<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén - nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2022 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

Az Eurostat miatt bele kell számítani az államháztartási hiányba a 747 millió köbméternyi orosz gáz megvásárlására nyújtott hitelkeretet – közölte Varga Mihály pénteken. Ez azonban ne zavarja meg az elemzőket – kérte a pénzügyminiszter. A fizetési mérlegünk alakulása veszélyes helyzetet teremt, a lakossági megtakarításokat szeretnék felpörgetni, és észrevették, hogy Csányi Sándor gyorsan lapozott egyet a csütörtöki prezentációjában.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett 60. Közgazdász-vándorgyűlésen, Szegeden Merre néznek a 2020-as évek? Gondolatok a gazdaságpolitika irányvonalairól címmel tartott előadást.

Recessziós környezetben a világ

Nem könnyű évtized előtt állunk – mondta bevezetőjében Varga Mihály. Amikor egyik válságból kijöttünk, akkor jön a következő: a világjárvány után jött a háború, de itt van az infláció, az energiaárak és nyersanyagárak robbanása, az aszály, a klímaválság, a migrációs kérdések is. A 2020-as évek egyik jellemzője, hogy minden ország, amelynek magas az adóssága, amelynek nincsenek rendben a finanszírozási kérdései, gondban lesz.

A főbb magyar makromutatókról azt mondta: a munkaerőpiac uniós összehasonlításban is erős, sérülékenységünk inkább a finanszírozás területén mutatkozik meg.

Varga Mihály pénzügyminiszter egy korábbi eseményen 2022. szeptemberében. Fotó: MTI/Mészáros JánosVarga Mihály pénzügyminiszter egy korábbi eseményen 2022. szeptemberében. Fotó: MTI/Mészáros János

Az orosz-ukrán konfliktus elmélyülése viszonylag magas államadósság és fiskális hiány közepette érte az európai gazdaságokat – Dánia kivételével az összes európai országban a laza fiskális és monetáris politika jelentősebben megemelte az államadósság-szinteket.

Úgy indul az évtized, hogy a világ egyre inkább egy recessziós környezetbe kerül, minden elemző folyamatosan lejjebb viszi a gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozását. A külső környezetben is jelentős romlás érhető tetten, a konjunktúra-indexek az USA-ban és Németországban is lefelé tartanak. Globális szinten mind a fiskális és monetáris mozgástér erősen korlátozott. Egyik részről a jegybanki mérlegeket kellene korrigálni, másrészt a fiskális mérlegek korrekcióját is elengedhetetlen elkezdeni a magas államadósságok miatt.

Három vitás ügy terheli Magyarország helyzetét

A jelenlegi helyzetben felmerül a kérdés, hogy kit kellene segíteni – a lakosság kerüljön a fókuszba, vagy a lakosság mellett a vállalatok megsegítésére helyezzék a hangsúlyt. Magyarországon három vitás ügy is terheli a helyzetet. Az egyik a globális minimumadó ügye, amiben leginkább az Egyesült Államokkal van vitánk Varga Mihály szerint, amely miatt a kettős adóztatásról szóló egyezményt is felmondta az USA. Jelenleg is dolgozik a PM ennek következményeinek feldolgozásán.

A másik vitás ügyünk az uniós támogatások ügye, a harmadik pedig a V4-es országok együttműködésének kérdésével kapcsolatos.

Az uniós tárgyalások több területen zajlanak, több területen is befolyásolják finanszírozási kérdéseinket. Varga Mihály szerint az Európai Parlament nyomás alá helyezi az Európai Bizottságot, amely ennek az elvárásnak megfelelően nyomást gyakorol bizonyos országokra, így Magyarországra, Lengyelországra is. A tét nem kicsi, a partnerségi megállapodásokból következő összeg 20 százalékát, 7,5 milliárd eurót érintheti befagyasztás, a helyreállítási alap keretének pedig teljes összege, mintegy 5,8 milliárd euró. Ez utóbbival kapcsolatban emlékeztetett: a források megteremtéséhez szükséges hitelfelvételhez Magyarország hozzájárult, a forrásokhoz mégsem jut hozzá, ami szerinte etikai kérdéseket is felvet.

Varga Mihály úgy látja: ha teljesülnek a magyar kormány vállalásai, megnyitják a lehetőségét annak, hogy

 november közepén a vitát lezárjuk, és ezután hozzájussunk a forrásokhoz is.

Élelmiszer-fronton rendben vagyunk, az energiahordozóknál nagy a sebezhetőségünk

A kockázatokat illetően először az élelmiszerellátás-biztonságról beszélt Varga Mihály. Az orosz-ukrán helyzet kulcsfontosságú nyersanyagok esetében okozott jelentős zavarokat, de a magyar mezőgazdaság potenciálja erős, és az árakra is van valamekkora ráhatása a kormányzatnak.

Varga Mihálynak is feltűnt, hogy Csányi Sándor gyorsan lapozott egyet

Varga Mihály az előadása egy pontján jelezte: a mostani helyzet bizonyos szektoroknak kedvez, a magas árak miatt jó nyereséget tudnak elérni, nem véletlen, hogy a Közgazdász-vándorgyűlés egyik tegnapi előadója gyorsan átlapozott egy olyan diát, amin az élelmiszeripar profitjáról volt szó. Ezzel Csányi Sándor előadására utalt: az OTP-vezér azt illusztrálta, hogy számos olyan szektor van, amely jóval magasabb nyereséggel működik, mint a bankszektor, mégsem kapott a nyakába extraprofit-adót. A jelentős élelmiszeripari érdekeltségekkel rendelkező Csányi Sándor rögtön jelezte, hogy inkább gyorsan átlapozza a szektorok listáját, nehogy az élelmiszeriparral kapcsolatban téves következtetéseket vonjon le bárki…

Sokkal sebezhetőbbek vagyunk azonban az energiahordozók piacán, az ugrásszerű áremelkedésre képtelenség felkészülni a kkv-k számára.

Veszélyes pálya bontakozik ki a fizetési mérleg tekintetében – energiahatékonysági programok jönnek

A fogyasztói árak emelkedése évtizedes csúcsokat dönt világszerte, amelyre a jegybankok különböző intenzitással reagálnak. Olcsó pénz nincs a rendszerben, annak az időszaknak vége – mondta Varga Mihály. A fizetési mérleg tekintetében egy nagyon veszélyes pályára kezd állni Európa, az energiaszámlák és a hozamok emelkedése áll ennek hátterében.

Magyarország is a leginkább veszélyeztetett országok között van.

A mérleg rendeződése ügyében két dologban bízhatunk Varga Mihály szerint. Az egyik, hogy az energiaárak lejjebb kerülnek – erre utaló elemzések is születnek. A másik lehetőség, hogy ha nem lesz olcsóbb az energia, akkor kevesebbet kell fogyasztani belőle – emiatt előtérbe kerülnek az energiahatékonysági programok, amelyeket fel kell pörgetni, mivel a fizetési mérleg rendezése elemi érdekünk.

Több országban is energiatakaréskossági intézkedéseket hoznak az állami szektorban – a bemutatott példák közül egyébként Magyarországon kell a leghidegebbre, 18 fokra letekerni az állami intézményekben a termosztátot. Varga Mihály azt is bemutatta, hogy a régióban nálunk a legalacsonyabb a szigetelt családi házak aránya – középtávon így energiahatékonysági beruházásokra, programokra van szükség.

A másik (bár kisebb eredményt ígérő) lépés a helyzet rendezésére a lakossági megtakarítások ösztönzése, amivel mérsékelhető a fogyasztói árakra nehezedő nyomás. Az elmúlt években is növekedett a háztartások állampapír-állománya, most az emelkedő inflációra, kamatokra ezen a téren reagálnia kell az államnak – itt utalt is Varga Mihály a hamarosan bemutatásra kerülő új lakossági állampapírokra.

A vállalkozások megsegítését illetően két fókuszpontja van a kormányzati intézkedésnek: a kkv-k és a nagyvállalatok. Az EU lehetővé tette, hogy az energiaigényes cégek támogatása ne minősüljön tiltott állami támogatásra, ezzel Magyarország is él – segítenek a működésben és energiahatékonysági beruházásokra ösztönzik a cégeket.

Megemeli a hiánycélt a kormány, de Varga Mihály szerint ez csak elszámolási kérdés

Az államháztartási hiányt újra csökkenő pályára kell állítani – a csökkenő trendet csak a világjárvány törte meg. (Hogy 2017 és 2019 fölött lehetett-e volna gyorsabban csökkenteni az államháztartási hiányt, abban van szakmai vita – mindenesetre a gazdasági növekedést is kellett támogatni, Varga Mihály szerint ebben meg tudták találni az egyensúlyi helyzetet.) Ezzel együtt az is igaz, hogy a várt 4,9 helyett 6,1 százalék lesz az államháztartási hiány – közölte Varga Mihály. Ez az Eurostattal folytatott elszámolási kérdés következménye, ugyanis a hivatal jelezte a kormánynak: a hiányhoz hozzá kell számolni a 740 millió köbméternyi extra gázvásárláshoz szükséges 1,8 milliárd eurós (egyébként hazai bankok által nyújtott – a szerk.) hitelkeretet is. Ez azonban ne zavarja meg az elemzőket, a hitelkeretből megvásárolt gáz a felhasználáskor helyrebillenti az egyensúlyt, a kormány továbbra is elkötelezett a 4,9 százalékos hiánycél mellett – mondta Varga Mihály.

Ismertette a költségvetési hiánycsökkentő intézkedéseket: beruházásokat halasztottak el, költségvetési zárolások léptek életbe, extraprofit adókat vezettek be, átalakították a rezsicsökkentéseket – egyebek mellett ezt mutatta be a pénzügyminiszter.

Idén még nem tetőzik az infláció, negatív tartományba csúszik a GDP-változás

Az infláció mértéke nem fog csökkenni az év hátralévő részében – ismertette a Pénzügyminisztérium prognózisát Varga Mihály. A következő évben tetőzhet az áremelkedés mértéke.

A magyar GDP-növekedés a Varga Mihály által bemutatott ábrán jól láthatóan a negatív tartományba fordul, 2023-ban térhetünk vissza újra a növekedési pályára.

Egy időre elfelejthetjük az adócsökkentéseket

Összefoglalásként Varga Mihály prezentációja szerint belátható közelségbe került az uniós megállapodás, a külső körülmények felerősítik a meglévő kockázatokat.

A deficit 2024-től süllyed 3 százalék alá a most bemutatott prognózis szerint. A gazdasági növekedés 2023-2024 fordulóján érhet el ismét magasabb ütemet, adócsökkentésre csak ezen időszaktól nyílik mozgástér, addig a mostani eredmények megőrzésére van lehetőség – mondta Varga Mihály.

A jövő évi költségvetést is módosítani kell.

Kulcskérdés az energiahatékonyság a középtávú tervek végrehajtásában. Óriási probléma, hogy a Paks 2 beruházás nem jutott el abba a fázisba, hogy a 2020-as években bekapcsolódjon az energiatermelésbe – mondta a pénzügyminiszter.

Továbbra is prioritás a monetáris és fiskális politika szoros együttműködése: ez csökkenti a bizonytalanságot Varga Mihály prezentációja szerint.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.