A román kormány beadta a derekát
Hétfő délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be Emil Boc román miniszterelnök, hogy teljes kormányával együtt lemond tisztségéről. A kormányfő szerint azért volt szükség a távozására, hogy "csökkentse a politikai és társadalmi feszültséget". Boc úgy fogalmazott, tudja, hogy rendkívül nehéz helyzetbe került az ország, de az általa képviselt politikára szükség volt azért, hogy ne váljon súlyosabbá a válság. "A megkezdett úton tovább kell haladni" – tette hozzá.
A lemondás előzménye az volt, hogy a román városokban hetek óta kormányellenes tüntetők követelték Boc távozását. Elsősorban a megszorítások ellen tiltakoztak a románok, a miniszterelnökre azonban a másik oldalról is nagy nyomás nehezedett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felől. Románia ugyanis tavaly márciusban írt alá készenléti hitelmegállapodást a szervezettel, az 5 milliárd euróért cserébe vállalt gazdasági intézkedéseket.
"A kormány által tervezett kiigazítások segítenek 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt 2012-ben. Emellett előretekintve a változások a szociális rendszer és az egészségügy reformjára, az adórendszer fejlesztésére fókuszálnak, illetve prioritást élvezhetnek a szervezeti változások, melyek hatékonyabbá tehetik az EU-források felhasználását" - mondta az IMF képviselője Románia kapcsán a megállapodás aláírásakor. A fentiek mellett a Valutaalap szorgalmazta a román állami vállalatok hatékonyabbá tételét, illetve egy román szakszervezeti vezető szerint az új hitelmegállapodás ára volt 30 ezres leépítés a közszférában.
A kormány lemondása nem rendítette meg különösebben a lej árfolyamát: a hétfő délutáni 4,3412-es árfolyam az euróval szemben szinte hajszálra megegyezett a múlt péntekivel. Elemzők szerint a kormányváltás nem befolyásolja érdemben az IMF-program lefutását, vagyis nem várható, hogy az új kormány lassít majd a reformokon. A JP Morgan londoni elemzői közölték, hogy egyébként is a romániai reformok lassulását és "a választásokhoz kötődő kormányzati kiadások" növekedését várták az idén, és továbbra is ezt valószínűsítik. A ház szakértői kiemelték, hogy az IMF/EU-egyezséggel kapcsolatos összes fontos végleges döntést rendszerint az államfő hozta meg, így ameddig ő tisztségében marad, addig várhatóan az IMF/EU-program sem fog kisiklani.
Mi az egykulcsos adó ára?
A román példa számunkra azért érdekes, mert sokáig keleti szomszédunk volt a mintaország az IMF számára. A Boc-kormány megszorításokra koncentráló gazdaságpolitikájával a Valutaalap szakértői elégedettek voltak, többször is pozitívan nyilatkoztak róla. Másrészt pedig Romániában is egykulcsos személyi jövedelemadó van, miközben hazánkkal kapcsolatban sajtóhírekben többször felvetődött, hogy az IMF egyik feltétele az egykulcsos adó visszavonása lehet.
Magyarországgal kapcsolatban az IMF-stáb úgy látja, hogy egy olyan adórendszeri és kiadási oldali intézkedéscsomagra van szükség, amely összhangban van az adósság fenntarthatóságával, de egyúttal nem feltétlenül ássa alá az ország gazdasági növekedési kilátásait és nem fokozza annak sérülékenységét. A problémák rendszerszintű megközelítése emiatt kiterjedhet az egykulcsos adórendszer felülvizsgálatára, a kivetett válságadók mértékének csökkentésére, az alanyi jogon járó transzferek átgondolására, a közszféra létszámának racionalizálására (különösen az önkormányzati szinten), továbbá a tömegközlekedési vállalatok adósságának átszervezésére - írta nemrég megjelent éves értékelésében a szervezet.
Ugyan Romániában is egykulcsos adó van, ott sem hagyta azt szó nélkül a Valutaalap: azt sikerült elérniük, hogy a jelenlegi 16 százalékról ne csökkenjen 10-re az adó kulcsa, és ennek is az volt az ára, hogy az áfa 19-ről 24 százalékra emelkedjen. Vagyis közvetlenül az egykulcsos adó eltörlését nem valószínű, hogy feltételül támaszthatja az IMF, azonban azt akár a magyar kormánynak is tanácsolhatja, hogy a kieső adóbevételeket más forrásból fedezze.
Ahhoz, hogy Románia mintaország legyen az IMF szemében az kellett, hogy még az első hitelmegállapodás ideje alatt 2009-ben 25 százalékkal csökkentsék a közalkalmazotti béreket és befagyasszák a nyugdíjakat. Emellett a már említett áfaemelést kérte a hitelért cserébe a Valutaalap.
A fentiek mellett évek óta vesszőparipája az IMF-nek az állami vállalatok hatékonyságjavítása. Ezen a téren pedig hazánkban is bőven lenne tennivaló, elég csak a MÁV és a BKV sorozatos adósságproblémáira gondolni. Igaz, hogy a kormány a tavaly bemutatott Széll Kálmán Tervben kiemelten kezelte a tömegközlekedés hatékonyabbá tételét, azonban ebből eddig alig valósult meg valami, csak az állami vasúttársaság részleges szanálására jutott pénz.
Beke Károly
mfor.hu
