<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Meddig tart még a háború, és mi vár Magyarországra? Jól helyezkedik a kormány? Meddig bírja anyagilag Oroszország? Hogyan és miből lehet majd újjáépíteni Ukrajnát?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Káncz Csabával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. december 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az újabb kamatemelés kapcsán az MNB kommunikációjában a gazdaság dinamikus erősödésére vezette vissza a megugró inflációt, ám ez nemzetközi kitekintésben korántsem olyan elsöprő. A háttérben sokkal inkább a forint mélyrepülése áll Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke szerint.

Az MNB július 27-én ismét kamatemelésről döntött: 30 bázisponttal (0,3 százalékkal) vitte feljebb a kereskedelmi bankok és a jegybank közötti ügyletek kamatait. Az egynapos (O /N) betéti kamat 0,25 százalékra, míg az O/N és az 1 hetes fedezett hitelek kamata 2,15 százalékra változott. Az emelés mértéke csekély, bár sokan ennyit sem vártak. Ezzel az MNB immár nulla feletti nominális (ám továbbra is negatív reál-) kamatokat számol fel a bankszektorral szemben.

Mi változik meg ettől másnap és harmadnap? Az alapkamattól függő kamatkondíciók azonnal, ez esetben is csekély mértékben.

Az persze, aki a jelzáloghitelére már a következő fordulónap többet fizet, nem lesz megértőbb attól, ha felidézzük: volt már (válságos időkben) 300 bázispontos emelés is.

Másokat ilyen közvetlenül nem érinti a döntés: a már megkötött rögzített kamatú hitelügyleteikre a lejárati időn belül nem hat ki a jegybanki kamatok változása. A most kötendő ügyleteknél azonban mind betételfogadó, mind hitelnyújtó oldalon beszűrődik az a tény, hogy a bankok számára is megnőtt a pénz ára. A folyamatnak – amint azt MNB tisztségviselői jelezték – nincs még vége.

Röviden tehát: a jegybanki alapkamathoz kötött konstrukciókat rögtön érinti az emelés, a gazdasági folyamatokat viszont tompítva és áttételesen. Kivéve a várakozásokat. Bel- és külföldön egyaránt jól értelmezhető üzenete van annak, hogy

a 2016 óta folyamatosan emelkedő infláció végre valóban kezd számítani a jegybanknál, szavakban és tettekben is látható módon.

Amint elég sokan elmondták már: évek óta laza, a gazdasági növekedést szolgáló volt az MNB politikája. Az egyértelműen túlfűtött 2019-es évben már elég nyilvánvaló lett, hogy régen túl kellett volna lennünk az első kamatemeléseken, részben a túlfűtöttség ellensúlyozására, részben pedig hogy legyen honnan visszavinni a kamatszintet az akkor általánosan anticipált ütemesés („ha jön a válság”) bekövetkezésének esetére.

Aztán tényleg jött a nagy visszaesés, megjött a válság, noha nem az, amiről két éve annyi szó esett. A járvány miatti zavarok, gyors átrendeződések, kusza adatok idején viszont 2020 tavaszán akkor sem lehetett volna kamatot emelni, ha valaki kristálytisztán előre látja a 2021 derekán fellépő 5 százalék feletti fogyasztói árindexet, és a 4 százalék körüli maginflációt. No, de ez a múlt, nézzük a jövőt.   

A jegybanki döntés azt is tartalmazza, hogy a kamatemelési ciklus folytatódik. A döntés helyes. Az indoklása azonban nem a lényeggel foglalkozik.

A jegybanki közlemény jól feldicséri a magyar helyreállítást (és abban implicit módon a kormányt meg saját magát), mintha a kirobbanó magyar növekedés miatt állt volna elő most az a helyzet, hogy ismét kamatot kell emelni. A kommüniké felsorolja, hogy 2021-ben a magyar gazdaság 6 százalék körül, 2022-ben a remények szerint 5,5, 2023-ban pedig majd 3,5 százalékkal bővül; az MNB várakozásai szerint „a magyar gazdaság helyreállása európai összevetésben is az egyik leggyorsabb lehet”. Vagy így lesz, vagy nem. Az viszont biztos, hogy már most az EU leginflációsabb gazdasága a mienk.


Find more statistics at Statista

Kamatot emelni ezért kell, és nem amiatt, mert veszélyesen gyors ütemben száguld a magyar gazdaság. Az üzleti ciklusunk megítéléséhez támpont lehet az IMF legújabb előrejelzése, mely szerint a tavalyi 3,2 százalékos csökkentést követően idén 6 százalékos, jövőre 4,9 százalékos a várt globális növekedési ütem.

A magyar gazdaság tavaly a világátlagot jelentősen meghaladó (5 százalékos) teljesítmény-esést szenvedett el. A 2021-ben az 5 és 6 százalék közötti növekedés csak „békeidőben” számítana dübörgésnek – most az éves (és pláne a negyedéves) növekedési indexek csakis a tavalyi visszaesés adatai ismeretében értelmezhetők.

A világátlag csak egy a támpontok közül konjunktúránk megítéléséhez. A nemzetközileg erősen nyitott német gazdaság is a globális átlagnál nagyobb visszaesést szenvedett el tavaly (4,8%), ennek korrekciója az idénre várható 3,6 százalék, és jövőre 4,4 százalék. A térség hozzánk hasonló adottságú, fejlettségű és járványügyi állapotú országai kissé jobb növekedési adatokat mutatnak fel.

Ám a GDP-adatokat ilyen viszonyok között a járvány súlyossága és az arra adott szabályozói választ együttesének figyelembe vételével lehet értelmesen megítélni. Ahol az életek megőrzését tették a kormánypolitika középpontjába, mint Nyugat-Európa számos országában, ott viszonylag kis mortalitás és szigorúbb lezárás (nagyobb output-visszaesés) következett be tavaly. A magyar szomorúan nagyarányú mortalitás a nemzetközi rangsorok felső tartományába helyezett minket a mögöttünk hagyott tizenkét hónapban. Reménykedünk a javulásban: a világátlagnál jobb, európai viszonylatban átlagos effektív oltási védettségünk mellett talán nem jár további nagyarányú életveszteséggel a gazdaság és a társadalmi élet mostani kinyitása.

A magyar gazdaság, amelynek egyik fele intenzíven bele van ékelve a globális (leginkább német) termelési láncokba, a másik fele pedig a hazai kereslet alakulásának van nagyon kitéve, nem dübörög. De nem is vergődik: igyekszik helyt állni a körülmények között. Azok pedig változékonyak. Ha kimaradnak fontos termelési komponensek, miként a chipek az autóiparban, akkor egy időre leáll a magyarországi összeszerelő üzem – aztán vagy behozza az év során a kiesett heteket, vagy nem, az ügynek persze kihatása lesz a magyar ipari termelési statisztika alakulására. Ha a fogyasztói hangulat javul, akkor a kényszerből felduzzadó lakossági megtakarítások megjelennek a hazai áru- és szolgáltatás-piacokon effektív keresletként; ha viszont ismét pesszimistábbra fordul a hangulat, akkor a hazai piacra termelők gyengébb évet zárnak majd. A bruttó hazai termék alakulását tehát jelentős részt olyan tényezők alakítják, amelyekre nem igazán van kihatása a gazdaságpolitikának.

Az árak azonban nőnek, és amint már taglaltuk a tavasszal, több okból is, de a legfontosabb a forint értékvesztése. Ennyire nyitott gazdaságban az import aránya igen nagy; mindaddig, amíg a külpiacokon stabilak vagy csökkennek az árak, amint ez jellemző volt 2012 és 2019 között, akkor nem lehet nagy gond a hazai árszinttel sem, csak a forintárfolyam időkénti jelentős gyengülése fejt ki inflációs nyomást. De a trend bizony tartós forintgyengülést mutatott. Ez pedig egyáltalán nem szükségszerű. Ha igaz (lenne), hogy a magyar gazdaság tartósan és rendszeresen gyorsabban növekszik a fejlett uniós országok által dominált EU-átlagnál, és külső pénzügyi egyensúly-zavarok sem lépnek fel az ide zúduló uniós transzferek miatt, akkor a forintnak tendenciaszerűen erősödnie, nem pedig gyengülnie kellene.

A forint azonban gyengül, Az MNB nyilvánvalóvá tette, hogy nem bánja a gyenge valutát, mert az jó az exportőröknek, ami pedig szerintük jó a nemzetgazdasági növekedésnek. A nemzeti valuta devalvációja viszont felerősíti az árak növekedését, és most nincs már olyan kényelmes visszafogó tényező, mint korábban. Sőt jelenleg szelektív módon ugyan, de a külső termékárak és fontos szolgáltatások tarifái komoly emelkedést produkálnak a nemzetközi piacokon.

Meg tudja állítani az árfolyamgyengülést az MNB kamatemelése? A jegybanki kamatok még mindig jelentős negatív reálkamatot jelentenek, bármelyik árindexet vesszük, és akár előre, akár visszafele tekintve vetjük össze a jegybank betéti és hitelkamatait az árszint változásával. Ez az állapot elment a legutóbbi időkig, az általánosan nyomott kamatok időszakában; ám annak már vége. Így viszont azt látni, hogy a mainál jóval magasabb kamatszinten sem lennének versenyképesek a forint-aktívák, beszámolva az országkockázatot.

És itt jutottunk el a magyar ügy sajátosságához.

A magyar országkockázati besorolás lényegesen gyengébb a lengyel, szlovák vagy cseh szintnél. Minket egyszerűen más, kockázatosabb országcsoportba sorol a pénzvilág.

Ezért nem elég csupán a makrogazdasági mutatókat nézni, és reménykedve megemlíteni, hogy az államadósságunk nem is sokkal nagyobb arányú, mint a V4 átlaga (de igen!): a mi kockázati osztályunkhoz képest bizony túl nagy lett mára az adósságráta, és különösen nagy a mostani és a jövő évre beállított államháztartási hiány. Ezt érzékeli most már az MNB is.

Fizetési mérlegünk állapota jelenleg rendben lévő, persze a további alakulása nagymértékben függ az uniós transzferek sorsától. Minden olyan kockázat, amely az eddig kilátásba helyezett EU-pénzek elakadásával kapcsolatos, ront a magyar pénzügyi helyzet megítélésén. A nagyobb érzékelt kockázathoz pedig nagyobb kamatelvárás tartozik; a mainál is kockázatosabbnak ítélt Magyarország piaci finanszírozásához már nagyon nem elég a megemelt kamatszint sem.

A nagy kérdés immár az, hogy hova tart Magyarország. A kormány minden lehetséges választási helyzetben az utóbbi hetekben a konfrontatívabb válasz mellett döntött: az országkockázat ettől csak növekedni tud. Ahhoz pedig még nagyobb kamatfelár tartozna.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.