A költségvetés havi jelentései alapján is tudhattuk már, hogy az idei büdzsé olyan jól áll, amire nagyon régen nem volt példa. Legutóbb az OTP Bank elemzői számszerűsítették, hogy 500-700 milliárd forintos mozgástér áll rendelkezésre, amit több dologra is felhasználhatnak Orbánék. A legnagyobb esély azonban mégsem a különadók megszüntetésére van - amire tökéletesen elég lenne ez a keret -, hanem olyan lépésre, amivel érezhető módon a lakosság (a választók) kedvére tud tenni a kormány.
Noha a szakszervezetek évek óta sürgetik a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok csökkentését, a legfrissebb sajtóhírek szerint ez talán mellékvágányra kerülhetett a kormányon belül. Egyszeri nagyobb mértékű csökkentésre ugyanis nincs mód, a kisebb vágás pedig csak szimbolikus jellegű lehetne.
A személyi jövedelemadó egyszámjegyűre módosítása szintén évek óta hangoztatott kormányzati cél, ami most lehetőség is nyílik a költségvetés kedvező pozíciójának köszönhetően. Ráadásul mindegyik közül ez lenne az a megoldás, amivel közvetlenül a választók kedvére tehetne a kormány közvetlenül a 2018-as választások előtt.
Ez egy jelenlegi minimálbéres dolgozónak plusz 6660 forintot jelentene, amihez még hozzájönne a minimálbér-emelés által realizálható plusz nettó is. Ha abból indulunk ki, hogy a korábbiaknál nagyobb emelést támogat a kormány, akkor könnyen 12-13 ezer forinttal is többet vihetnének haza a legkisebb kötelező bérért dolgozók.
Akik az átlag közelében keresnek, azok 13 200 forinttal keresnének többet a 9 százalékos szja-kulccsal, a nettójuk 146 300 forintról 159 500-ra ugrana.
Persze, ahogy nőnek a bruttó bérek, úgy nőne az adócsökkentéssel elért pluszfizetés összege is. Egy bruttó 500 ezerért dolgozónál havi 30 ezerrel nőne a fizetés, aki pedig extrém magas bérre, bruttó 1 millióra van bejelentve, az 60 ezerrel lenne "gazdagabb" minden hónapban.
Nemzetközi viszonylatban sokat nem nyernénk
Jelenleg a magyar adóék mértéke 48,25 százalék, amivel uniós éllovasok vagyunk és csak Belgium előzi meg hazánkat.
Ők a legjobban kereső politikusok
Ha a kormány 9 százalékra vinné az szja-kulcsot, akkor az adóék 43,5 százalék lenne, vagyis az állam a foglalkoztatás teljes költségéből (bruttó bér + munkaadói járulékok) ennyit vonna el. Ezzel kicsit hátrébb szorulnánk és az ötödik legmagasabb lenne a hazai adóék. A mérvadónak számító visegrádi országokhoz képest pedig továbbra is jelentős lenne a differencia.
- Csehországban 39,9 százalék az adóék,
- Szlovákiában pedig 38,8,
- Lengyelországban pedig 33,7 százalék.
mfor.hu