A döntés 1176 települést érint, az ebben a körben szereplő, kétezres lélekszám alatti települések pedig idén március 31-éig megkapják a négy évre szóló összeg felét.
Az adósságkonszolidációban nem részesült települések kötelező önkormányzati feladataikhoz kapcsolódó tevékenységekre használhatják fel a támogatási forrást, például út- és hídépítésre, felújításra, az intézményhálózat korszerűsítésére - mondta Tállai András, hozzátéve, hogy az igénylést belügyminisztériumi rendelet szabályozza majd. A különböző támogatási összegeket lakosságszám szerint szabták meg, s megnézték, hogy az adott településkategóriában mennyi volt a konszolidáció átlagos mértéke - magyarázta az államtitkár -, és ezt az összeget fogják megkapni négy év alatt az érintettek.
A legkisebb összeget a 18 fős Zala megyei Felsőszenterzsébet kapja, ez az első két évre másfél millió forint, majd később ugyanennyi. A legmagasabb összegben az 1990 lakosú Szabolcs-Szatmár megyei Szamosszeg részesül, a település most 20 millió forintot kap, majd a következő három évben még összesen 20 milliót.
Az önkormányzatok összevonhatják a támogatásokat, nem kell azonnal elszámolni. A felhasználásról a települések a Belügyminisztériummal kötnek szerződést. Tállai András kiemelte: a kormány teljesítette ígéretét, amely szerint az eladósodott önkormányzatokat kimenti az adósságcsapdából, a hitelt fel nem vevő településeket pedig anyagilag kompenzálja.
Az állam korábban a megyei önkormányzatoktól 196 milliárd, az ötezer lakos alatti településektől 74 milliárd, az ötezer fő felettiektől pedig 610 milliárd forint adósságot vett át. A 2013. december 31-én fennálló mintegy 400 milliárd forintos önkormányzati adósságállomány teljes átvállalása folyamatban van.
MTI
