A Wood & Co. nevű, Közép- és Kelet-Európára szakosodott, londoni és prágai székhellyel működő befektetési csoport elemzése szerint a lakáscélú devizakölcsönök esetében az úgynevezett loan-to-value ráta (LTV) - vagyis a folyósított devizaalapú jelzáloghitelek ingatlanérték fedezettsége - a térség egészét tekintve, de különösen Magyarországon "viszonylag konzervatív", így a bankoknak van fedezeti tartalékuk a kinnlevőség állományra.
A cég szerint a "legrázósabb" kérdés azonban az, hogy a hitelfelvevő milyen eséllyel válik nem fizetővé. A Wood által felvázolt fiktív példában egy viszonylag alacsony keresetű magyar devizahiteles szerepel, aki 2008-ban 165 forintos svájcifrank-árfolyamon vett fel ötmillió forint értékben devizaalapú hitelt, húsz évi futamidőre.
A ház esettanulmánya szerint az induláskor a példabeli devizahiteles nettó havi bérének 40 százalékát vitte el a törlesztés az akkori kondíciók mellett. A Wood számítási modellje azt mutatja, hogy az azóta bekövetkezett jelentős forintgyengüléssel együtt is - az immár igen alacsony frankhitel-kamatok miatt - ez 45 százalékra nőtt, vagyis a nem fizetővé válás kockázata nem emelkedett jelentősen.
Az elemzés általánosságban is megállapítja, hogy a svájci frankra érvényes kamatok alacsony szintje enyhíti a gyenge forintból eredő negatív hatásokat a devizahitelesekre, és így - jóllehet az nem tagadható, hogy a devizahitelezés a közép-kelet-európai országokban kockázati tényező - a svájci frank erősödésének a bankokra gyakorolt potenciális hatása is viszonylag korlátozott lesz.
A térségi devizahitelezési gyakorlatból eredő járulékos banki hitelveszteségekről éppen előző nap tett közzé átfogó előrejelzést Londonban a Moody's Investors Service.
A nemzetközi hitelminősítő az összeállításában - amely Magyarországgal és Lengyelországgal, illetve Oroszországgal, Ukrajnával és Kazahsztánnal foglalkozik - azt írta: becslése szerint Magyarországon a bankrendszer-szintű lakáshitel állomány összértékéhez mérve 1,0 százalékos, a bruttó kinnlevőség portfolió arányában 0,5 százalékos járulékos hitelveszteség köthető a devizaalapú hitelekhez. Lengyelországban e járulékos veszteségarány a cég várakozása szerint 0,9, illetve 0,3 százalék lesz.
A FÁK-térség vizsgált államaiban jóval magasabb járulékos hitelveszteség-arányokra számítanak a Moody's szakértői a devizahitelek miatt: a jelentés szerint Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban várhatóan a teljes kinnlevőség-állomány 2,4, 4,6, illetve 5,0 százalékának megfelelő hitelveszteség többlet kapcsolható a devizaalapú hitelekhez.
A magas devizahitel arányok kialakulásának hátteréről a hitelminősítő azt írta: a térségi bankok gyorsan reagáltak a devizaalapú hitelek iránti keresletre, és a legtöbb esetben a hitelkockázati eljárások nem különböztek a hazai valutában folyósított hitelek esetén szokásos gyakorlattól, a bankok "nem voltak érzékenyek" a devizahitelezéssel járó pótlólagos kockázatokra.
MTI/Menedzsment Fórum
