döntések túlnyomó részéhez elég lenne az egyszerű parlamenti többség, ezért is övezte kezdettől fogva kétely a magyar jogrend centralizáció jellegű átalakítását. Az előterjesztők a törvényváltoztatások indoklásában a gyorsaság és döntési hatékonyság szempontjait emelik ki, illetve rendszeresen hivatkoznak más országokból vett hasonló példákra, ott létező intézményekre.

A döntési sebesség lehet jogos szempont, noha a nem túl régi magyar történelem rengeteg tanulsággal látott el minket arról, hogy a túlzott centralizáció csupán a hatékony döntés illúzióját kelti, miközben a folyamatirányítás tényleges hatásfoka leromlik. Kornai János, a magyar közgazdaságtan doyenje már 1957-ben átfogó munkát publikált A gazdasági vezetés túlzott központosítása címmel.

Mit mutatnak az államháztartási adatok?

Az aggályos alkotmányjogi és politikai vonatkozások mellett vannak tehát gyakorlatias fenntartások is a 2010-ben eleve erős központi irányítási struktúrával induló  kormányzat folyamatos centralizáló intézkedéseivel szemben. De nem csupán arról van-e szó, hogy az oktatás, egészségügy, területi államigazgatás terén meghozott központosító döntések hatásait sokan személyesen megélik, és így általánosítanak rész-ügyekből? Vagy talán máshol is, a hozzánk mérhető országokban is hasonló folyamatok zajlanak, és csak túlzott érzékenységünk nyomán alakul ki kritikai benyomás a magyar fejlődési pályáról? Itteni kereteink között e bonyolult kérdéseket nem lehet alaposan és meggyőzően kitárgyalni, de egy vonatkozás bemutatása is segíthet a folyamatok értékelésében és a mára kialakult helyzet értelmezésében: ez a magyar államháztartás kiadási szerkezetének alakulása.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.