A tavalyi választások előtt szegmensekre bontott kampányt nem igazán folytatott a Fidesz, így mondhatni, hogy különösebben nem ígértek fűt-fát az egészségügyben sem. A kampányharc furcsa logikája mentén az azonban szóba került, hogy a baloldal háborút kínálna béke helyett, és fizetős magánegészségügyet a polgároknak.
Tehát májusban megalakult az ötödik Orbán-kormány, de Kincses Gyula, a MOK elnöke már rögtön a választásokat követően megkongatta a vészharangot, miszerint a régi-új kormánynak nagyobb fókuszt kellene helyeznie az egészségügyre. Mindezt annak fényében, hogy a Covid alapjaiban rázta meg az egészségügyet, ami miatt azóta sem tud visszatérni a járvány előtti működéséhez.
Hiszen a Covid előtti egészségügyben is lehetett rengeteg hibát találni, de az elvitathatatlan, hogy a jelenlegi állapotoknál mégiscsak jobb volt.
Ehhez képest a szektor nem kapott új minisztériumot, sőt, a Belügyminisztériumhoz csatolták. Ez a döntés sokaknál kiverte a biztosítékot azzal, hogy voltaképpen ez egy jól irányzott hátraarc a múltba.
Hiszen az EU-ban nemigen találunk olyan országot, ahol egy ilyen létfontosságú területnek nincs saját tárcája, ráadásul a rendvédelem alá suvasztják be. Pedig rengeteg életbevágóan fontos feladat sorakozik a magyar egészségügy előtt, amely egy év alatt egyáltalán nem oldódott meg, vagy még aggasztóbb irányba mozdult el. Csak pár adalék.
Pont az új kormányalakítás hónapjában, 2022 májusában szűnt meg végre az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma, és a szakma már akkor az egészségügyi szakdolgozók bérének és helyzetének rendezéséről beszélt. Ám az akkori remények szertefoszlottak, mikor a kormány a 2023 januárjára belengetett béremelést nyárra halasztotta. Emiatt rögtön sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek az egészségügyi szakszervezetek, de maradt a 2023 májusára és júniusára tett ígéretet az elmaradt szakdolgozói béremelésre, kérdés, hogy így is lesz-e.
Tavaly nyáron egy sor kórházi osztály leállt munkaerőhiány miatt. Sőt, ősszel és télen egyes szülészetek végleg bezárták kapuikat - például Szentesen vagy Mohácson -, átirányítva a kismamákat a sok kilométerrel távolabb fekvő városokba. De más osztályok is komoly nehézségekkel küzdenek.
Ez idő alatt szép csendben szigorították az abortusztörvényt, s csak remélni lehet, hogy ez nem valaminek a kezdete. Most már csak akkor végezhető el a terhességmegszakítás, ha a magzatról szívultrahangos felvétel is készül.
Júniusban beterjesztették a 2023-as költségvetési tervezetet, melyben az önálló tárca nélküli egészségügyre 4 százalékos növekedést irányoztak elő, ami a szakértők szerint vajmi kevés dologra elegendő. Ezt követően állt elő ősszel Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár egy javaslatcsomaggal, ami átszabja a praxiskörzeteket és a kórházak feladatait, átalakítja az ügyeleti rendszert és a szakápolás rendszerét, s központosítja a laborvizsgálatokat. Egészségügyi reform önálló szaktárca nélkül – bátor vállalás.
Miután 17 órán (!) keresztül vitáztak a parlamentben az előterjesztett egészségügyi törvény változtatásiról, év végén a Magyar Orvosi Kamara kérései ellenére módosították az egészségügyi törvényt, mire a MOK rendkívüli közgyűlést hívott össze. A háziorvosok nyomásgyakorlásba kezdtek, s végül a MOK-ot azzal vádolták meg, hogy háziorvosokat fenyegettek meg annak érdekében, hogy ne írják alá az új ügyeleti rendszerbe való belépési szerződésüket. Az orvosok ellenállására válaszul a kormány 24 óra alatt megszavazta a MOK kötelező tagságát megszüntető és az etikai felelősségi szabályok áthelyezéséről szóló törvénymódosítást. (Az Európai Bizottság szerint ez újabb adalék, mely rossz irányba befolyásolhatja a Magyarország számára megítélt uniós források sorsát).
Az orvosok többsége, azaz 33 ezren léptek vissza önként a MOK-ba, ezzel jelezve az üggyel kapcsolatos álláspontjukat, tehát a kormány és az orvosi kamara viszonya az ötödik Orbán-kormány első éve alatt tovább távolodott a kiegyensúlyozott partneri viszonytól.
A várólisták csökkentése sem sikerült az ötödik Orbán-kormány egy éve alatt. Októberben egyfajta könyvelési, adminisztratív változtatással látszólag megkurtították a várólistákat, valójában azonban még átláthatatlanabbá vált a valós helyzet a NEAK honlapján egy átlagos magyar halandó számára. Mára az is kiderült, hogy a kórházi várólisták mellett döbbenetes szakrendelői várólisták is kialakultak. Immár itt is akad olyan vizsgálat, ahová csak 2024-re adnak időpontot a betegeknek.
A kórházi adósságok is az egekben.
Bár decemberben 55 milliárd forintos konszolidációt hajtott végre a kormány, 2023 első két hónapjában máris rekordméretű tartozást, 33,8 milliárd forintot halmoztak fel a kórházak. Február 1-jétől ugyan a kormány bevezette a régóta várt teljesítményfinanszírozást, kérdés, hogy valós megoldás lesz-e az évről évre megismétlődő problémára.
Újévi meglepetés volt, hogy január 1-jétől átalakították a Magyar Honvédség Egészségügyi Központját. A központ részeként működő Honvédkórház ellátási feladatainak döntő részét új egészségügyi szolgáltatóként az Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórház vette át,
de az a hír járja, hogy az átvétel óta hatalmas a káosz, többen felmondtak és a fizetéseket sem kapják meg időben és rendben a dolgozók.
Sorra zárnak be gyógyszertárak, főleg kistelepüléseken jelent egyre nagyobb gondot a gyógyszerhez jutás. Időközben a Hajdú-Bihar vármegyei tesztidőszak után Győr-Moson-Sopron vármegyében és Szabolcs-Szatmár vármegyében is elindult a sokat kritizált, ám a kormány szerint remekül működő új ügyeleti rendszer, amely áprilistól Borsod-Abaúj-Zemplán vármegyében is elstartolt. Egyes szakértők szerint tehát gőzerővel folyik az Orbán-kormányra jellemző központosítás az egészségügyben (is). Ahol meg ellenállást tapasztalnak, ott jön az izomból való rendelkezés és végrehajtás. Szóval zajlik az úgynevezett Takács-féle egészségügyi reform, az államtitkár ki is jelentette, hogy véget vetnek a vattázásnak a rendszerben, ami ágyszámok és orvos-beteg találkozó csökkentésére és a közbeszerzések átalakítására is vonatkozik.
És hiába tűnik úgy jelen pillanatban, hogy az állam mégsem veszi el az az önkormányzatoktól a szakrendelőket, a polgármesterek mindaddig aggódnak, míg nincs megnyugtató válasza a kormánynak számukra. A kormány ugyanis egy percre sem pihen, tele van ötlettel: kiderült, hogy most például állami kórházakat bízna vagyonkezelőkre.
Az egészségügy elmúlt egy évéről tehát kijelenthető, hogy a számtalan fronton megindított, kommunikált változások egyelőre nem hozták meg a kívánt eredményeket. Tavaly óta még inkább retteg mindenki, nehogy orvoshoz vagy kórházba kelljen mennie, mert az egyenlő a totális bizonytalansággal és a háló nélküli halálugrással.
Az ötödik Orbán-kormány első évéről készült elemzéseinket itt lehet elolvasni.
