<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Utoljára 2016-ban volt erre példa.

Júliustól átlagosan 12 százalékkal emeli árait a DIGI, pedig áremelésre 2016 óta nem volt példa, mondta el a Portfoliónak adott interjúban Király István, aki április közepe óta a DIGI csoport ügyvezető igazgatója, július 1-től az Antenna Hungária irányítását veszi át, valamint a 4iG Nyrt. távközlési portfóliójának lesz a vezetője, mint a társaság telekommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese.

Az áremeléssel kapcsolatban kifejtette:

A DIGI legutóbb 2016-ban emelt árat Magyarországon, annak ellenére, hogy az elmúlt hat évben hihetetlen mértékben megváltozott a működés költségszerkezete. Két tényezőt érdemes kiemelni: egyrészt emelkedő bérspirál van Magyarországon, ezt az áraiban nem követte le a DIGI, másrészt az energiaárak is jelentősen emelkedtek, ami a távközlésben nagyon komoly költséget jelent. A bérköltségek és az energiaköltségek emelkedése önmagában jóval nagyobb áremelést indokolna, mint ez az átlagosan 12 százalékos emelés. Amikor a számításokat végeztük, azt láttuk, hogy ezt nem lehet tovább csinálni, arról nem beszélve, hogy van egy kompetitív helyzet is, és a megemelt áraink még mindig versenyképesek a versenytársakéval.  

Hozzátette: a fogyasztók rosszul tolerálnának egy éven belüli többszöri áremelést, ezért alapvetően nem ebben gondolkoznak.

Arra a kérdésre, hogy a DIGI-nek mint diszkontbrandnek vége van-e, azt válaszolta:

Nem fogalmaznék ennyire élesen, mert a diszkont nem feltétlenül az olcsóságot jelenti, a szónak van egy pejoratív jelentése is az, hogy az rosszabb minőségű vagy gyengébb, ami a mi esetünkben nem igaz. Az viszont nem mindegy, hogy azonos minőségű szolgáltatások esetén 30-40, vagy 15-20 százalékkal vagyunk olcsóbbak a versenytársakhoz képest.

Arra a felvetésre, hogy a vállalati összevonások automatikusan járnak-e létszámleépítéssel, a vezető azt mondta, valószínűleg szükség lesz a folyamataik mellett az integrációval az egyes szervezetek eltérő mértékű racionalizálására, áramvonalasítására is.

"Amikor arról beszélünk, hogy áramvonalasítjuk a szervezetet nem csupán szebben szeretnénk fogalmazni, hiszen vannak olyan vállalataink, ahol egyes feladatkörökben munkaerőhiánnyal küzdünk, máshol meg éppen túlkínálat van ugyan azokból a funkciókból. Például az a bolthálózat, amivel a DIGI rendelkezik, nem feltétlenül a mai igényekhez lett kialakítva. Már most látjuk, hogy át kell alakítanunk a webes és a személyes kiszolgálás közötti súlyokat, felül kell vizsgálnunk, hogy hol érdemes jelen lennünk és milyen méretű boltokkal. Így lesznek olyan üzleteink, amiket bezárunk, mert már jó ideje nem ott intézik az ügyeiket az előfizetőink, de mellette máshol újak nyitásában is gondolkozunk" - mutatott rá Király István.

Aki szerint a 4iG távközlési cégeinek a teljes integrációja nagyjából 3 év alatt valósulhat meg, miután egy ekkora vállalatcsoportként a külföldi vállalataikra is figyelni kell. Lehet, hogy a külföldi vállalatok nemzetközi összehasonlításban kicsik, viszont a portfólión belüli súlyuk, illetve a jövedelemtermelő képességük arányosan lényegesen jobb, hiszen ezek alapvetően erős, vezető piaci pozícióban lévő társaságokról van szó.

"Albániában a magyarországihoz nagyon hasonló konszolidációt kell levezényelnünk, azon a piacon egy vezetékes és egy mobilportfólióval, illetve egy csak mobilportfólióval rendelkező vállalattal rendelkezünk. Olyan konszolidációt kell lebonyolítanunk, amiből Magyarországon már több is történt, például a T-Mobile és a Telekom, vagy a Vodafone és a UPC között."

Montenegróban nyitottak elsősorban a vezetékes szegmensben, de ez elméleti nyitottságot jelent. A Nyugat-Balkán egy jó növekedési terület, itt folyamatosan merülnek fel lehetőségek, mind az IT, mind a telekommunikációs vonalon, ezeket folyamatosan vizsgálják a tulajdonos 4iG csoporttal együtt. Mint hangsúlyozta,

"Mi nem térképekben gondolkodunk, sokkal inkább a gazdaságosságról, üzleti racionalitásról van szó. Ha van olyan beruházás, ami olyan állapotba hozható, hogy jelentős profittermelő képessége legyen, a szinergiákat ki tudjuk használni, akkor az egy jó célpont."

A 4iG célkitűzéseivel kapcsolatban a többi közt elmondta: akkor lenne elégedett, ha a cég több régiós országban meghatározó piaci részesedéssel rendelkező konvergens szolgáltató lenne, ami azt jelenti, hogy fix és mobil területen is, technológiafüggetlenül képes kommunikációs szolgáltatásokat nyújtani.  

Emellett a 4iG részvényárfolyama mutasson stabilan emelkedő trendet a piacon, növekedést lássanak benne a befektetők, a munkavállalói elégedettség pedig legyen 80-100 százalék között.

- fűzte hozzá.

Az EBIDTA-marzsról pedig nem akart vállalást mondani.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.