5p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Egyhangúan támogatta a monetáris tanács hét tagja a jegybanki alapkamat 6 százalékon tartását a legutóbbi, május 16-i kamatdöntő ülésen, amelynek rövidített jegyzőkönyvét szerdán tette közzé az MNB.

A dokumentum szerint a legtöbben úgy érveltek, hogy a legfrissebb információk alapján az infláció 2012 végére a jegybank 3 százalékos inflációs célja közelébe süllyedhet, ezért továbbra is érdemes fenntartani a jelenlegi monetáris kondíciókat. Egyes tagok szerint a változatlan kamatszint mellett szólnak a belső kereslet és a külső hatások bizonytalanságaira visszavezethető kétirányú inflációs kockázatok.

A kamatdöntést követően publikálásra kerülő márciusi béradatok azért lesznek különösen fontosak a következő döntéseknél, mert ezeket a szabályváltoztatásokkal összefüggő - év vége és éve eleje közötti bérátcsoportosítások - hatásai már kevésbé fogják torzítani. Többen kiemelték, hogy az inflációs kilátások megítélését és a következő kamatdöntést júniusban már az új inflációs jelentés is segíteni fogja - olvasható a rövidített jegyzőkönyvben.

A jegybanki rövidített jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a gazdaságot érő költségsokkok miatt az infláció rövidtávon számottevően meghaladhatja az inflációs célt, jövő év végére azonban változatlan jegybanki alapkamat mellett 3 százalék közelébe süllyedhet. A testület megítélése szerint továbbra is kétirányú kockázatok azonosíthatóak az inflációs folyamatokban: a nyersanyagárak, illetve azok erőteljesebb begyűrűzése felfelé mutató, míg a korábban vártnál is gyengébb belső kereslet lefelé mutató kockázatokat jelent.

Mind az infláció, mind a maginfláció meghaladta az inflációs jelentés előrejelzési alappályáját az ez év márciusa óta eltelt rövid időszakban. Egyes tagok szerint ebben az is szerepet játszhatott, hogy a nyers élelmiszereknek a feldolgozott élelmiszerek áraiba történő átgyűrűzése felgyorsulhatott. Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, hogy az idei év első négy hónapjának árdinamikája alapján a nyersanyagárak emelkedése - a cukor egyedi és kiugró áremelkedését figyelmen kívül hagyva - továbbra sem jelent árrobbanást, és az alapanyagárak esetleges korrekciója az inflációs hatást megfékezheti.

Bár az olaj nemzetközi jegyzésára összességében emelkedett az elmúlt hónapokban, az emelkedés hazai benzinárakba történő átgyűrűzését fékezheti az, hogy az üzemanyagok áralakulását befolyásoló késztermékek tőzsdei árai kevésbé emelkedtek, valamint a forint a dollárral szemben felértékelődött. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a háztartási energiaár-befagyasztás feloldása tovább növelheti az inflációt az év második felében - olvasható a jegyzőkönyvben.

A tagok egyetértettek abban, hogy a visszafogott belső kereslet, a negatív kibocsátási rés jelenti továbbra is a dezinflációt támogató legfontosabb tényezőt. Megoszlott ugyanakkor a tagok megítélése az "adókiengedés" és a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésének háztartási fogyasztásra gyakorolt hatásáról. Többen úgy érveltek, hogy a háztartásokat további alkalmazkodásra sarkallja a magas eladósodottság, illetve jelentős jövedelemarányos törlesztő-teher, így esetleges többletjövedelmüket tartozásaik csökkentésére fordítják majd. Mások szerint nem kizárt, hogy a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növekedése miatt a fogyasztás az inflációs előrejelzés alappályájánál dinamikusabban fog növekedni, ami az inflációs nyomást erősítheti.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy Magyarország kockázati megítélése jelentősen és tartósan javult az elmúlt hónapokban. Többen kiemelték ugyanakkor, hogy Magyarország relatív pozíciója nem javult a kelet-közép-európai régiót tekintve az utóbbi hetekben. Megoszlott a tanácstagok véleménye az euroövezet adósságproblémáinak magyar kockázati megítélésre gyakorolt hatásáról. Ami a kilátásokat illeti, több tanácstag úgy látta, hogy az adósságválság súlyosbodása nem zárható ki, ami a forinteszközök kockázati megítélését is negatívan befolyásolhatja. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a kormány Széll Kálmán Terv melletti elkötelezettsége, a konkrét intézkedések ismertetése, illetve végrehajtása ugyanakkor kedvező hatást gyakorolhat Magyarország kockázati megítélésre.

A kamatpolitika lehetőségeinek értékelésekor minden tag a kamatszint tartását javasolta. Legtöbben úgy érveltek, hogy a legfrissebb információk alapján az infláció 2012 végére a jegybank 3 százalékos inflációs célja közelébe süllyedhet, ezért továbbra is érdemes fenntartani a jelenlegi monetáris kondíciókat. Egyes tagok szerint a változatlan kamatszint mellett szólnak a belső kereslet és a külső hatások bizonytalanságaira visszavezethető kétirányú inflációs kockázatok.

A tanács következő kamatmeghatározó ülését 2011. június 20-án tartja, amelyről 2011. július 6-án 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!