Titokban tartja a kormányzat, milyen lépéseket tervez arra az esetre, ha a benzinkutak nem csökkentik áraikat a régiós szint alá. Pedig a csütörtöki Kormányinfón több, erre irányuló kérdést is feltettek az újságírók. Mint arról szerdán beszámoltunk, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormányülést követően közölte: felszólítja az üzemanyag-kereskedőket arra, hogy áraikat igazítsák a régiós átlaghoz önkéntes alapon.
Ha nem teljesítik a kérést, akkor a kormány „kemény eszközökkel be fog avatkozni”
– tette hozzá a tárcavezető.
Fotó: Wikipedia
Arra számítottunk, a csütörtöki Kormányinfó keretében Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elárulja, mit jelentenek Nagy Márton „kemény eszközei”, ám csalódnunk kellett.
„Ha a kormány nem tartja be önkéntesen ezeket a megállapodásokat, akkor a kormány lesz kénytelen érvényt szerezni ezeknek”
– közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a bejelentések keretében.
„Érvényt fogunk szerezni a megállapodásnak” – válaszolta először a Fidesz-közeli Magyar Nemzet azon kérdésére, milyen eszközöket fognak bevetni, ha nem teljesülnek az elvárások. Mivel a kormánypárti lap újságírója nem kérdezett vissza a konkrétumokra, így továbbra is lógva maradt a kérdés. Erről nem sokkal később az ATV újságírója is érdeklődött, akinek a „dinamikus ársapkára”, illetve „fix ársapkára” vonatkozó felvetésére válaszul a tárcavezető már „alternatív eszközökről” beszélt, és megjegyezte,
„a kormánynak megvannak az eszközei, ezek közül az egyik az, amit Ön említ”.
Ám még mindig nem derült ki, mi vár azokra az üzemanyag-kereskedőkre, akik piacgazdaságban nem csökkentik önként és dalolva a bevételeiket, így az erre vonatkozó konkrét kérdést lapunk is feltette. Gulyás Gergely nekünk is nagyon rejtélyesen fogalmazott. Válasza az volt, hogy ha a kutak nem teljesítik a vállalást,
„ebben az esetben a konkrét eszközöket is ismertetni fogom”.
Csakhogy ez így nagyon féllábas helyzet. Az ugyanis jogállamban elfogadhatatlan, hogy egy piaci szereplő ne tudja, milyen szankcióra számítson, ha szándékosan vagy esetleg önhibáján kívül nem tud teljesíteni egy megállapodást. Még egy szerződésbe is bele kell foglalni, a szerződő felek milyen jogokat érvényesíthetnek, ha a másik nem teljesíti a benne foglaltakat.
Magyarországon ugyanis a három nagy üzemanyag-kereskedőn (Mol, OMV, Shell) túl vannak kisebb láncok is (például az Auchan hálózata vagy a Lukoilt váltó Orlen), illetve elég jelentős az úgynevezett „fehér benzinkutak” száma is, amelyek nem tartoznak sehová, tehát mindenféle megállapodás gyakorlatilag a fejük felett köttettik. Belegondolni is rossz, mit gondolhat most egy független benzinkutas. Ha az elvártnál két-három forinttal magasabb áron adja a naftát, akkor mi vár rá? Ahogy a két nagy pofonosztó legendás filmjében is elhangzik: „Különben mi lesz?” „Különben dühbe jövünk.” Mert a lehetőségek tárháza végtelen, a már említett dinamikus, valamint fix ársapkán túl kapásból ilyen büntetések ugranak be:
- néhány forintos toleranciasáv;
- a régiós átlagár feletti részt be kell fizetni a költségvetésbe;
- a régiós átlagár feletti rész többszörösét be kell fizetni a költségvetésbe;
- egyszeri pénzbüntetés;
- meghatározott időre bezárják a kutat;
- végleg bezárják a kutat;
- jön az állambiztonság egy nagy fekete autóval, bőrkabátos emberekkel, majd börtönbüntetés, vagyonelkobzás, pellengérre állítás.
(Nyilván ez utóbbi már szatíra, és különben se adjak nekik ötleteket!)
Fotó: Videa
Damoklész kardjaként lebeg tehát nemcsak az olajipari óriáscégek, hanem a kis benzinkutak feje felett is egy ismeretlen büntetés, ami akár a legsúlyosabb is lehet. Ez nem méltó egy oly sokat hangoztatott jogállamhoz.
A Kormányinfón az erre vonatkozó kérdésünk itt hallgatható meg:
Az viszont eldőlni látszik, hogy a kabinet egy fillérrel nem hajlandó kivenni a részét az árcsökkentésből. Pedig a fiskális politikának lenne erre mozgástere. Mint arról számos cikkünkben beszámoltunk, az Orbán-kormány január 1-jével magasabb szintre emelte a jövedéki adót, mint ami az uniós irányelv szerinti minimum. Ha ezt a közterhet erre a szintre csökkentenék, az (az áfát is beleszámítva) benzin esetén 16, gázolaj esetén 18 forinttal csökkentené az üzemanyag fogyasztói árát.
Erre azonban egyre kevesebb az esély. Bár két hete lapunk kérdésére Varga Mihály pénzügyminiszter még nem zárta ki a jövedéki adó csökkentésének lehetőségét, a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely már így fogalmazott:
„A központi költségvetés nem tud további bevételekről lemondani, miközben nyilván a cél egy jelentős hiánycsökkentés is.”
A hiánycsökkentés célja természetesen üdvözlendő, és megfelel a jegybank kormány részére küldött elég egyértelmű üzenetének is, melyről az ugyancsak a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, a Privátbankár is beszámolt. Ám az akár önkéntes, akár kikényszerített alacsonyabb fogyasztói ár értelemszerűen alacsonyabb áfabevételt is jelent. És akkor a kígyó a saját farkába harap.
