A kutatóintézet legfrissebb előrejelzése szerint az éves átlagos infláció az idén 4,4 százalék lehet, alacsonyabb az augusztusban várt 4,7 százaléknál. Jövőre a fogyasztói árak átlagosan 4 százalékkal nőhetnek.
A beruházások az idei 5 százalékos visszaesés után jövőre már 6 százalékkal nőnek az év egészében a kutatóintézet szerint.
Az idén éves átlagban 9,8 százalék, év végén pedig - elsősorban a szezonális hatások miatt - 10,3 százalék körüli munkanélküliség várható Magyarországon - mondta Vértes András, a GKI elnöke a prognózist ismertető sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Vértes András hangsúlyozta: a foglalkoztatás mélypontja 2010 első negyedévében várható, a jövő év egészére azonban az ideivel megegyező, 9,8 százalékos munkanélküliséget várnak.
A GKI előrejelzése szerint a lakosság reáljövedelme az idén 4-5 százalékkal esik vissza a munkanélküliség növekedése és a szociális kiadások szigorítása miatt, jövőre pedig a jövedelmek stagnálása várható.
A magyar gazdaság 2010-ben az Európai Unió (EU) egészéhez hasonlóan stagnálni fog, ez azt jelenti, hogy a gazdaság egy plusz-mínusz egy százalékos sávban bővülhet vagy zsugorodhat, bár Magyarországon inkább egy kisebb csökkenés valószínűsíthető - fejtette ki Vértes András. Hozzáfűzte: az előző év azonos időszakához képest 2010 második félévétől várható szerény növekedés.
A GKI elnöke elmondta, hogy világszerte - így Magyarországon is - a reálfolyamatok javulását vetíti előre a konjunktúra- és tőzsdeindexek emelkedése, valamint a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának növekedése. Lényeges különbségek figyelhetők meg a válsághoz való alkalmazkodás stratégiáiban: míg Magyarország 2009-2010-ben a fogyasztás jelentős csökkentésével és a beruházási ráta megőrzésével reagál a válságra, addig az Európai Unió országaiban jellemzően stagnál a fogyasztás, miközben a beruházások zuhannak - fejtette ki Vértes András.
Kiemelte: a fejlett országokban legkorábban 2012-ben térhetnek vissza a gazdaságok a GDP korábbi szintjéhez, így valószínűleg egy ötéves, 2007-től 2012-ig tartó válságról beszélhetünk. A GKI elnöke a jövőre esedékes magyar választásokkal kapcsolatban elmondta: mivel a pénzpiac világossá tette, hogy csökkenő államadósság-rátát, illetve mérséklődő külföldi adósságot hajlandó finanszírozni, ezért a jelenlegitől makrogazdasági hatásaiban lényegileg eltérő gazdaságpolitika tartósan aligha valósítható meg.
Magyarországon a lakossági hitelfelvétel zuhanása miatt a fogyasztás 6,7 százalékkal csökken 2009-ben a GKI szerint, míg jövőre stagnálást várnak. Eközben a lakosság megtakarítási hajlandósága látványosan, a GDP 5 százalékára emelkedhet 2009-ben, és 2010-ben is körülbelül ezen a szinten marad a nettó megtakarítási ráta.
Jövőre - az idei 5 százalékos mérséklődés után - a beruházások 6 százalékos növekedése várható, így visszatérve a 2008-as szintre. Az idei beruházás-visszaesést az európai uniós forrásokból finanszírozott, nagyrészt infrastrukturális beruházások fékezhetik - mondta Vértes András.
A külkereskedelemben 2009 egészére mintegy 4,5 milliárd euró aktívum várható, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg nagyjából egyensúlyban lesz. A magyar gazdaság 2009-ben nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást, mivel a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy a korábbi hitelek visszafizetésére fordítja. 2010-ben az áruforgalmi aktívum 3 milliárd euróra csökken az előrejelzés szerint, mivel jövőre még aligha emelkedő belföldi felhasználás mellett az exportnál legalább egy százalékponttal gyorsabb importnövekedés - 4 illetve 5 százalék - és némi cserearány-romlás várható.
A GKI a második félévre 270 forintos euró árfolyammal számol, és a jegybanki alapkamat további csökkentését várja. Utóbbit prognózisuk szerint a Magyar Nemzeti Bank év végére 6,5-7 százalék körüli értékre mérsékli. 2010 végére 6 százalék körüli alapkamatot, és éves átlagban 265 forintos euró árfolyamot vár a GKI.
A bruttó államadósság a GDP százalékában a 2008 végi 73 százalékról 2009 végére 80 százalékra emelkedik, és 2010 végén is hasonlóan alakul. Az idei romlás főleg a GDP csökkenésével függ össze. Az infláció jövőre éves átlagban 4 százalék lehet, mivel az első félévben 5 százalék körüli érték az év végére 3 százalékra csökken.
2009-ben a költségvetés adó- és járulékbevételei mintegy 750 milliárd forinttal lesznek kisebbek a büdzsé tervezésekor feltételezettnél, miközben az államháztartás kiadásainál a költségvetési törvényhez képest 400 milliárd forint megtakarítás várható.
A magyar gazdaság 2010-ben egyensúlyi szempontból az európai középmezőny élére kerülhet, amely pozíció megőrzése esetén a válság utáni időszakra viszonylag kedvező versenyképességi és növekedési pozícióba hozhatja magát - összegzett Vértes András.
MTI/Menedzsment Fórum
