A lakbérek esetében több mint 10 százalékkal emelkedett az országos index 2020 decembere és 2021 decembere között, a drágulás pedig az idei év első hónapjaiban is folytatódott: májusban országosan 9,7, a fővárosban pedig 5,8 százalékkal haladták meg a bérleti díjak a koronavírus-járvány előtti csúcsot.
A lakásárak országosan több mint 15 százalékkal emelkedtek 2020 negyedik negyedéve és 2021 utolsó három hónapja között, idén pedig még meredekebb növekedés mehetett végbe az előrejelzések szerint. A lakások jelentős drágulása miatt annak ellenére is kedvezőtlenebbé váltak a kollégiumi elhelyezést kiváltó, befektetési célú lakásvásárlás feltételei, hogy emelkedtek a bérleti díjak – állapították meg a Takarék Index szakértői.
Magas árakra kell számítani a budapesti egyetemi helyszíneken
A fővárosban az 1 millió forintot is meghaladó fajlagos négyzetméteráron kínáltak lakásokat a legdrágább, V. kerületben 2021-ben, de az I. kerületben is 900 ezer forint felett voltak a négyzetméterenkénti átlagárak.
Az egyetemisták körében legnépszerűbb belső városrészek közül a legolcsóbb Palotanegyedben valamivel 700 ezer forint feletti négyzetméterárakkal találkozhattak a vevők, míg a kijjebb eső részeken 650 és 870 ezer forint között mozogtak az árak: a legtöbbet Ferencváros rehabilitációs részén kellett fizetni, nem sokkal maradt el tőle a Corvin-negyed. A külsőbb helyszínek közül a legalacsonyabb áron a Magdolnanegyedben és Újpesten lehetett ingatlanhoz jutni, átlagosan négyzetméterenkénti 600 ezer forintért.
A szakértők által vizsgált helyszínek közül tavaly a ferencvárosi rehabilitációs területen, Óbudán, Angyalföldön és a Magdolnanegyedben nőttek a leginkább, több mint 10 százalékkal az átlagos négyzetméterárak az egy évvel korábbihoz képest.
Tízéves időtávon, 2011 és 2021 között az egyetemisták körében legnépszerűbb belső városrészek közül a Palotanegyed drágult a legnagyobb mértékben, megelőzve Külső-Erzsébetvárost, Belső-Erzsébetvárost és Külső-Terézvárost: mindenhol több mint 300 százalékos volt az átlagos négyzetméterárak emelkedése, amely a többi belső helyszínen is megközelítette a 200 százalékot.
A némileg kijjebb eső egyetemi helyszínek között szintén voltak olyanok, ahol hozzávetőleg háromszorosukra nőttek a fajlagos négyzetméterárak tíz év alatt: Lágymányoson, Óbudán, Szentimrevárosban és Ferencváros rehabilitációs részein. Ebben a csoportban a Corvin-negyedben ment végbe a legkisebb árnövekedés, de itt is duplázódtak az árak tíz év alatt.
Az egyetemi helyszíneknek jó alternatívát jelentő, de a központtól még kijjebb eső helyszíneken is jelentős, a Magdolnanegyedben csaknem négyszeres, a többi helyszínen pedig körülbelül háromszoros áremelkedést mértek 2011 és 2021 között az átlagos négyzetméterárakban.
Gödöllő a legdrágább, Miskolc a legolcsóbb vidéki egyetemi város
Vidéken továbbra is jóval alacsonyabbak a lakásárak, mint a fővárosban. A vizsgált egyetemi helyszínek közül Gödöllő a legdrágább, de a négyzetméterenként fizetendő átlagos összeg ott sem érte el az 500 ezer forintot 2021-ben. A második helyen Debrecen áll 490 ezer forint alatti fajlagos árral, míg Veszprémben és Győrben 460 és 470 ezer forint között mozogtak a négyzetméterárak. A nagyobb egyetemi helyszínek közül a legolcsóbb továbbra is Miskolc, ahol nem érte el a 300 ezer forintot a lakásokért négyzetméterenként fizetendő összeg.
Tavaly az összes vidéki egyetemi város lakáspiacán drágulás volt jellemző, Miskolcon és Szegeden 18 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. Gödöllőn 16, Debrecenben és Győrben 14 százalékos, Veszprémben 13 százalékos volt a növekedés. A vizsgált helyszínek közül a legkevésbé, 10 százalékkal Pécsen nőttek az árak 2020-hoz képest.
Ötéves időtávon, 2016 és 2021 között vizsgálva Miskolcon drágultak a leginkább az ingatlanok a vidéki egyetemi városok közül, több mint 130 százalékkal emelkedtek a fajlagos négyzetméterárak. Szegeden meghaladta, Veszprémben megközelítette a 120 százalékot. Duplázódtak az árak Pécsen (108 százalék), Debrecenben (107 százalék) és Gödöllőn (106 százalék). A legkisebb mértékben, 84 százalékkal Győrben emelkedtek az átlagos négyzetméterárak.
Vidéken kedvezőbbek a fedezeti időtávok
A Takarék Index elemzői minden évben megvizsgálják, milyen lehetőségeik vannak az egyetemista gyereküknek lakhatást kereső családoknak, érdemes lehet-e a lakásvásárlás mellett dönteni a bérlés helyett, és mi az a minimum idő, amelynek elteltével megegyezik a vásárlás és a bérlés költsége. A modell piaci átlagokkal, 40 négyzetméteres lakással számol, a figyelembe vett paraméterek között szerepel a hitel, a hitelfelvételi és az ügyvédi költségek, az illeték, a beköltözéssel járó kiadások, az amortizáció. (A fedezeti időtávok kiszámításához a Takarék Index budapesti kerületeket és a városokat jellemző átlagos fajlagos lakásáradatai mellett a Duna House bérletidíj-adatait használták fel az elemzők.)
A fővárosban jelenleg 7,9 és 19,1 év között alakulnak a fedezeti időtávok a vizsgált helyszíneken. A legalacsonyabb a XV. kerületben, a legmagasabb a II. és az V. kerületben. Ha a lakás egy szobáját kiadja a család más egyetemistának, a számítás szerint csökken a vásárlás költsége, ezzel együtt a fedezeti időtáv is. A 3-5 éves képzési időt azonban még így is meghaladják: a bérleti díjak jelenlegi szintje mellett 4,3 és 10,5 év között alakulnak.
A vidéki nagy egyetemi városokban a fővárosinál továbbra is alacsonyabb, az elmúlt évekhez képest azonban növekvő fedezeti időtávokat látni. Szobakiadás nélkül 3,2-6,5 év között mozogtak az értékek, a legalacsonyabb Miskolcon, a legmagasabb Győrben volt. Szobakiadással kedvezőbb a helyzet: 2 és 3,6 év közötti, vagyis nagyjából lefedi a képzés időtartamát.
A fedezeti időtávok már 2021-ben is jelentős mértékben növekedtek, és az emelkedés idén is folytatódott. Hiába drágultak ugyanis a bérleti díjak, a lakásárak növekedését nem tudták ellensúlyozni, miközben a hitelfelvétel is jelentősen drágult. A fedezeti időtáv Budapesten és vidéken is a korábbi többszörösére emelkedett.
Abszolút értékben a növekedés erősebb volt Budapesten, mint vidéken. A főváros legdrágább részén, az V. kerületben szobakiadás nélkül 2019-ben még 6 év, 2022-ben már 19,1 év, szobakiadással 3,4 év, illetve 10,5 év volt. A vidéki városok közül listavezető Győrben három éve szobakiadás nélkül még 2,6, idén viszont már 6,5 év, szobakiadással pedig 1,7 év, valamint 3,7 év volt.
