Péntek délelőtt 298 fölé gyengült a forint az euróval szemben a devizapiacon, ezzel folytatódott a magyar fizetőeszköz előző napon kezdődött zuhanása. Az mfor.hu által megkérdezett elemző szerint most már valószínűnek tűnik, hogy meglesz a 300 forintos árfolyam, de - véleménye szerint - jelenleg a jegybank is széllel szembe menne, ha beavatkozna, csak lassítani tudná a gyengülést.
Csütörtök délután kezdett meredeken gyengülni a forint az euróval szemben, akkor emelkedett ismét 290 fölé az árfolyam. Péntek reggel folytatódott a zuhanás, délelőttre a 298-as árfolyamot is átlépte az euró jegyzése, ami természetesen történelmi mélypont a forint számára. Ezen már meg sem lepődünk, mivel az elmúlt hetekben sorra dőlnek a rekordok. Tavaly októberben 285-ös árfolyamnál beavatkozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemeléssel, most azonban egyelőre hallgatnak a döntéshozók.
Nem magyar sajátosság
"A mostani forintgyengülés nem hazai folyamatokkal magyarázható, a régió többi devizája is hasonló mértékben esett az utóbbi napokban. A magyar deviza most leginkább a lengyel zlotyval mozog együtt" - mondta el kérdésünkre Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzője. A hét elején néhány napos optimizmus volt tapasztalható az USA-ban, csütörtökön megint nagyon rossz makroadatok jöttek, amik pesszimista hangulatot okoztak - vázolta fel az utóbbi napok eseményeit a szakember.
Dél után nem sokkal 298,04 forintot kellett adni egy euróért a devizapiacon, ez jelentősen magasabb a csütörtöki 290 körüli árfolyamnál. A dollár ára 231,24 forint volt a nap felénél, míg a svájci frankért már több mint 200 forintot kellett adni. Ez utóbbi drágulás különösen érzékenyen érintheti a frankban eladósodott devizahiteleseket.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki kedden kiadott elemzésében, hogy nem lehet hazai eredetű gyengülésről beszélni, a forint is a nemzetközi hangulattal mozog együtt.
"Feltételezéseink szerint a kelet-európai és más feltörekvő piaci devizák a következő hónapokban is nyomás alatt maradnak, amíg a világgazdaság stabilizálódásának nem látszanak a jelei. Így a forint könnyen átlépheti a 300-as értéket az euróval szemben, azonban várakozásaink szerint nem marad ott tartósan" - olvasható az értékelésben.
A régiós fizetőeszközök közül a lengyel zloty 4,442-ig gyengült péntek délre, míg a cseh korona 27,871-ig esett vissza az euróval szemben. A román lejből 4,283-at kellett adni egy euróért délben.
Napokon belül meglehet a 300
"Nagyon úgy néz ki, hogy a következő napokban eléri majd a kritikus 300-as szintet az euró árfolyama. Néhányan már a 320-as árfolyamot sem tartják elképzelhetetlennek, szerintem azonban nem valószínű, hogy ezt elérjük" - vélekedik a Raiffeisen szakértője. Kovács Mátyás szerint a tartósan 300 feletti euróárfolyam már egyértelműen negatív hatással lenne a magyar gazdaságra, főleg a devizahitelesekre.
Körülbelül egy hete két másik elemző az mfor.hu-nak elmondta: a 300 forint feletti euróárfolyam és a 210 feletti svájci frank jegyzés már komolyan érintheti a devizahiteleseket, illetve a magyar gazdaságot. Sokan már a magyar bankokat féltik: egyre gyakrabban hallani olyan véleményeket, hogy a kritikus árfolyamok felett itthon is veszélybe kerülhetnek a kihelyezett devizahitelek.
Egyelőre nem tudni, beavatkozik-e az MNB a 300 forintos árfolyam felett. A jegybanknak több eszköze is van, hogy megpróbálja erősíteni a forintot: egyrészt ismét kamatot emelhet, azonban mivel így is nagyon magas az alapkamat hazánkban, ezért erre kicsi az esély. A másik lehetőség, hogy beavatkozik a piacon, és a devizatartalékokból vesz forintot.
Hol van ilyenkor az MNB?
Tavaly októberben 285 forint körül volt az euró árfolyama, amikor a jegybank beavatkozott egy három százalékos kamatemeléssel. Akkor azonban teljesen más volt a helyzet, mert a hazai történések indokolták a gyengülést, nem pedig a nemzetközi folyamatok.
"A mostani helyzetben csak ideig-óráig tudná elejét venni a gyengülésnek az MNB, azt is csak a devizatartalékok kárára tehetné. Az is elképzelhető, hogy az utóbbi napokban már beavatkozott a jegybank, és próbálta lassítani a forint gyengülését" - vélekedik Kovács Mátyás.
Simor András, az MNB jelenlegi elnöke már 2007. márciusi beiktatásakor is azt emelte ki, hogy a jegybanknak nincs konkrét árfolyamcélja. Az ország számára kedvező, úgynevezett "egyensúlyi árfolyam" egyébként is kényes kérdés, hiszen sem a túl erős, sem a túl gyenge forint nem jó a magyar gazdaságnak, tette hozzá.
A közelmúltban a Költségvetési Bizottság rendkívüli ülésén Simor ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, ennek ellenére figyel a forint árfolyamának alakulására - elsősorban amiatt, hogy az országban fennmaradjon a pénzügyi stabilitás. Magyarországon ugyanis a lakosságnak jóval nagyobb a devizában felhalmozott hitelállománya, mint a környékbeli országok állampolgárainak.
Ezekből a nyilatkozatokból azt lehet kiolvasni, hogy a jegybank nem akar beavatkozni, azonban elképzelhető, hogy egy bizonyos kritikus szint felett mégis kénytelen lesz. Ahogy Kovács Mátyás megjegyezte: lehet, hogy már meg is tette, csak nem tudunk róla.
Arra a kérdésre, hogy a kormány csütörtökön bejelentett tervezett adócsökkentő intézkedései milyen hatással lehetnek a forintra, a Raiffeisen elemzője elmondta: egyelőre nem ismertek a program pontos elemei; legjobban az javítaná az ország hitelességét, ha sikerülne tartani a kitűzött 2,6 százalékos hiánycélt.
"A közeljövőben nem várok jelentős erősödést a forinttól. Az első pozitív hírek a mostani állás szerint az év második felében jöhetnek a nemzetközi gazdaságból, akkor talán kicsit csökken a kockázatkerülés, ami a régiós devizákra is pozitív hatással lehet" - jósolta az elemző.
