A Microsoft egymilliárd eurót fektetett a generatív mesterséges intelligenciát fejlesztő OpenAI vállalatba 2019-ben. Ez utólag "kvázi" látnoki döntésnek tűnt, ám valójában egyszerű emberi érzés volt a hátterében. Az aggódás az üzleti bukás miatt. Ez derült ki azokból a nyilvánosságra került emailekből, amelyeket a szoftveróriás legfelső vezetői váltottak egymással.
Fotó: Depositphotos
Megijedtek
A cégvezetőket erősen aggasztotta, hogy a Google a mesterséges intelligencia területén óriási előnybe került a Microsofttal szemben, ezért pénz nem számít alapon magasabb szintre emelték vállalatuk saját erőfeszítéseit. Az amerikai Verge magazin a megjelent emailek alapján azt írja, hogy a levelezést Kevin Scott, a vállalat technológiai igazgatója kezdte egy Satya Nadella vezérigazgatónak címzett emaillel. A cím nem volt blikkfangos: Gondolatok az OpenAI-ról. A másik címzett Bill Gates cégalapító volt, aki ugyan sok éve visszavonult a Microsoft aktív vezetéséből, ám úgy tűnik rajta tartja a személy élete fő művén, egyben édes gyermekén.
A levelet egy hónappal azt megelőzően adta fel a technológiai főnök, hogy betolták volna az említett szemérmetlenül nagy összeget a mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatba. Az email a Google ellen folyó trösztellenes eljárás keretében került nyilvánosságra, amit az USA igazságügyi minisztériuma folytat.
Éveket kellett behozni hónapok alatt
Scott azt írta, hogy úgy látja, többéves lemaradásban vannak a Google mögött a gépi tanulásra képes mesterséges intelligencia fejlesztésében. Részletezte, hogyan volt szükség hat hónapra, hogy a Microsoft mérnökei eljussanak arra a szintre, ahol a Google BERT nagy nyelvi modellje korábban tartott. A magyarázata az volt erre, hogy a Microsoft infrastruktúrája nem volt alkalmas a gyorsabb munkára.
Scott beszámolója szerint addig nem aggódott, amíg az OpenAI és a Google DeepMind azon versenyzett, melyik tudja a legütősebb videójáték-elemeket létrehozni. Aztán beleásta magát a dologba, és rájött, mekkora lehetőségek vannak a mesterséges intelligencia által vezérelt modellek tréningezésében. Például a Google Gmailjének autocomplete (a csonka vagy félrement kereséseket kiegészítő) képességétől leesett az álla.
Nadella továbbította az emailt Amy Hoodnak, a Microsoft pénzügyi igazgatójának azzal a céllal, hogy körülnézzenek a kasszában, mit lehetne összegereblyézni a lemaradás ledolgozása érdekében. A levélhez Nadella és a Gates is sok megjegyzést fűzhetett, amelyeket kitakartak a nyilvánosságra került szövegből.
Gates 2020-ban lemondott a vállalat igazgatótanácsában betöltött helyéről, miután egy vizsgálat kiderítette, hogy viszonya volt az egyik alkalmazottal. Ugyanakkor hírek szerint ez a változás nem tartotta vissza attól, hogy egyengesse a Microsoft és az OpenAI kapcsolatát. Az előbbi végül összesen 13 milliárd dollárt fektetett az utóbbiba. Az ennek eredményeként létrejött mesterséges intelligencia-megoldást beépítette Office programjába és Bing keresőmotorjába, sőt a Windows operációs rendszerbe is.
A Microsoft ma már élen jár a mesterséges intelligencia felhasználásában. Az öt évvel ezelőtti riadalom tehát megtette a hatását. Nadella nemrégiben arról beszélt, hogy továbbra is az MI-t tartja az egyik legfontosabb fejlesztési iránynak. Emellett egy örökzöldre fordítja a legtöbb időt, mégpedig a szoftverek biztonságosságának javítására.
