Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője hétfőn tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a német kormány tudomásul vette és tiszteletben tartja a görög lakosság vasárnap kinyilvánított akaratát. Berlin továbbra is készen áll a tárgyalásokra, de a vasárnap tartott görögországi népszavazás eredményét figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy hiányoznak a feltételek egy új segélyprogramról való tárgyaláshoz - mondta Seibert. Martin Jäger német pénzügyminisztériumi szóvivő úgy fogalmazott, hogy Németország számára nem téma a görög adósságszolgálat könnyítése, nincs ok arra, hogy tárgyaljanak a görög államadósság átütemezéséről. A szóvivő rámutatott: Európa álláspontja szerint a gazdasági reformokkal párosított segélyprogram jobb lehetőséget kínál Görögországnak a fenntartható jövő biztosítására, és ez a tavalyi év végéig jól működött. Nemigen van szükség ennek az álláspontnak a megváltozatására, annál inkább sem, mert más euróövezeti országokban sikeres volt ez a stratégia - tette hozzá.
Minden görög hír egy csokorban!
A német kormány nem akarja kitaszítani Görögországot az euróövezetből, de innentől kezdve Görögországon és kormányán múlik, hogy az eurózóna tagja marad-e - hangoztatta Seibert, jelezve, hogy várják Athénból az új javaslatokat.
Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök hétfő este Párizsban munkavacsora keretében elemzi a görögországi népszavazás következményeit és vitatja meg a következő lépéseket.
Seibert szűkszavúan kommentálta Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter váratlan lemondását. "Nem személyről, hanem álláspontokról van szó" - mondta a szóvivő, aki szerint Varufakisz lemondása nem váltott ki különösebb érzelmeket a kancellárból.
A Kreml bízik abban, hogy Görögország remélhetőleg mielőbb megegyezik a hitelezőkkel
Így kommentálta a görögországi népszavazás eredményét Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője hétfőn.
Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Moszkva tiszteletben tartja a görög állampolgárok akaratnyilvánítását. Hangsúlyozta, hogy Görögországhoz "történelmi, nagyon közeli kapcsolatok, meglehetősen szoros, többirányú partneri együttműködés" fűzi Oroszországot. Hozzátette, hogy nagy figyelemmel kísérik a görögországi eseményeket:"azt, ami történt, ami történik, és legfőképpen azt, ami történni fog Görögországban". Moszkva azt kívánja, hogy Oroszország görög partnerei "minél előbb a szükséges kompromisszumra jussanak a hitelezőkkel, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek a leginkább hozzájárulnak országukban a gazdasági és társadalmi stabilitáshoz".
Arra a kérdésre, hogy amennyiben Görögország nem egyezik meg a hitelezőkkel, Moszkva ad-e neki pénzügyi támogatást, Peszkov közölte, hogy ezzel a kérdéssel inkább a görögökhöz kellene fordulni. Tagadta, hogy Athén pénzt kért volna Oroszországtól. "Nem egyszer elmondtuk, Szergej Lavrov külügyminiszter is közölte, hogy mindeddig semmilyen segítségnyújtásra vonatkozó kérést nem kaptunk, és ez a téma egyáltalán nem merült fel a kétoldalú kapcsolatok során". A BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) Baskírföld székhelyén, Ufában szerdán kezdődő csúcstalálkozójának napirendjén sem szerepel a Görögországnak nyújtandó segítség kérdése.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök június második felében Szentpéterváron tárgyalt Vlagyimir Putyinnal és az orosz kormány több magas rangú tisztségviselőjével. A találkozó után az energiaügyi miniszterek szándéknyilatkozatot írtak alá a Török Áramlat folytatásának szánt, Görögország területén haladó gázvezeték megépítéséről és annak használatáról.
Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes akkor úgy nyilatkozott, hogy Ciprasz nem kért pénzügyi segítséget Oroszországtól, és a görög kormányfő közös projektekről és kereskedelemfejlesztésről tárgyalt. Hozzátette, Moszkva nem szeretné, hogy "fokozódjon a feszültség" az Európai Unió és Görögország között.
A Der Spiegel című német hírmagazin online kiadása viszont azt közölte még áprilisban, hogy Moszkva 3-5 milliárd eurót utal át Görögországnak előlegként a Török Áramlat görög szakaszának építésére. Peszkov és több magas rangú tisztségviselő ezt cáfolták.
Alekszisz Ciprasz először áprilisban látogatott el Oroszországba. A Moszkvában tartott megbeszélést követően Vlagyimir Putyin közölte, hogy nem vitatták meg a görög államadósság kérdését és Görögország nem kért gazdasági segítséget Oroszországtól. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy lehet olyan helyzet, amelyben Moszkva "nagy közös tervekre" pénzt kölcsönözhet Athénnak.
Spanyol gazdasági miniszter az mondta, hogy országa nyitott egy új mentőcsomagról szóló tárgyalásra
Azt szeretnék, ha az euróövezet tagja maradna. Luis de Guindos felhívta a figyelmet arra, hogy a problémák és a megoldások továbbra is ugyanazok, mint két nappal ezelőtt, mielőtt a görögök a népszavazáson elutasították a nemzetközi hitelezők javaslatait. De a szabályok is ugyanazok - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ezek betartása "létfontosságú". A spanyol kormány a legnagyobb tiszteletben tartja a népszavazást, mint demokratikus eseményt, de a "nemek győzelme" a referendumon mindent bonyolultabbá tesz.
Az eurózóna tagjaként Görögországnak minden joga megvan ahhoz, hogy kérjen egy újabb mentőprogramot - mondta a politikus, felidézve, hogy Alekszisz Ciprasz ezt már a múlt héten levélben megtette. Az euró Európa jövőjének legfontosabb gazdasági és pénzügyi motorja, így nem lát valódi esélyt arra, hogy a görögök távoznának az eurózónából.
Beszélt arról, hogy Görögország legnagyobb problémája a gazdasági növekedés hiánya, és ezen kell változtatnia, amelyhez reformok bevezetése szüksége. " Enélkül lehetetlen helyzetbe kerülünk". Luis de Guindos szerint a hitelezői trojkának (IMF, EKB, EB) is önkritikát kell gyakorolnia.
A görög pénzügyminiszter lemondását nem kívánta kommentálni.
Soraya Santamaría de Saenz miniszterelnök-helyettes újságíróknak elmondta: a referendum nem változtat azokon a szabályokon, amelyek mindenkire vonatkoznak Európában és messze túlmutatnak a tagállamok döntésein. "A görögök arról dönthetnek, ami őket érinti" - jelentette ki.
MTI
