<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mindenkinek megvan a maga első tűzijáték élménye. Voltak olyan évek Budapesten, amikor nem engedtek efféle látványosságot rendezni, mégis, egy házibulin gyerekként megtapasztalhattam, milyen: a szomszédban olaszok laktak és durrogtatós magán petárdázást rendeztek Szilveszterkor. Ki hitte volna akkor, hogy ebből a fényes-hangos, gyermeteg hacacáréból egykor politikai eszköz lesz?

Pedig azért sejthettük volna, hiszen az 56 utáni 10 év tilalma erre utalt. De azt, hogy valaha milliárdokat költenek a népnek szánt cirkuszra, ráadásul titkosítják (titkosítani próbálják), hogy mennyibe is kerül – hát ezt nem gondolta volna senki.

Először – és nem utoljára - a császárt ünnepelték

A tűzijáték története több ezer évre nyúlik vissza. Kínában már 900 körül lőporral vagy puskaporral töltött bambuszrudakat meggyújtva űzték el a rossz szellemeket. A Wikipedia szerint az első – maihoz hasonló – tűzijátékot is itt tartották, a 12. században. Ezek később egyházi szertartások, ünnepek, vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek – itt tehát máris belépett a politika, ha úgy tetszik, a diktatúra velejárója, a személyi kultusz.

Közben felépültek az első tűzijátékanyag-gyárak, Kína után később Japánban is. Az első európai üzemek Münchenben (Németország), Velencében (Olaszország), majd Angliában létesültek. A mediterrán országok, főként Spanyolország, Olaszország és Málta ma is jelentős gyártók, de Franciaország is kiemelkedő ebben az iparágban.

Európa legnagyobb tűzijátékát ígéri a kormány idénre. Fotó: DepositphotosEurópa legnagyobb tűzijátékát ígéri a kormány idénre. Fotó: Depositphotos

Hazánkban az első üzemet a 20. század elején Emmerling Adolf alapította Pesterzsébeten, melyet 1946-ban államosítottak. Mivel a gyártásnak még ma is csak elenyésző része gépesíthető, így jelentős mértékben kézi munkával készülnek a pirotechnikai eszközök. A világpiacon Ázsia vezet, elsősorban az olcsó munkaerő miatt, de az évezredes tapasztalat okán is. India és Mexikó szintén jelentős termelő.

A krónikások szerint Magyarországon először I. Mátyás király és Beatrix királyné esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban, Székesfehérváron. 1686-ban Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték, már ekkor feltűnnek tehát az állami-történelmi apropók. Európában a reneszánsz idején terjedt el ez a szokás, eleinte csak egyházi személyek, majd később főurak indítványozhatták.

A 18. századtól már a gazdagabb polgárok is rendeztek hasonló eseményeket. A II. világháború után Magyarországon a tűzijáték állami monopóliummá vált. Az emberek évente néhány alkalommal - például április 4-én vagy augusztus 20-án - gyönyörködhettek benne.

Amikor tiltott volt

A Szent István-napi tűzijátékot Budapesten 1927 óta minden évben megrendezik, kivéve a második világháború éveit, valamint az 1956 és 1966 közötti időszakot. Közben a technika is fejlődött: elektromos indítógépet Európában először Teleki György és Fekete Károly gépészmérnökök alkalmaztak 1965-ben a működtetéshez.

A rendszerváltás után 1992-ben Gyulán tartották az első magán tűzijátékot, amely később a születésnapjukat ünneplő milliomosok körében és elegáns esküvőkön is gyakorivá vált, és felvirágoztatta ezt az iparágat.

A köznyelvben mindenféle tűzijáték termékre használatos a petárda kifejezés, pedig az igazi petárda hivatalosan nem is tartozik e termékkörbe, hiszen kizárólag hanghatás keltésére szolgáló pirotechnikai eszköz. Veszélyessége miatt mára a legtöbb európai országban - Magyarországon is - a polgári lakosság számára tiltott mind birtoklása, mind használata.

A pirotechnikai termékek besorolása, osztályozása alapvetően azok veszélyessége alapján történik. A termékekre más szabályok érvényesek a szállítás, illetve tárolás során, és más a felhasználáskor.

A pánik és a vihar áldozatai

Az Európai Unió országai 2007-ben fogadták el az idevágó új irányelveket, mely alapján 2010-ig kellett minden tagállamnak meg kellett a saját jogszabályát alkotnia. Az irányelv alapján a felhasználás veszélyessége szerinti osztályba sorolás Európában kötelezően egységes, mint ahogy a szállításra vonatkozó besorolás is, azonban a felhasználás részletes szabályzása (például hány éves kortól és ki vásárolhatja meg, hogyan használható fel) országonként eltérő lehet.

Emlékezetes, hogy a tűzijátékkal kapcsolatos augusztus 20-iki legnagyobb tragédia Magyarországon nem a pirotechnikai eszközökkel összefüggésben történt. A 2006-os vihar, kapkodás, emberi hibák, a másfél milliós tömeg, a pánik öt ember halálát okozta és több százan sérültek meg.

Bár 16 év eltelt, nemcsak az áldozatok hozzátartozói, de azok sem felejtik el az akkori rémületet, akiknek a helyszínen tartózkodó gyermeke a vihar után csak két óra múlva tudott telefonálni, mert megnémultak a leterhelés miatt a korai kis teljesítményű mobilok.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.