A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden reggel közölt, márciusi nyers adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene - egyszerűbben mondva a mennyiségi eladások - 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a naptárhatással igazított számok pedig 4,2 százalékos növekedésről tanúskodnak.
Fotó: Depositphotos
Meglepetés történt
A márciusi éves szintű növekedés elsősorban az élelmiszer-forgalom volumenének 5,7 százalékos bővülésének és az üzemanyag-forgalom 3,3 százalékos növekedésének köszönhető. A tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszerek csoportjában viszont mindössze 0,6 százalékos volt a többlet, ez lényegében stagnálásnak felel meg. Egyben azt mutatja, hogy a drágább cikkeket forgalmazó boltok még nem kaptak lendületet.
Meglehetősen erős pozitív meglepetést hozott a márciusi kiskereskedelmi teljesítmény. Havi alapon ugyanis – szezonális és munkanaphatással igazítva – az előző havi 0,6 százalékos zsugorodás után az értékesítés volumene a szektorok összességét vizsgálva 2 százalékkal bővült. A dinamikus egyhavi növekedés következtében az éves bázisú index is nagymértékben javulni tudott és az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékos növekedést regisztrált a szektor, a naptárhatást is figyelembe véve. Ilyen ütemű bővülésre egyáltalán nem számított a piac, különösen az első negyedéves GDP fényében nem, hiszen ott nem lett kiemelve a jól teljesítő szektorok között a kereskedelem - kommentálta a keddi adatoka Virovácz Péter, az ING elemzője.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a márciusi adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom fokozatosan éledezik. Ezt a reálkeresetek növekedése már eddig is indokolta volna, ám a korábbiakban ennek ellenére sok esetben gyenge adat érkezett az ágazatból. Márciusban ugyanakkor az ágazat forgalmának volumene mind éves, mind havi érdemi bővülést mutatott. Ezt tehát nagyban támogatta a reálbérek kedvező alakulása: a februári keresetek, amelyeket a munkavállalók jellemzően március elején kapnak meg, közel 10 százalékkal többet értek átlagosan, mint egy évvel korábban. Regős Gábor is úgy véli, a fogyasztásnak szerepe lehetett a piaci várakozásoknál kedvezőbb első negyedéves GDP-adatban – de tulajdonképpen a fogyasztás csak elkezdett úgy működni, ahogy tankönyvileg kell, a több jövedelemből több fogyasztás lett, az óvatossági motívum oldódott. Regős Gábor ugyanakkor hozzátette, hogy az óvatosság azonban még jelen van, ez abból látszik, hogy a nem élelmiszerek kereskedelmében mindössze 0,6 százalékkal nőtt a forgalom volumene. Továbbra is vannak olyan termékek, amelyek beszerzését halogatják a háztartások – ilyenek például a bútorok és a műszaki cikkek - , de itt is jellemző a lefelé vásárlás mérséklődése – ezt mutatja a használtcikk-üzletek forgalmának 5,9 százalékos csökkenése.
Virovácz Péter szerint a nem élelmiszerterméket forgalmazó üzleteknél a februári visszaesést követően egy érdemi korrekciót látható Havi szinten ugyanis 0,9 százalékos emelkedés történt ebben a szegmensben. Erősen növekedett a könyv, újság papírárú boltok és a használtcikk üzletek forgalma is. Szintén korrekciót láthattunk a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben, ahol az előző havi markáns zsugorodást követően közel 2 százalékos volt a bővülés. A nagyobb értékű termékeket árusító üzletek forgalma is bővülni tudott, ám inkább átlag alatti a teljesítmény. Úgy tűnik tehát, hogy a lakossági állampapírok kuponfizetése - az előző hónapokban felhalmozott összegekkel egyetemben - márciusban már gyakorolt némi pozitív hatást a kiskereskedelemre. Ugyanakkor az továbbra is kérdéses, hogy ez miért nem a nagyértékű vásárlásokat lódította meg. Virovácz Péter szerint az üzemanyagforgalom is némiképp érthetetlenül alakult, tekintettel a márciusban is folytatódó üzemanyagár-emelkedésre. A kutak forgalma ugyanis havi alapon 0,5 százalékkal bővült.
Összességében tehát a márciusi kiskereskedelmi adatok sok tekintetben csak hozzáadtak a kérdések sokaságához, sem mint megválaszoltak volna néhányat - írta Virovácz Péter. A friss adatok fényében így még fontosabb lesz látni a részletes GDP-adatokat, amely talán szolgálhat némi magyarázatként. Alapvetően persze a reálbérnövekedés és a lakossági bizalom trendszerű javulása magyarázhatja a kiskereskedelmi forgalom bővülését, ám ez aligha úgy jelenik meg, hogy két hónapnyi gyenge teljesítmény után jön egy hirtelen felpattanás. Ráadásul a költségvetés bevételi oldalának alakulása sem feltétlenül jelezte előre ezt a megugrást, hiszen az áfabevételek időarányos teljesülése tekintetében is elmaradás mutatkozott a tavalyi év azonos időszakához képest.
Bővülés kérdésekkel
Historikus viszonylatban a kiskereskedelem egészének forgalma a márciusi megugrást követően már a 2021 nyarán látott szinteken tartózkodik, tehát az összkép ez alapján is javulást mutat, de a teljes talpra állás még messze van. A következő hónapokban az alacsony bázis mellett a relatíve alacsony infláció és ebből fakadóan az erős reálbérnövekedés támaszt nyújthat a kiskereskedelemnek. Ahogyan az inflációkövető lakossági állampapírok kuponfizetése is talán egyre nagyobb hatást gyakorolhat a fogyasztásra. Ugyanakkor a háztartások óvatossági motívumának tovább kell enyhülnie, és a bizalomnak is ismét erősödnie kell, hiszen ne feledjük, a legutóbbi fogyasztói bizalmi adat lefelé módosult, ahhoz, hogy egy tartós helyreállási periódusról beszélhessünk. Ugyanakkor kétségtelen, hogy már vannak biztató jelek, még ha számos kérdés övezi is ezeket.
Regős Gábor szerint a következő hónapokban az alacsony bázis mellett a relatíve alacsony infláció és ebből fakadóan az erős reálbérnövekedés támaszt nyújthat a kiskereskedelemnek. Az állampapíros hatást ő is kiemelte a kommentárjában:
"Ahogyan az inflációkövető lakossági állampapírok kuponfizetése is talán egyre nagyobb hatást gyakorolhat a fogyasztásra. Ugyanakkor a háztartások óvatossági motívumának tovább kell enyhülnie, és a bizalomnak is ismét erősödnie kell (hiszen ne feledjük, a legutóbbi fogyasztói bizalmi adat lefelé módosult), ahhoz, hogy egy tartós helyreállási periódusról beszélhessünk. Ugyanakkor kétségtelen, hogy már vannak biztató jelek, még ha számos kérdés övezi is ezeket" - közölte Regős Gábor.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a kiskereskedelmi forgalom a következő hónapokban ismét lendületet vehet. A piaci szférában a szokásos év eleji béremelések jellemzően márciussal záródnak le, így a fogyasztók április elején kapták kézhez megemelt béreiket. Ez pedig a jövedelmi helyzet javítása mellett az óvatossági motívumot is tovább oldhatja, vagyis már nem csak az élelmiszerforgalom esetében, hanem a nem élelmiszerjellegű termékek körében, a halasztható fogyasztási cikkek vásárlásában is számottevő növekedés következhet be a következő hónapokban.
