2025 elején divat lett a bombafenyegetés, volt egy eset januárban, amikor egyszerre 286 iskolát kellett kiüríteni. Hogy ennek hátterében az ősszel életbe lépett mobiltelefon-tilalom vagy más lett volna, nem derült ki.
Sok szülő és gyerek tartott a januári középiskolai felvételitől, ugyanis most először lett gyakorlat, hogy egy kormányzati intézkedésnek köszönhetően a tankerületek azt ajánlották az állami fenntartású gimnáziumoknak, hogy ne vegyenek fel olyan tanulókat, akik a központi felvételin rosszul teljesítenek. Sok gimnázium nem mert ellenszegülni a fenntartónak, ezért némileg csökkent a gimnáziumba felvettek száma, így több tanuló az akarata ellenére is a szakképzésbe szorul.
A szokásos évi gimnáziumi rangsorban is volt némi helycsere.
A Molé lett a BME
Az egyetemeken is negatív változással indult az év, kiderült ugyanis, hogy visszavágták az államilag támogatott helyeket a magyar felsőoktatásban. 32 egyetemen több mint 2 ezer hellyel lett kevesebb. A legnagyobb vesztes az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amely 2025-ben 19 százalékkal kevesebb államilag támogatott képzési helyet kapott, mint egy évvel korábban.
Fotó: DepositPhotos.com
A korábbi modellváltó egyetemek után a BME lett az első magyarországi felsőoktatási intézmény, amelyet már nem alapítványi, hanem céges formában szerveztek újjá. A fenntartói jog március 1-jétől a BME Fenntartó Zrt.-hez került, később kiderült: a céget versenyeztetés nélkül adják el a Molnak – fenntartva az állam különleges jogait.
Mindeközben az egyetemisták lakhatási válságtól szenvednek, a több mint 300 ezer hallgatóra csak körülbelül 50 ezer kollégiumi férőhely van, az albérlet drága. A kormány azt ígéri, hogy a Diákváros több mint 10 ezer férőhelyet fog biztosítani, de csak 2028-tól.
Az év elején megismerhettük a Tisza Párt oktatási programját is, amelyről Nahalka István oktatáskutató lapunknak azt mondta, hogy figyelemreméltó, de hiányozik belőle pár dolog, és azokat meg is nevezte:
Pert nyert a Szülői Hang
Pintér Sándorék belengették, hogy a továbbtanulásba beszámítanák a kompetenciamérés eredményét, de a nagy ellenállás miatt ezt eltolták. A Szülői Hang pert is nyert ezzel kapcsolatban a Belügyminisztériummal szemben. A legújabb kompetenciamérés eredményei szerint a legtöbb évfolyamon javultak a magyar diákok eredményei, de csak az előző évhez képest. Az OECD 2025-ös oktatási jelentése ugyanakkor kijelenti: a magyar oktatás rendszerszintű válságban van.
De a Szülői Hang abban is felemelte szavát, hogy az óvodai vegyes csoportokba belenyúljon a kormány. Bár a Belügyminisztérium először levette a napirendről a témát, később mégis kihozta rendeletét.
Még mindig tanárhiány van
Az Oktatási és Képzési Figyelő, amely az Európai Bizottság hivatalos, évente megjelenő elemzése, megvizsgálta Magyarország 2024-es nevelési és oktatási helyzetét. Ebből az derül ki, hogy 40 százalékos a tanárhiány – és bár 2025-ös adatok még nincsenek, valószínűleg nem változott túl sokat. Erre lehet következtetni legalábbis abból, hogy az iskolai tanév végén rengeteg üres pedagógusállás jelent meg a hirdetési portálokon. Maruzsa Zoltán és Rétvári Bence szerint mégis csodás a magyar közoktatás helyzete és 3 ezerrel több a tanár is.
Még a pedagógussztrájkok idején polgári engedetlenségre hivatkozva több tanárt is kirúgtak, elsőként a Kölcsey Gimnáziumból. Épp pedagógusnap előtt jött ki a döntés: a Kölcsey kirúgott tanárai nemhogy kártérítést nem kapnak, a perköltséget is ki kell fizetniük. Magyar Péter is szívesen kifizette volna az 5 millió forintos összeget, végül a civilek dobták össze.
A Tanítanék mozgalom aktivistája pedig figyelemreméltó elemzést írt arról, miért születtek eltérő döntések a különböző tanárperekben:
A pedagógusok új értékelési rendszere
Először értékelték új rendszer szerint a pedagógusok teljesítményét: több tanár is azt tapasztalta, hogy a tankerületi központok „arányosításra” utasították az igazgatókat, így korlátozva a kiemelkedő értékelések számát. Szeptemberben rengeteg új igazgatót neveztek ki, akik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvivője szerint csak úgy tudnak odakerülni, ha kiszolgálói a rendszernek.
Június 29-én a Pedagógusok Szakszervezete akciót szervezett az oktatásban dolgozó, a nevelést-oktatást segítő munkatársakkal (NOKS) – dajkák, könyvtárosok, pedagógiai asszisztensek – szimpatizálva, akiknek éek óta változatlan a bére. A PDSZ szintén kampányokkal igyekszik felhívni a figyelmet az áldatlan helyzetre, sőt, egy 2026-os sztrájkot sem tart elképzelhetetlennek.
Bár a pedagógusok bére a tavalyi béremelés után további két alkalommal is nő – a teljesítményértékelés alapján először szeptember 1-jétől, 2026. január 1-jétől pedig a következő évi béremelés során –, nem eszik ilyen forrón a kását. Kiderült, hogy az újabb emelések első üteme elsősorban a kiemelkedően teljesítőket érintette, a többieknek várniuk kell a második ütemre.
Mindeközben az Oktatási Hivatalnál felmondási hullám volt az alacsony bérek miatt, amit a kormány cáfolt.
Azon viszont már meg sem lepődtünk, hogy idén még nagyobb összeggel támogatta a határon túli iskolásokat az új tanévkezdéskor a kormány. Cikkünk nyomán a DK határozati javaslatot nyújtott be a parlamentben, hogy ne csak a határon túli magyar diákok, hanem a Magyarországon élők is kaphassanak 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, de végül nem kapott többséget.
Szeptembertől több iskolában is új tantárgy jelent meg, mégpedig a mesterséges intelligencia. Az idei tanévben több mint kétszeresére nőtt a honvédelmet tanulók száma, immár 31 ezer diákról van szó.
Jön az új NAT?
2026-ban felülvizsgálják a Nemzeti alaptantervet (NAT) – jelentette be novemberben Pintér Sándor belügyminiszter. Az utolsó módosítás nem volt annyira közkedvelt a szakma körében. A Civil Közoktatási Platform (CKP) részletes intézkedéscsomaggal állt elő december elején, amivel a pártok programalkotását segítenék 2026-ban. Nem sokkal később pedig a 2025-2028-as időszakra köznevelési intézkedési tervet mutattak be a Belügyminisztérium képviselői egy kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a szakszervezetek is részt vettek.
