Hogyan reagálnak Matolcsy Györgyék az inflációra?

Hosszú ideje nem volt ilyen mozgalmas évünk, de kezdünk már a végéhez közeledni. A márciusban Magyarországra is berobbant koronavírus-járvány a hazai gazdasági viszonyokat is átrendezte, amelyre a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is értelemszerűen reagálnia kellett. Olyan lépéseket kellett meghoznia a Matolcsy György-vezette intézménynek, amelyekre az elnök 2013 márciusi regnálása óta nem volt példa. Nevezetesen, hogy rövid időn belül előbb kamatot csökkentett, majd emelt a központi bank – még ha ez utóbbit nem is hagyományos módon tette.

A monetáris lazítás az utóbbi hét és fél évben megszokott volt az MNB-től. Mint az alábbi grafikonunkon is látható, a Matolcsy elnöki kinevezésekor 5,25 százalékos jegybanki alapkamat 2016. májusára 0,9 százalékra mérséklődött. 

Azt követően azonban az irányadó ráta több mint négy éven át változatlan maradt. Így ezen a szinten volt 2019 márciusában is, amikor Matolcsy az első periódusa lejártát követően újabb hat évre kapott megbízatást. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az újrázó jegybankelnök kis magyar történelmet írt: előtte még egyszer sem fordult elő, hogy az MNB első embere úgy tölti ki a ciklusát, hogy azalatt az általa irányított intézmény soha nem emelt kamatot – azaz nem szigorított.

Jó ideig úgy tűnt, hogy talán meglehet az újabb rekorddöntés is – két elnöki periódus kamatemelés nélkül. Ez a koronavírus-járvány megjelenésekor logikusnak is tűnt, hiszen az annak nyomán kialakult világgazdasági válság tompításának egyik hagyományos ellenszere a jegybanki kamatcsökkentés, mármint, ha van arra mozgástér. Az utóbbi években ugyanis világszerte akkorát estek az irányadó ráták, hogy azok sok helyütt már megközelítették a nullát. Így jószerivel csak azok nyúlhattak a csökkentés eszközéhez, akiknek még 1-essel vagy 2-essel kezdődött az alapkamatjuk.