Az Educatio által készített elemzés szerint ugyanis a bolognai rendszerben végzettek kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzettel szembesülnek, mint amire az osztatlan képzésben graduáltak számíthatnak. Tekintve, hogy 2009-ben kerültek ki az iskolapadból a bolognai rendszer első alapszakos diákjai, a felmérés jó lehetőséget adott arra, hogy kiderüljön, a munkaerő-piac mennyire tesz különbséget az új és a régi rendszerben végzettek között.
Még hátrányból indulnak a Bsc/BA-sok
A Bsc/Ba első évfolyamának végzése után egy évvel a volt hallgatók 56 százaléka dolgozik főállásban, míg a korábbi főiskolai és egyetemi képzésből kikerülők 76, illetve 75 százalékáról mondható el mindez. A nagyarányú különbség elsősorban azzal magyarázható, hogy míg az utóbbiak 26 százaléka, addig az alapszakos oklevéllel rendelkezők közel fele dönt úgy, hogy mesterképzésen bővíti az ismereteit – 28,7 százalékuk fő tevékenységként választja a továbbtanulást, 16,6 százalékuk pedig munkavégzés mellett koptatja tovább az iskolapadot.
A visszajelzések alapján az is megállapítható, hogy a bachelor diplomát szerzett pályakezdők foglalkoztatási mutatói kedvezőtlenebbül alakulnak, mint a hagyományos képzésből érkezőké. Míg a főiskolai vagy egyetemi oklevelet szerzők körében az állástalanok aránya nem éri el a 4 százalékot, addig a bachelor végzettségűek 4,4 százaléka nem talál munkát magának.
A nehezebb elhelyezkedés mellett a jövedelem szempontjából is kedvezőtlenebb a helyzetük, hiszen, míg a hagyományos egyetemi diplomával rendelkezők átlagosan nettó 165 ezer forintot vihetnek haza pályakezdőként, bachelor végzettséggel az átlagos összeg csupán 130 ezer forint. A munkaerő-piac – és a munkaadók – elvárásai azonban várhatóan évről évre egyre jobban alkalmazkodnak majd a bolognai rendszerből érkezők piaci jelenlétéhez, szakmai tudásához, hiszen fokozatosan egyre kevesebb a hagyományos képzésben végzettek száma.
Slágerszakmák
A felsőoktatásban részt vevők számára azonban nemcsak a frissdiplomásként való helytállás jelenti a nehézséget, de a megfelelő szak kiválasztása is legalább ekkora feladat. Az elmúlt évek tendenciáján - miszerint az aktuális slágerszakok nem igazán állnak összhangban a piac által meghatározott igénnyel - a kormány várhatóan a bevezetésre kerülő felsőoktatási törvénnyel próbál meg majd változtatni. A tervek szerint a jövőben nemcsak az államilag finanszírozott helyek keretszámait módosítja a piaci szükségletekhez mérten, de az oktatás struktúráját, minőségét is racionalizálnák. Ennek megfelelően az olyan szakot, mint például az újgörög, elég lenne csak egyetlen intézményben oktatni.
Ha a jövőben sikerül a munkaerő-piac keresleti és kínálati oldalát ilyen módon átfedésbe hozni, az a pályakezdő munkanélküliek számára is kedvező hatással lenne. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 2011 januári kimutatásai alapján ugyanis jelenleg 33,6 ezer diplomás álláskereső van az országban. Számuk az elmúlt év azonos időszakához képest 13,6 százalékkal, a decemberi adatokhoz képest pedig 10,4 százalékkal emelkedett.
Szakemberek szerint tavalyhoz képest 2011-ben nem várható lényeges változás a slágerszakmák terén. Az előttünk álló évben, mivel hazánkban több nagyvállalat tervez bővítéseket, a műszaki mérnökök könnyen találhatnak magunknak megfelelő pozíciókat, de ugyanebből kifolyólag a logisztikai mérnökök, és a minőségügyi szakemberek is keresettek lesznek.
Rajtuk kívül még az informatikai és a gazdasági végzettséggel rendelkezők találhatnak rövid időn belül megfelelő állást. Utóbbi esetében ugyanis az ún. Shared Service Centerek (pénzügyi szolgáltató központok) kínálhatnak megfelelő lehetőségeket, ők ráadásul előszeretettel alkalmaznak pályakezdőket is, bár a magas szintű idegen nyelvtudás alapkövetelmény.
Székely Sarolta
mfor.hu
