A január mindjárt azzal a pletykával kezdődött, hogy Orbán Viktor azért ment Indiába feleségével és két lányával, mert ott kezelteti magát, de ő onnan üzente: „Makkegészséges vagyok, ne reménykedjenek!” És 2025-ben ennek minden jelét láthattuk is.
Nem lettek rövidebbek a várólisták
Mindeközben a várólisták sem vettek repülőrajtot az év elején (ahogy a gazdaság sem, de ez egy másik történet). Január 6-án összesen 32 791 beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra az állami egészségügyben, ami 2024 januárjához képest több mint 4400 beteggel hosszabb várólista volt. Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója azt mondta: a várólisták csökkentéséhez a pénzbeli segítség nem elég. Nem sokkal ezután, 2025. július 15-én indoklás nélkül, azonnali hatállyal kirúgták. Júniusban aztán tovább nőttek a várólisták. Megnéztük, hogy decemberben mi a helyzet, és ezt találtuk:
Április 1-jén a NEAK új eljárásrendet vezetett be a csípő- és térdprotézis műtéteknél, amelyet többen diszkriminatívnak tartanak. Több betegcsoport, például a magas BMI-vel rendelkezők is kiszorulhatnak és nem kerülhetnek várólistára.
Vegetáló magyar egészségügy
Sokan régóta mondják, hogy az egészségügy nem hirtelen fog romba dőlni, hanem a szemünk láttára vérzik el. Nos, 2025 közepére kiderült, hogy bizonyítékok is vannak arra, a magyar egészségügy csak vegetál. 2020 eleje óta ugyanis több mint 770 esetben zártak be különböző indokokkal kórházi osztályokat vagy állítottak le bizonyos ellátásokat Magyarországon.
Fotó: MTI
„Magyarország egészségügyi mutatói rémesen rosszak, sürgős intézkedésekre lenne szükség” – ezt októberben Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja jelentette ki egy konferencián.
Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő posztolt az év folyamán többször arról, mennyire súlyos a helyzet a budapesti Szent Imre Kórházban, amit később a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is hosszú bejegyzésben elemzett. Rámutatnak: a kórház vezetője az intézmény adósságát próbálja minimalizálni – szinte bármi áron, aminek a betegek isszák meg a levét.
Év végére az is kiderült, a MOK-nak volt igaza abban, amikor azt állította, hogy nem éri el az orvosok átlagfizetése a kormány által mondott havi 2 millió forintot. Takács Péterék ugyanis az orvosok egyharmadának a fizetése alapján számolták ki az összeget.
De hogy egy jó hírt is mondjunk: 2025 márciusától már az ország bármely szakrendelőjébe lehet az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) foglalni időpontot. Bár az opció hangzatos, a legtöbb esetben nem kínál fel semmilyen időpontot belátható időn belül.
MOK-kampányok
Ha már említettük a MOK-ot: idén is igen aktívak voltak. Bár a február 1-jétől dübörgő érzékenyítő plakátkampányukat megnehezítette, hogy a megbízott cégek rajtuk kívülálló okokra hivatkozva visszamondták a hirdetések kihelyezését, március 8-án pártpolitikus-mentes társadalmi megmozdulást szerveztek. Álmos Péter elnök többször beszélt az év folyamán arról, a MOK mindent elkövetett, hogy a szakma hangját meghallja a kormányzat, de érveik nem tudtak érvényesülni. A legkiemelkedőbb példa erre az új ügyeleti rendszer bevezetése, vagy a közel 1000 hiányzó háziorvosi praxis. 2025 tehát továbbra sem hozott kiegyensúlyozott párbeszédet a kormány és a MOK között.
Erre bizonyíték, hogy év közepén, a jövő évi költségvetést látva – például a forráskivonást és az egészségügyi dolgozók jogainak csorbítását – a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Független Egészségügyi Szakszervezet megkezdte a teljes ágazati nyomásgyakorlás előkészítését. Ezen kívül a MOK a közelgő választásokra tekintettel minden számba vehető politikai párt számára azonos lehetőséget biztosít az egészségügyet érintő szakmai kérdések megvitatására.
Petesejt-donáció kontra egyház
Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Intézet 2022-ben kinevezett igazgatója, Novák Katalin sógornője februárban lemondott a pozíciójáról, majd egy hónapra rá saját céget alapított. Lemondását megelőzte a Phd-je körül a Szegedi Tudományegyetemen zajlott különös botrány. Helyére Várnagy Ákost, a Pécsi Tudományegyetem orvosát nevezték ki.
Nagy meglepetésre augusztusban hirtelen engedélyezték az addig tiltott módszert, a szociális alapú petesejtfagyasztást. De a parlamentben októberben felvetett petesejt-donáció ügye a kezdeti felívelés után megtorpant. Bár Takács Péter szerint nem az egyházak ellenállása, hanem a donorkifizetések körüli vita miatt, ennek ellentmond a Katolikus Egyház lapunknak adott nyilatkozata, majd később kiadott közleménye.
Kórházi adósságok
2024 végén a kórházi adósság 104 milliárd forint volt. Tavaly azt ígérte a kormány, hogy havonta 12,5 milliárd pluszforrást kapnak a kórházak, amit az intézményeknek csak áprilisban kezdtek el kiutalni. Jobb későn, mint soha.
Az év első négy hónapja alatt ismét összejött annyi adósság, amennyit a kormány időarányosan csak hat hónapra várt. Az egészségügyi intézmények ugyanis április végéig 24,5 milliárd forintos lejárt tartozást halmoztak fel, de az egyetemi klinikákkal együtt az összeg elérte a 40 milliárdot. Egy decemberi konferencián elhangzott, hogy idén 150 milliárd forint pluszt kaptak a kórházak. Ennek ellenére az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ)-kórházak adósság-túllépése 10 milliárd forint körül van, a négy egyetemi klinika pedig 3,4 milliárd forinttal nyújtózkodott az adósságkeretén túl.
Egy új rendelet szabályozza, hogy a kórházakat is olyan logisztikával akarják kiszolgálni, ahogy a Lidl vagy a Spar teszi, azaz központosított beszerzés útján, amiről Kunetz Zsombor el is mondta, miért nem jó megoldás.
A képalkotó vizsgálatok államosítása
Ahogy a magán meddőségi klinikák 2019-es, úgy az MR- és CT-gépek novemberi államosítása is sok szolgáltatónál és szakértőnél verte ki a biztosítékot. Az állam mindeközben régi gépeket újított fel, de újakat is vásárolt, illetve a magánegészségügyi cégektől is jutányos áron átvett. Az átadás-átvétel azonban nem sima, a betegek arról számolnak be, hogy sok helyen káosz uralkodik.
Patikai árrésstop
Mielőtt a kormány hivatalosan közzé tette volna, kiszivárgott azoknak a gyógyszereknek a listája, amelyek a patikákban július 1-jétől olcsóbbak lettek.
Arcfelismerő berendezések a kórházakban
Először úgy tűnt, a kormány visszakozott a kórházakba tervezett arcfelismerő rendszerek kapcsán, de aztán kiderült, hogy még dolgozókat is elbocsátottak, akik nem engedték, hogy lefotózzák az arcukat. A szakszervezetek hiába tiltakoznak a bevezetése ellen, ősszel pár kórházban mégis elindult a rendszer.
Takács Péter határt feszegető kijelentései
Kis költői túlzással, az egészségügyi államtitkár – akiről kiderült, hogy Fidesz-jelöltként indul a 2026-os választásokon Pápán – szinte egész évben beszólt valakinek. A MOK-ot egy állítólagos külföldi hálózat részének titulálta, majd a háziorvosokat bántotta meg azzal, hogy „maradékelven” választódnak ki. Nem sokkal ez után pedig az ápolókat sértette vérig. Aztán egy apukának is trágár módon beszólt, aki a Szent János Kórházban hiányzó fűtést merte kritikaként megfogalmazni.
Mindeközben már nyáron megismerhettük a Tisza Párt új egészségügyi vezetőjét, Hegedűs Zsoltot, akiről októberben Magyar Péter már mint a lehetséges új egészségügyi miniszterről beszélt. Takács Péter neki is beszólt, amikor gyávának minősítette, amiért nem vállalja vele a szakpolitikai vitát nyilvánosan.
De azért Magyar Pétert sem kímélte, amikor felszólította, hogy takarodjon a kórházakból.
Drogtörvény
Június 15-én életbe lépett az új, szigorított drogtörvény. A december eleji drograzzia elleni tüntetés mottója az volt, hogy ha a kormány valóban javítani akarna a droghelyzeten, belvárosi fiatalok vegzálása helyett a dílereket üldözné, és a drogprevencióra helyezné a hangsúlyt. Zacher Gábor szerint a drogokkal kapcsolatos kormányzati intézkedések a klikkvadászatról és a jövő áprilisi x-vadászatról szólnak.
Az összefoglaló végére egy jó hír: tíz év alatt 3,1 évvel nőtt a magyar lakosság átlagéletkora. Az Európai Unió népességének átlagéletkora 2024-ra elérte a 44,7 évet, Magyarországé ez idő alatt 44,5 évre nőtt.
