<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p


			
		
		


		
		

A kormányzati ellenőrzés alatt álló médiatermékeknél bevett gyakorlat a "brüsszelezés", miközben Kína vagy Oroszország megkérdőjelezhető tetteit sajátos nézőpontok alapján értékelik. Hasonlóképpen furcsa, hogy miközben óriási támogatásokkal csábítja a kormány a multinacionális cégeket, ha profitot érnek el, az már "gyanús". Az ilyen típusú kommunikációnak lehet közvetlen gazdasági hatása is, véli írásunk szerzője, Bod Péter Ákos. Közben viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tőkebefektetéseknek megvan a logikája, amelyet felesleges megerőszakolni.

A magyar kormány mind több lényeges geopolitikai ügyben foglal állást az uniós többséggel szemben; arra is volt példa, és nem is egy, hogy kizárólag a magyar ellenvélemény hiúsította meg az egyhangú állásfoglalást.

A konfrontációs viselkedés politikai hozamait és kárait nehéz megtippelni, itt nem is vállalkozzunk rá. Akár amellett is lehetne érvelni, hogy a gyakorlatban sokkal kisebb a jelentősége a felvett politikai stílusnak, mint ahogyan az a médiában megjelenik. Valóban, az éles politikai szóváltás sokszor azonnal feledésbe merül, amint újabb zajok és izgalmak jelennek meg.

Gyakori, hogy a politikus a hazai közönség érzelmeire játszik valamilyen ügyben, és ezt a külső partnerek is tudják, ha egyáltalán eljut hozzájuk a helyi érdekű ügy körüli zaj.

A követségek ugyan jelentik haza az érdes megszólalásokat, de amíg tett nem követi a szót, az ügy szűk belső nyilvánosságon belül marad. Olyan is megesik, hogy a nyilvánvaló támadásra sem reagál a címzett: amikor 2011-ben az Orbán-kormány a Nemzetközi Valutaalapot nevesítve támadta, az IMF vezetése elengedte a füle mellett a vádakat. Egyébként sem Magyarország volt az egyetlen, ahol politikusok a népszerűtlen IMF-fel szembeni fellépésből igyekeztek a hazai népszerűségüket növelni.

Magyar-német kapcsolatok: a gazdasági gravitációt nem érdemes felülírni (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)Magyar-német kapcsolatok: a gazdasági gravitációt nem érdemes felülírni (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Az üzleti körök sem arról ismertek, hogy a politika világának minden rezdülését figyelnék. Elemzők gyakran elmondják, hogy a jelentős befektetői döntésekben vagy a külkereskedelmi tranzakciókban vajmi kevés szerep jut az aktuális kormány nem-gazdasági taktikáinak. A cégek, emberek közvetlen anyagi érdeke bizony nagyon erős tud lenni; napfényes országokba akkor is dőlnek a nyugati turisták, ha a helyi viszonyok távolról sem felelnek meg a szabadelvű demokratikus normáknak.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.