<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p


			
		
		


		
		

Az újabb kamatemelés kapcsán az MNB kommunikációjában a gazdaság dinamikus erősödésére vezette vissza a megugró inflációt, ám ez nemzetközi kitekintésben korántsem olyan elsöprő. A háttérben sokkal inkább a forint mélyrepülése áll Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke szerint.

Az MNB július 27-én ismét kamatemelésről döntött: 30 bázisponttal (0,3 százalékkal) vitte feljebb a kereskedelmi bankok és a jegybank közötti ügyletek kamatait. Az egynapos (O /N) betéti kamat 0,25 százalékra, míg az O/N és az 1 hetes fedezett hitelek kamata 2,15 százalékra változott. Az emelés mértéke csekély, bár sokan ennyit sem vártak. Ezzel az MNB immár nulla feletti nominális (ám továbbra is negatív reál-) kamatokat számol fel a bankszektorral szemben.

Mi változik meg ettől másnap és harmadnap? Az alapkamattól függő kamatkondíciók azonnal, ez esetben is csekély mértékben.

Az persze, aki a jelzáloghitelére már a következő fordulónap többet fizet, nem lesz megértőbb attól, ha felidézzük: volt már (válságos időkben) 300 bázispontos emelés is.

Másokat ilyen közvetlenül nem érinti a döntés: a már megkötött rögzített kamatú hitelügyleteikre a lejárati időn belül nem hat ki a jegybanki kamatok változása. A most kötendő ügyleteknél azonban mind betételfogadó, mind hitelnyújtó oldalon beszűrődik az a tény, hogy a bankok számára is megnőtt a pénz ára. A folyamatnak – amint azt MNB tisztségviselői jelezték – nincs még vége.

Röviden tehát: a jegybanki alapkamathoz kötött konstrukciókat rögtön érinti az emelés, a gazdasági folyamatokat viszont tompítva és áttételesen. Kivéve a várakozásokat. Bel- és külföldön egyaránt jól értelmezhető üzenete van annak, hogy

a 2016 óta folyamatosan emelkedő infláció végre valóban kezd számítani a jegybanknál, szavakban és tettekben is látható módon.

Amint elég sokan elmondták már: évek óta laza, a gazdasági növekedést szolgáló volt az MNB politikája. Az egyértelműen túlfűtött 2019-es évben már elég nyilvánvaló lett, hogy régen túl kellett volna lennünk az első kamatemeléseken, részben a túlfűtöttség ellensúlyozására, részben pedig hogy legyen honnan visszavinni a kamatszintet az akkor általánosan anticipált ütemesés („ha jön a válság”) bekövetkezésének esetére.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.