Egészen rendkívüli helyzet fog idén kialakulni a szerény nyugdíj- és a brutális minimálbér-emelések következtében, minekután a kormány csak az inflációt veszi figyelembe az időskori ellátások emelésénél. Arról, hogy az ilyen - bérváltozással nem törődő - emelésnek milyen következményei vannak, többször is írtunk már. Például akkor, amikor az elmúlt néhány évben felgyorsuló folyamatról számoltunk be, mely eredményeként egyre nagyobb a hivatalosan, statisztikailag is szegénynek számító nyugdíjasok aránya.
Nem kell hozzá túl nagy jóstehetség, de ezen a trenden az idei év sem fog változtatni, sőt! De kezdjük először az ismert tényekkel. Idén 5 százalékkal emelte a kormány a nyugdíjakat, aminek eredményeként 7886 forinttal, 165 610 forint lesz az átlagos öregségi nyugdíj.
Emellett a minimálbér brutális mértékkel, közel 20 százalékkal nőtt január elsejétől, ami a versenyszféra más bérkategóriáira is hatással lesz, így 2022-ben is dinamikus, akár kétszámjegyű lehet a bérnövekedés üteme.
Az átlagos nyugdíjra visszakanyarodva, jelen cikkünkben egy sokkal átfogóbb adattal fogunk dolgozni, a nyugdíjak, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők átlagos ellátásával. Vagyis azok átlagával, akik nemcsak a korhatár betöltése révén, hanem más módon is nyugellátásra jogosultak. A Központi Statisztikai Hivatal adatsora szerint 2021. januárjában az összes ellátás átlaga 137 375 forint volt (szerk.: az öregségi nyugdíj átlaga 150 571 forint - ezzel kalkuláltunk mi is a korábbi cikkeinkben).
Mivel tavaly kétszer is korrigálta kormány a nyugdíjakat, ezt 1,8 százalékkal kell emelnünk és csak utána számolhatjuk ki az ez év januári átlagot, ami 5 százalékkal nőtt tovább. Ezek eredményeként az ellátások átlaga 146 840 forintra fog emelkedni. Ám akárcsak a bérekben, úgy ezen a téren is hatalmas különbségek vannak a megyék között.
A legmagasabb az ellátások átlaga Budapesten, ahol az idei emelés után 181 875 forintot kaptunk. A fővárosi értéktől jócskán leszakadva következik Fejér megye, ahol átlagosan 156 522 forintot kapnak az érintettek, a dobogó harmadik fokára pedig Pest megye került 155 259 forinttal.
A rangsor legvégén az ország keleti megyéi szerepelnek. A legalacsonyabb a nyugellátások átlaga Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 124 972 forintra jön ki. Az előtte álló Békés megyében 128 668, Bács-Kiskunban pedig 130 324 forint az átlag.
A legmagasabb és a legalacsonyabb átlagot regisztráló Budapest és Szabolcs megye között 56 903 forintos különbség van. Ez az olló a két megye között egyébként 2000 óta, amióta rendelkezésre állnak ezek az adatok, évről évre folyamatosan nyílik. 2000-ben még "csak" 12 ezer forinttal haladta meg a fővárosi átlag a Szabolcs megyeit. És még egy érdekes információ:
idén a legkeletibb megyében élő érintettek annyit kapnak átlagosan, mint 2014-ben a fővárosiak.
De térjünk vissza az eredeti felvetésünkhöz. A fenti ábrán jól látható, hogy a három legalacsonyabb átlag annyira kevés, hogy idén ez már nem éri el a nettó minimálbér összegét, a 133 ezer forintot sem.
- a Szabolcs megyeiek,
- a Békés megyeiek,
- valamint a Bács-Kiskun megyeiek
átlagosan még a kötelezően fizetendő legkisebb bérnek megfelelő összeget sem kapják meg havonta. Igaz, a Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek sem örülhetnek túlzottan, hiszen mindössze 1743 forinttal magasabb a megyei átlagos nyugellátás a nettó minimálbérnél.
Amennyiben az iménti becslésünk helyesnek bizonyul majd, úgy újabb kellemetlen következményként jegyezhetjük ezt fel az inflációkövető nyugdíjemelés számlájára. Ugyanakkor újabb érvként is szolgálhat ez a tény arra, hogy ideje figyelembevenni a bérnövekedési ütemet is az ellátások emelésekor.
