Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a lapunkhoz hasonlóan a Klasszis Médiához tartozó Privátbankáron megjelent elemzésében a februári inflációs adatokra reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország továbbra is az uniós rangsor élén áll: a fogyasztóiár-index 5,6 százalék volt, az élelmiszereké 7,1, miközben az EU átlaga 2,7 százalék. Szerinte ez „önmagában kellemetlen a kormányzatnak, de főleg úgy, hogy egészen más üzenetek szerepeltek az országos méretű propagandában: sikerek, jó hírek, gazdasági repülőrajt.” A kontraszt nyomán a kormány korábbi passzivitása után lépéskényszerbe került, először a nyugdíjasoknak szánt vásárlási kedvezmény ötlete merült fel, majd bejelentették az árrésstopot 30 élelmiszerre.
Bod Péter Ákos szerint kérdés, hogy a kiskereskedők megbélyegzése mennyiben megalapozott: „Valóban a kiskereskedők mohósága az infláció fő oka? A kormányzati narratíva valami ilyesmit sugall.” Úgy látja, ezzel a politikai szándék az, hogy a választók haragját a boltok felé terelje. Ugyanakkor az inflációs folyamatok megértéséhez szükséges lenne figyelembe venni a teljes árképzési láncot, hiszen
„a kassza az áru pályájának már a végállomása.”
Fotó: Depositphotos
A termelői árak alakulása alapján a szakember arra következtet, hogy nem a kiskereskedelemben keresendő az áremelkedések elsődleges oka. Példaként említi: 2025 januárjában az ipariár-index 9 százalékos volt, a hazai értékesítés árszintje 6, a kivitelé 10,6 százalékkal nőtt. Az építőipari árak 2023-ban 15,9, 2022-ben 24,5 százalékkal emelkedtek, és még tavaly is folytatódott a drágulás. Mindez szerinte nem szokványos, tekintettel a gyenge keresletre és a visszafogott gazdasági teljesítményre.
Az infláció okai között Bod Péter Ákos kiemeli az adóemeléseket, a forint árfolyamának gyengülését, valamint a verseny lefojtását és a pazarló állami költéseket. Felidézi, hogy „a közpénzek magánvagyonná konvertálása sokak előtt immár eléggé jól látható folyamat”, amelynek egyik fő csatornája a közbeszerzés. A Transparency International elemzése szerint 2021 és 2023 között a négy legnagyobb nyertes a közbeszerzések összegének közel egynegyedét nyerte el.
Figyelmeztetett: „A haveri kapitalista szisztéma visszahúzó hatása középtávon bontakozik ki.” Szerinte a túlárazott beruházások, a kiszorított versenytársak és a csökkenő minőség hosszabb távon gyengítik a gazdaság teljesítményét, miközben a felszínen az állami költés még akár növekedési látszatot is kelthet.
A Benchmark rovat cikkei itt olvashatók el.
Bod Péter Ákos volt a Klasszis Klub Live vendége március elején: a szakember és Csabai Károly főszerkesztő egyebek mellett arról beszélgettek, hogy milyen gazdasági hatásai lehetnek a jegybankelnökváltásnak, hogyan reagáltak erre a piacok, emellett szó esett a monetáris politika és a gazdaságpolitika összefüggéseiről, valamint Bod Péter Ákos saját jegybankelnöki tapasztalatairól is:
