Kovács Álmos, akinek annak idején jelentős szerepe volt a készenléti hitelmegállapodás megkötésében, kifejtette: most az unió és az IMF tárgyalódelegációja úgy vélte, a magyar kormány nem tudta kellően alátámasztani, hogy mennyire teljesíthetőek az előírt célok. A tárgyalódelegációk most azt vizsgálták, összhangban vannak-e a magyar kormány gazdaságpolitikai lépései a kitűzött célokkal, így az államháztartási hiánycéllal, vagy a bevételekre, illetve kiadásokra tervezett összegekkel.
Kovács Álmos aláhúzta: a tárgyalások megszakadása az unióval és az IMF-fel szerződött országokkal nem egyedülálló, a közelmúltban Lettországgal, Ukrajnával, majd Romániával is több olyan tárgyalási sorozat volt, amely után további egyeztetéseket tartottak. Mi több, a volt szakállamtitkár emlékeztetett arra: Magyarország történetében 1992-ben, illetve 1993-ban Kupa Mihály, illetve Szabó Iván pénzügyminisztersége idején is időlegesen hosszabb-rövidebb időre felfüggesztették az egyeztetéseket az IMF-fel.
„Az kétségtelen, hogy mivel napjainkban jóval nagyobb nyilvánosságot kapnak az ilyen nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalások - részben a civil szervezetek igényei miatt - a közvélemény jóval előbb kap információkat arról, hogy állnak a megbeszélések, minthogy azokat ténylegesen lezárták volna. Az látszik, hogy a piacok idegesek, ez megmutatkozik a forint árfolyamának elmúlt három napban tapasztalt alakulásában is” – mondta a volt szakállamtitkár.
Kovács Álmos kiemelte: a magyar kormány és az IMF-, illetve az EU-delegáció is úgy látja, további egyeztetések szükségesek a gazdaságpolitikai tervezett célok eléréséről. Ha a két nemzetközi szervezet úgy ítéli meg, hogy a kormány tovább halad az államadósság stabilizálása, majd csökkentése, az államháztartási hiánycél betartásában, akkor előbb-utóbb megegyezés várható.
Mint Kovács Álmos leszögezte, szó sincs arról, hogy az IMF és az Európai Unió diktálná azt, hogy a magyar kormány mit tegyen. A kormány lépéseiről meg kell győzni őket, hogy azok a célok elérését szolgálják, de az IMF, illetve az EU semmilyen konkrét lépést, tervezett intézkedést nem kényszerít rá az országra, csak a kormány saját döntéseit vizsgálja. Aláhúzta: előbb-utóbb a piacok is megnyugszanak, ha azt látják, hogy a magyar kormány a gazdaságpolitikai célokat illetően az előre eltervezett lépéseket folytatja, azaz kitart az államháztartás konszolidálása, a deficitcél teljesítése mellett.
MTI/Menedzsment Fórum