Magyarországon több tízezer gyermeket érint, mégis számos tévhit övezi a gyermekkori gerincferdülést, pedig a korai felismerés a hatékony korrekciós kezeléshez vezető út első lépése.
"A korai diagnózissal a tinédzserkorú gyerekeken végzett évi több száz, súlyos gerincferdülést korrigáló műtét egy része elkerülhető lenne. Az esetek többségét azonban nagyon későn ismerik fel, amikor a konzervatív kezelés már nem mindig alkalmazható" - mondta az érintetteket és családjaikat támogató Vertebra Alapítvány vezetője, Schuster Barbara a szerdán megrendezett online sajtótájékoztatón.
A szakértők szerint a kisebb gyerekeknél és a kamaszoknál alapvetően fontos, hogy a szülő, a védőnő, iskolaorvos, de akár a testnevelő tanár vagy az edző is rutinszerűen figyelje a gyermek hátát, aszimmetriát keresve, és gyanú esetén, időben specialistához vigye.
Fotó: a Heim Pál Kórház engedélyével
Erre azért is fontos felhívni a figyelmet, mert bár a rendszeres mozgás nem akadályozza meg, de nem is gyógyítja a súlyos gerincferdülést.
Veszélyben a kiskamaszok
A gerincferdülés jellemző megjelenési ideje a serdülőkor. Oka az esetek 80 százalékában a mai napig ismeretlen, leginkább genetikai hajlamot és környezeti hatást sejtenek mögötte. Szintén tévhit azonban azt gondolni, hogy a kamaszkori nagymértékű növekedés okozza a gerincferdülést. Az sem igaz, hogy a betegség a féloldalasan hordott nehéz iskolatáska, az egykezes sport vagy a sok mobiltelefon-használat számlájára írható - erről már dr. Cs. Frank László gyermekortopéd sebész, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Ortopédiai Osztályának osztályvezető főorvosa beszélt.
A betegség a gyerekek 2-4 százalékánál figyelhető meg, előfordulása a lányoknál négyszer gyakoribb. A gerincferdülésnek csak kis százalékában írható a betegség veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség, illetve idegrendszeri vagy egyéb betegség számlájára.
Schuster Barbara rámutatott: „A kezelt gerincferdülés, az odafigyelés, a tudatosság segíthet a panaszmentes felnőttkor elérésében; az elhanyagolt vagy félrekezelt esetek egy része azonban tovább romlik és a későbbiekben súlyos panaszokat okozhat”.
A gerincferdülés nem tartáshiba
De vannak még további tévhitek is a gerincferdüléssel kapcsolatban. Az ugyanis a közgondolkodással ellentétben nem tartáshiba, abból ugyanis nem következnek rögzült deformitások, szerkezeti eltérések, és a hiba bármikor korrigálható.
Valódi gerincferdülésnek azt tekintjük, ha a gerinc szerkezetében is változás jön létre. Ezért a gerincferdülés igazolásához, illetve kizárásához minden esetben röntgenvizsgálat szükséges.
A tartáshiba rendszeres tornával, sporttal normalizálódhat, ilyenkor működhet a „Húzd ki magad!” és a rendszeres testmozgás - a gerincferdülésnél sajnos nem. A tartáshibát ugyanakkor könnyű összetéveszteni a fiataloknál igen gyakori, serdülőkorban kialakuló Scheuermann-kórral. A fiúkat és a lányokat hasonló gyakorisággal érintő betegség leggyakrabban a gerinc háti szakaszán jelentkezik, de bármelyik szakaszon kialakulhat.
A betegség a kamaszok egy részénél panaszokat is okoz: a gyerekek fáradékonyak, különösen a hosszabb ülést találják kényelmetlennek és fárasztónak. A panaszmentes lefolyás sem ritka, ilyen esetben – különösen a betegség kezdeti szakaszában – gyakran gondolják tartáshibának, és kezelés nélkül hagyják. A röntgenvizsgálat ebben az esetben is segíthet a diagnózis felállításában.
„A tinédzserek, főleg a lányok hátát rendszeresen ellenőrizni kell akkor is, ha a gyermek nem szívesen öltözik át mások előtt – hangsúlyozta dr. Cs. Frank László gyermekortopéd sebész, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Ortopédiai Osztályának osztályvezető főorvosa. – Meg kell vizsgálni, hogy szimmetrikus-e a vállak és a lapockák helyzete, illetve a derék íve, ezek utalhatnak az oldalirányú gerincferdülésre. A Scheuermann-kór legjellemzőbb megjelenése, amikor a hát felső része jellegzetesen domborúvá, míg a nyaki és a derékrész homorúvá válik.”
A gerincferdülés és főképpen a Scheuermann-kór felnőttkorban súlyos gerincbántalmakat okozhat, számottevően rontva az érintettek életminőségét. Az időben felfedezett és megfelelően kezelt betegeknél jó eredmények érhetők el: megakadályozható a gerincferdülés romlása, sőt gyakran érdemi javulás is elérhető.
Sok műtét elkerülhető
A gerincferdülés enyhébb eseteit egyéni gyógytornával és korrekciós fűző (korzett) viselésével lehet kezelni. A fűző viselésének célja, hogy a biológiai érés előtt, a növekedés időszakában megelőzzék a görbületek rosszabbodását.
Ezért a NEAK-finanszírozott korzettet a növekedés befejezéséig éjjel-nappal viselni kell, csak a tisztálkodás és a gyógytorna idejére szabad levenni.
Súlyosabb görbület esetén, ha a konzervatív kezelés eredménytelen, a gerincferdülés műtéti korrekciója javasolt. Magyarországon a műtéteket két helyen, az Országos Gerincgyógyászati Központban és a Debreceni Egyetem Idegsebészeti Klinikáján végzik. A műtét azonban meglehetősen megterhelő. A 6-8-10 órás, kockázatokkal járó beavatkozás jelenleg az egyik legnagyobb műtét, amit gyermekeken végeznek.
„Ezért kulcsfontosságú a korai felismerés, hiszen konzervatív kezeléssel, a korzett viselésével és megfelelő gyógytornával az esetek egy részében bizonyítottan elkerülhető a súlyos gerincferdülést korrigáló műtét” – húzta alá dr. Cs. Frank László.
A szakértő azt is hangsúlyozza, hogy a gerincferdülés nem gyógyítható, kezelésére nincsenek valós eredményt felmutató alternatív gyógymódok, a manapság reneszánszát élő „csontkovácsolás” sem ajánlott, mert tovább is ronthatja a gerinc állapotát. Viszont a kizárólag orvos vagy gyógytornász által végezhető manuálterápia jó kiegészítője lehet a terápiának. Fontos az is, hogy a gerincferdülés kezelése során a gyógytorna mindig háromdimenziós és egyéni, amit nem vált ki sem a gyógytestnevelés, sem a gyógyúszás.
